Az Nvidia következő generációs asztali és szerverpiaci videokártyái várhatóan a Blackwell architektúra köré épülnek, vagyis nem lesz annyira töredezett az összkép, mint manapság, amikor az Ada Lovelace architektúrával a gamer termékek piacát veszik célba, míg a Hopper architektúra a HPC/AI szegmensben próbál érvényesülni, méghozzá igencsak komoly sikerrel – utóbbi fel is keltette a francia versenyhatóság érdeklődését. A következő generációs termékpaletta alapját adó Blackwell architektúrával kapcsolatban nemrégiben már felröppent némi pletyka, például az MCM felépítés bevetésével kapcsolatban is, most pedig újabb információk szivárogtak ki.

A megbízható információiról elhíresült Koptie7Kimi nemrégiben arról számolt be, hogy a GB100-as kódnévvel ellátott Blackwell GPU, amely kifejezetten az AI/HPC piacot veszi célba, GPC (Graphics Processing Cluster) tömbönként összesen 10 darab TPC (Texture Processing Cluster) tömbbel rendelkezhet . Amennyiben így lesz, akkor a GH100-nál érvényben lévő 8x9-es felépítéshez képest növekedni fog a CUDA magok száma, már amennyiben a TPC tömbök felépítése nem változik és az egyes tömbökre jutó CUDA magok mennyisége nem csökken – utóbbi egyelőre valószínűtlen forgatókönyvnek tűnik.

Érdemes leszögezni, hogy a GB2xx sorozatba érkező megoldások a gamerek szegmensébe szánt videokártyák fedélzetére kerülnek majd, míg a GB1xx sorozatú grafikus processzorok kifejezetten az AI/HPC piacra szánt gyorsítókártyák alapját adják, így jól megkülönböztethető lesz a két széria.

A gamer videokártyák szegmensébe szánt GB202-es GPU, ami a csúcsot képviseli majd, várhatóan 12 GPC tömböt tartalmazhat, ezekben egyenként 8 darab TPC tömb foglalhat helyet, míg egy-egy TPC tömböt két darab SM tömb alkot. Ennek fényében az SM tömbök száma összesen 192 lesz, ami igazából összhangban áll a korábbi pletykák állításaival.

A 192 darab SM tömb a jelenlegi információk alapján maximum 24576 CUDA meg jelenlétét eredményezi teljes kiépítés esetén, ami harmadával több CUDA magot jelent, mint amit az AD102-es kódnévre keresztelt Ada Lovelace csúcs GPU fedélzetén találhatunk. Az összes CUDA magot várhatóan csak egy abszolút csúcskategóriás videokártya fedélzetén használhatjuk, már amennyiben készül ilyen, ugyanis a 144 SM tömbből csak jóval kevesebbet, mindössze 128 darabot foghat munkára a jelenlegi csúcskártya, a GeForce RTX 4090, és az eddigi információk szerint nincs is kilátásban GeForce RTX 4090 Ti modell érkezése. Az AD102-es grafikus processzor esetében a legtöbb erőforrást a munkaállomásokba szánt RTX 6000 ADA használhatja, amelynél a 144-ből 142 SM tömb aktív.

A következő generációs csúcs GPU tulajdonságaira visszatérve még érdemes megemlíteni azt is, hogy a GB202-es modell esetében még mindig 512-bites memória-adatsín jelenlétéről pletykálnak, ami persze nem jelenti azt, hogy a GeForce RTX 5090 ki is aknázhatja a benne rejlő lehetőségeket. A memória-alrendszer a hírek szerint már GDDR7-es fedélzeti memóriát alkalmazhat, ami önmagában segíthet a memória-sávszélesség növelésében.

A hírek szerint a GB202-es grafikus processzor még nem érte el az úgynevezett „tape out” fázist, azaz a tervekből nem készült kézzel fogható GPU. Az Nvidia állítólag több lehetséges dizájnt is vizsgál, vagyis nincs kizárva, hogy a végső kép a fentiektől eltérő lesz majd. Az sem lehetetlen, hogy az 512-bites memória-adatsínt meghagyják az RTX 6000 Blackwell modellnek, míg a gamereknek szánt termékek ennél szűkebb memória-adatsínnel érkeznek, már amennyiben ez a dizájn „nyer”.

A Blackwell architektúra köré épülő gamer videokártyák a korábbi tervek szerint valamikor 2025 folyamán rajtolhatnak el, ám egyes pletykák szerint ennél korábbi rajtra is van esély.