Az Intel Németországban szeretne gyárat építeni, aminek természetesen mind az Európai Unió, mind pedig a német vezetés örül, hiszen az óriási beruházás segítségével nagy lendületet kap az európai félvezetőipar azon a simának éppen nem nevezhető úton, ami a 2030-as cél eléréséig tart. Az EU azt tűzte ki célul, hogy a térség globális félvezetőipari piaci részesedését 2030-ig duplájára, azaz 20%-ra növelik, ehhez pedig értelemszerűen új beruházásokra, illetve gyárbővítésekre is szükség van.

Annak érdekében, hogy a terep még vonzóbb legyen a félvezetőipari gyártók és bérgyártók számára, természetesen jókora támogatást is kaphatnak az érintettek a beruházásaikhoz, hála a korábban létrehozott EU Chips Act büdzsének, ami az amerikaihoz és az egyéb térségekben lévő programokhoz hasonlóan óriási mennyiségű támogatást ad majd a félvezetőipar szereplőinek. Ezzel egy időben a helyi kormányzatok is biztosítanak kedvezményeket és támogatásokat, hogy vonzóbbá tegyék területeiket a beruházók szemében. A támogatás az Intel magdeburgi beruházásához is jár, már meg is állapodtak róla korábban a felek, ám azóta elég komoly mértékű drágulás mutatkozott, hála az energiaárak, a nyersanyagárak, valamint az általános infláció emelkedésének, és egyéb dolgok is megbújnak a háttérben.

Az eredeti terv úgy szólt, hogy a magdeburgi gigagyár építése 18,7 milliárd euróba kerül majd, ebből a német kormányzat 7,2 milliárd eurót biztosít állami támogatás formájában, azaz jókora hátszele lesz a beruházásnak, természetesen adófizetői pénzből. A beruházás megkezdése folyamatosan csúszott, így a költségek emelkedésnek indultak, pont a fentiek miatt, azaz a 18,7 milliárd eurós keretösszeg immár 30 milliárd euróra rúg, ez pedig problémát jelent. Az a korábbi beszámolók alapján már nem meglepő, hogy a drágulás eredményeként az Intel a német kormányzattól további támogatást szeretne kérni, ám úgy tűnik, a német büdzsébe ez már nem fér bele – az extra támogatás mértéke 4-5 milliárd euró közötti összeg lenne, ha sikerülne megállapodni.  A drágulás mögött egyébként az is megbújhat, hogy az Intel az eredetileg tervezetthez képest modernebb és/vagy több felszerelést is hozna a gyárba, ami mindenképpen tovább drágítja a beruházást.

Az Intel kérése kisebb vitákat eredményezett egyes tisztviselők között, ugyanis míg a német kancellár, Olaf Scholz, illetve a gazdasági miniszter, Robert Habeck úgy gondolják, érdemes lehet támogatni az Intelt kért extra támogatás keretén belül is, vagyis nyitottak a tárgyalásokra és a megállapodás lehetősége is lóg a levegőben. Ezzel szemben Christian Lindner, aki a Német Szabad Demokrata párt politikusa, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartományi gyűlésének képviselője már úgy látja, nincs helye ilyen támogatásnak a német költségvetésben, ha pedig mégis szeretnék támogatni az Intelt, mondják meg, mégis honnan szereznének rá fedezetet.

Egyes gazdasági szakemberek úgy gondolják, a német adófizetők pénzét felesleges efféle beruházásokra elpazarolni, míg mások úgy látják, az ázsiai beszállítóktól való függetlenedés veszélyes út és kihívásokkal teli, hiszen a félvezetőiparági ellátási lánc meglehetősen komplex. Az Intel szóvivője egyelőre csak annyit nyilatkozott az ügy kapcsán, hogy valóban van némi szakadék a tervezett és a tényleges költségek között, amelynek áthidalásán éppen dolgoznak a kormányzat szakembereivel együttműködve.

Lindner egyébként nemcsak az Intel esetében nézi rossz szemmel az állami támogatás alkalmazását. Korábban egy másik tervvel kapcsolatban is hangot adott már nemtetszésének, akkoriban arról volt szó, hogy Robert Habeck felvetette, az energia-intenzív vállalkozások számára állami támogatást kéne nyújtani a magas áramdíjak csökkentéseként, ám ez Lindner szerint nem legális állami támogatási forma, ugyanis az EU szabályok nem teszik lehetővé az ilyesmit. Az olcsóbb áramból egyebek mellett az Intel Magdeburg mellett épülő üzeme is profitálhatna. Robert Habeck egyébként arra is választ adott, honnan érkezhetnének ezek a források: szerinte a Gazdasági Stabilitási Alapból lehetne biztosítani az említett állami támogatások fedezetét, ám Lindner erről hallani sem akar, ugyanis a döntés a koalíciós egyezmények megsértésének minősülne.

Hogy végül sikerül-e előteremteni az említett extra állami támogatást az Intel számára? Ez egyelőre nyitott kérdés, de ha megszületik a döntés, arról be fogunk számolni.