Az orosz invázió már egy hete tart Ukrajna ellen, ami példa nélküli egységes álláspontra kényszerítette a világ, de leginkább Európa országait. Ennek eredményeként Oroszországnak számtalan gazdasági és technológiát érintő szankcióval kell szembenéznie, amik valószínűleg addig érvényben is maradnak, amíg az orosz hadsereg ki nem vonul Ukrajna területéről.
Fontos viszont, hogy nem minden tiltás vagy szankció eredeztethető állami rendeletekből vagy törvényekből, többet a tech cégek maguk hoztak meg (erkölcsi alapon vagy közösségi nyomásra), hogy ne lehessen propagandára vagy háborús célokra használni a platformjaikat, illetve biztosítani tudják az ukrán állampolgárok biztonságát.
A Meta pár nappal ezelőtt elérhetetlenné tette az orosz állami média számára a reklámkampányok futtatását és a reklámbevételek szerzésének lehetőségét. Ezt kiterjesztették más olyan orosz médiumokra is, amik kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal. Helyi, natív orosz és natív ukrán beszélőket alkalmaznak, hogy valós időben tudjanak reagálni az eseményekre.
Az ukrán állampolgárok védelmének érdekében letiltották azt a lehetőséget, hogy bárki láthassa a felhasználók barátait a platformon. Erre azért van szükség, mert ha valaki célponttá válik az orosz hadsereg szemében, akkor nehogy annak ismerősei kerüljenek miatta veszélybe.
A Google szintén erős lépésre szánta el magát: az orosz állami hírtelevízió, az RT hírei ugyanis törlésre kerültek a hírkeresőből és a YouTube többé nem ajánlja fel az RT-t. A Netflix szintén megtagadta az RT közvetítését, de a Twitter is az előzőekhez hasonló lépésekre készül, vagyis az EU és a környező országokban megszünteti az RT hozzáférhetőségét. "Ez a rendkívüli krízis rendkívüli intézkedéseket igényel, a hamis információk terjedésének és az internetes félretájékoztató kampányok megállítására.” – mondta Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke.
A Twitter a reklámok letiltása után ukrán nyelven tájékoztatási kampányt indított arról, hogyan lehetséges elrejteni a bejegyzésekről az olyan információkat, amik segítségével a katonai hírszerzés le tudná követni a szerzőket, ezzel célpontként felkínálva magukat. Ugyanez igaz arra is, hogyan lehet biztonságosabbá tenni a fiókot, nehogy mások hozzáférjenek és így információkhoz, akár katonai csapatmozgáshoz köthető adatokhoz jussanak az ismerősökön keresztül.
Bár több katonai és magán műholdas cég is figyeli az országban a katonai tevékenységet, szintén a csapatmozgásokra vonatkozó információk miatt a Google leállította Ukrajnában a Google Térkép szolgáltatást, abból ugyanis ki lehetett következtetni, hol tartanak éppen a páncélos egységek. Sokan rájöttek arra ugyanis, ha valahol hirtelen dugó alakul ki, akkor abból következtetni lehet, hogy éppen arra halad el az orosz sereg, így a Google Térkép azonnal egy nyílt forráskódú hírszerzési eszközzé vált.
A saját országában Oroszország maga korlátozza a közösségi médiumokat, teszi elérhetetlenné a Twittert vagy éppen a Facebookot. A Netblocks szerint jelentősen megcsappant a nyugati közösségi médium platformok hozzáférhetősége az országban és ezt állami szinten szabályozzák a helyi erők, hogy ne férjenek a lakosok külföldről beszerezhető információkhoz - például az Amnesty International elmúlt napokban elkövetett háborús bűnöket soroló bejegyzéseihez - ezekről a platformokról. Sok esetben csak VPN segítségével lehetséges megkerülni a tiltást.
Ezzel szemben Ukrajnában és a környező országokban, így Magyarországon is jelentős ezeken a felületeken az orosz titkosszolgálat ténykedése. Ennek eredményeként a közösségi oldalak ezeket a háborút relativizáló személyeket vagy impresszum nélküli, orosz propagandához köthető „híroldalakat” is elkezdték szűrni, de egyelőre kétes sikerrel. Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország az Európai Unióban, egy közös levélben hívta fel a figyelmet a probléma súlyosságára.
„Bár az online platformok jelentős erőfeszítéseket tettek, valójában az orosz kormány igazság elleni támadásai ellen nem tettek eleget. Az orosz dezinformáció évekig tolerálva volt a platformon, ezeket használja az orosz kormány Ukrajna és a szabad világ ellen folytatott bűnös háborúban.”
De nem csak az állami uszításra reagálnak a tech vállalatok. Oroszország nem tartozik az Apple legnagyobb vásárlóbázisai közé, de azért így is jelentős lépés az, hogy az Apple beszüntette a termékei eladását az országban. Ezen kívül az Apple szolgáltatások nagy része is tiltólistára került, ám ez utóbbi annyira nem problémás a helyieknek, mivel törvényi szinten kötelezve van az Apple, hogy szinte minden szolgáltatásból kell lennie helyi, orosz fejlesztőktől származó változatnak, és ezek az eszközön kell, hogy legyenek a vásárláskor.
Nem is hatott meg mindenkit az Apple lépése. Maria Butina, akit korábban kémkedés miatt kapott el az Egyesült Államok kémelhárítása, máris a helyi mobiltelefonokat ajánlja a nyugati technológiával szemben.
A nagyobb techcégeknek azt tanácsolják a jogvédő és segélyszervezetek, hogy ne lehetetlenítsék el teljesen ezen platformok működését, mert akkor nem tudnak hatékonyan működni a helyi embereket segítő vagy tájékoztató szervezetek.
A szankciók miatt leállították Oroszországban a Google Pay és az Apple Pay működését is. Mivel többek között a Sberbank is a szankciók alá esik, az összes olyan szolgáltatás, ami az ő pénzintézetüket használja, ki lett zárva az elektronikus fizetési szolgáltatásokból. Ennek eredményeként az emberek nem tudják kivenni a bankból a maradék pénzüket és többek között a metróknál is hatalmas sorok tömörülnek, mivel a szolgáltatások hiányában nem lehet kifizetni az utazáshoz szükséges jegyet. A Google Pay és az Apple Pay fizető szolgáltatás kizárása az orosz lakosság jelentős részét érinti.
A SWIFT rendszerrel kapcsolatos kitiltásról itt lehet bővebben olvasni.
Nem csak a mobilos, de bizony a bankkártyás fizetések is korlátozva lettek. A Mastercard és a Visa szintén blokkolja a kapcsolatot az orosz pénzintézetekkel, ennek megfelelően ezek a kártyák nem használhatóak vásárlásra vagy éppen bankautomatáknál készpénz felvételre. Mindkét cég egymástól külön ajánlott fel 2 millió dolláros humanitárius segélyt Ukrajna számára.
A Sberbank hazai képviselettel is rendelkezik, így azok, akik ennél a banknál tárolják a pénzüket, nem tudják használni a bankkártyájukat Magyarországon, többek között azért, mert az MNB likviditási és tőkehelyzete miatt visszavonta a hitelintézet tevékenységi engedélyét.
Oroszország több módon is próbál védekezni az országot sújtó szankciókkal szemben. Korlátozza a naponta felvehető készpénzt, az országból kivihető devizát és a cégeknek sem engedi, hogy eladják a tulajdonrészüket az országban. Szakértők szerint Oroszország tudja jól, hogy mit tett és tisztában volt a következményekkel, ezért hatalmas tartalékokat halmoztak fel a háború előtt. Pam Drake, a James Madison Egyetem professzora még 25-én, a háború másnapján nyilatkozta, hogy rövidtávon nem jelenthet nagy problémát Oroszország számára a sok szankció, de hosszú távon más a helyzet.
Az új high-tech termékek Oroszországba történő exportjának tilalma súlyos hatást gyakorolhat, ami nagyon fájdalmas lehet az országnak és a lakosságnak.
Szerinte a szankciók célja az, hogy az egész világ megmutassa Oroszországnak, mennyire elítélik a tetteit és ennek milyen magas ára van. Pam Drake nem számít arra, hogy Putyin meggondolja magát, így a kérdés az, hogy az orosz lakosság meddig fogja tűrni azt, hogy az egész világ Putyin lépése miatt egységesen ellenük fordult.
Az Everest Group kutatója, Anurag Srivastava szerint a szankciók az orosz IT szektor legalább 80%-t érintik, beleértve az IT szolgáltatásokat is. A szankciók ráadásul nem csak azért fájdalmasak, mert az Európai Unió vagy az Egyesült Államok hozták meg, hanem rengeteg kiszervezett képviselet is található Ukrajna területén. A legtöbb cég ugyanis most nem tud megfelelően működni a megszállt államban, vagy a dolgozók éppen egy másik országba voltak kénytelenek menekülni.
Srivastava szerint egy hosszú és elhúzódó konfliktus az IT szolgáltatások megbízhatóságát semmisítené meg, mivel nem lenne elég képzett munkaerő, hogy megjavítsák vagy fejlesszék a rendszereket, külföldről pedig senki nem segíthet be nekik.
Bár a 2014-es szankciók után Oroszország felkészült arra, hogy hosszabb távon rendezkedjen be, de a vállalkozások egyáltalán nem állnak erre készen, hiszen senki nem számított ilyen nagyszabású invázióra és ennek következményeire.
Magyarországon az árukereső.hu döntött úgy, hogy leveszi az Oroszországból származó termékeket a kereső szolgáltatásából. "Csatlakozik anyacége, a kelet- közép-európai térség legnagyobb e-kereskedelmi platformjának számító Heureka Group tiltakozó akciójához az Árukereső.hu: mostantól felfüggesztette az orosz eredetű termékek megjelenítését az oldalán, ezzel fejezve ki tiltakozását Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója miatt. A több mint 5000 partnerrel rendelkező portál arra kéri partnereit, hogy a történtek fényében gondolják át kínálatukat és – amennyiben egyetértenek a kezdeményezéssel – szüntessék meg az orosz eredetű termékek forgalmazását. „Lehetőségeinkhez mérten fel kell lépnünk az agresszió ellen” – mondta az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója.”
Rácz Csaba szerint az Ukrajnát ért agresszió hatására felerősödtek a szabad világ jövőjének újkeletű, a szigorúan vett üzleti racionalitáson túlmutató szempontjai. Az ügyvezető hozzátette: „Vannak helyzetek, amikor az üzleti érdekeinket háttérbe kell helyezni az értékrendünk és alapelveink mellett való kiállás érdekében.”
Súlyosabb módszerekkel viszont a saját lakosságát is sújtja a kormány, mivel teljes tilalmat, cenzúrát vetettek ki arra vonatkozóan, hogy mit lehet kommunikálni a konfliktussal kapcsolatban. Bármelyik médium amelyik háborúnak vagy inváziónak hívja a „különleges katonai beavatkozást”, az 5 millió rubeles büntetésben részesül (az árfolyam bezuhanása miatt értelmetlen lenne forintban leírni az összeg nagyságát). Ugyanilyen szankciók vonatkoznak a civilekre is, semmilyen módon nem lehet publikus helyen vagy publikus felületen a háborút megemlíteni, az ugyanis börtönbüntetéssel, illetve a gyerekek állami gondozásba vételével jár.
Az orosz lakosság egy része tehát nem csak hosszútávon, de már rövidtávon megérzi a háború kiváltotta ellenszenvet, ám közel sem biztos, hogy tudnak a valódi okáról annak, hogy miért történik ez velük.
Az Anonymus ezt ellensúlyozva hadat üzent Oroszországnak és már meg is kezdte a saját információs hadviselését. Az állami oldalakat és híroldalakat feltörve figyelmeztetik a lakosságot, hogy az országuk egy Ukrajnát eltörlő háborút indított agresszorként és ezzel milliók életét teszik tönkre.
További akcióikkal bevallásuk szerint sikerült megszerezniük az Oroszország Gazdasági Fejlesztési Minisztériumának és az Oroszország Védelmi Minisztériumának az adatbázisát, de nagy erőket csoportosítanak arra, hogy újra és úja le tudják állítani a .ru oldalra végződő állami oldalakat.
A kiber hadviseléssel kapcsolatos tudnivalókat korábban az ESET és a Sophos gyűjtötte össze. A szankciók végét még nem láthatjuk, ahogy a háború hatását sem az informatikai szektorra nézve, az viszont igencsak látszik, hogy a világ nagyrésze egyként ítéli el az orosz inváziót, így nem valószínű, hogy könnyen megkerülhetőek lennének a nemzetközi büntetések.
