Egyre élesebb a helyzet a Stop Killing Games kezdeményezés körül. Bár július végéig érkezhetnek a szavazatok az Európai Polgári Kezdeményezéshez, amíg az EU össze nem számolja a petíció érvényes aláíróit, addig nem tudni, hogy sikerült-e elérni az 1 milliós érvényes aláírást. Mivel a gamer társadalom már az egész világon erről a kezdeményezésről beszél, jó eséllyel sok amerikai vagy más, nem EU-s állampolgár is aláírta. Ez viszont csak a mércét csaphatja be, az EU-t nem.
A szituáció pedig kezd éleződni. A Ubisoftot, Electronic Artsot, Activision Blizzardot, Warner Bros.-t, Nintendót, Microsoftot, Riot Games-t és még más hatalmas kiadót magába foglaló lobbi szervezet, a Video Games Europe közleményt adott ki, miszerint ez az egész kezdeményezés úgy életképtelen, ahogy van.
„Értékeljük közösségünk elkötelezettségét, ugyanakkor szeretnénk hangsúlyozni, hogy az online szolgáltatások megszüntetésére vonatkozó döntések összetettek, soha nem születnek könnyedén, és elengedhetetlen, hogy a vállalatok számára rendelkezésre álljon ez az opció, amikor egy online élmény már nem tartható fenn gazdaságosan. Megértjük, hogy ez csalódást kelthet a játékosok körében, azonban amikor ilyen döntés születik, az iparág gondoskodik arról, hogy a változásokról a játékosok megfelelő időben, a helyi fogyasztóvédelmi jogszabályokkal összhangban kapjanak tájékoztatást.
A privát szerverek nem mindig jelentenek életképes alternatívát a játékosok számára, mivel az általunk bevezetett adatvédelmi, illegális tartalmak eltávolítására és a nem biztonságos közösségi tartalmak kezelésére szolgáló intézkedések ezek esetében nem alkalmazhatóak, így a jogtulajdonosokat jelentős felelősség terhelné. Ráadásul számos játék eleve kizárólag online működésre lett tervezve; a javaslatok ilyen formában korlátoznák a fejlesztők szabadságát, mivel ezen játékok előállítása aránytalanul költségessé válna.
Nyitottak vagyunk arra, hogy a következő hónapokban egyeztessünk döntéshozókkal, valamint az Európai Polgári Kezdeményezés vezetőivel álláspontunkról.” – ez volt a rövid közleményük, de van egy hosszabb is.
A közlemény elég félrevezető és csúsztatásokkal teli, hiszen ezt a problémát maguk a kiadók generálták akkor, amikor a mikrotranzakciós és DLC-s bevételszerzés miatt az elmúlt évtizedben, folyamatosan vették el a kontrollt a játékosoktól. Korábban soha nem volt gond abból, ha egy játékfejlesztő átadta a szerver szolgáltatását a közösségnek, a Call of Duty 1, MOHAA, Quake 3, Command & Conquer, SWAT 4, Battleforge, Crysis Wars, Wildstar és még sorolhatnánk játékokat, amik a mai napig tökéletesen játszható multiplayer móddal, mert vagy P2P, vagy közösségi szervereken képes futni. Ezzel szemben azért, hogy ne lehessen a játékokat moddolni, ezzel pedig megkerülni a DLC rendszert, a kiadók maguk tették zárttá az online megoldásaikat, csapdába csalva a játékosokat, kiszolgáltatva téve őket az aktuális pénzügyi terveiknek. Ez viszont nem fogyasztóbarát hozzáállás, amit a Stop Killing Games kritizál is.
A Stop Killing Games célja az, hogy ez a gyakorlat megszűnjön, a játékokat eleve úgy tervezzék meg, hogy ha már nem nyereséges, akkor a közösség, de legfőképp a vásárló, azt csináljon vele, amit akar.
Ezen kívül több valótlan állítást is tartalmaz még a rövid közleményük is, ezt pedig már többen elkezdték ízekre szedni, így például a kezdeményezés megalkotója, Ross Scott is.
Ross tételesen veszi át a közlemény pontjait, és magyarázza meg, hogy miért szándékos félrevezetés és mellébeszélés a közlemény. Az első hamis állítás szerinte az, hogy a kiadók nem szólnak időben a fogyasztóknak. A The Crew például három hónap alatt lett leállítva, az Anthem pedig 6 hónap alatt fog semmivé lenni. Egy német fogyasztóvédő szerint azonban az EU-ban minimum 2 évvel kéne hamarabb szólni a leállásról, nem pár hónappal előtte. Másrészről viszont ez a kezdeményezés részéről irreleváns, mivel pont az a lényege, hogy ha megszűnik a játék mögötti szolgáltatás, akkor a közösség vehesse kézbe az ügyet.
Szerinte egészen nagy hülyeség az az állítás, hogy a privát szerverek nem mindig megoldhatóak. A Stop Killing Games a jövőben készülő játékokra lenne érvényes, így felteszi Ross a kérdést, hogy „a programozók ujjai egyszerűen nem tudják bepötyögni” a szükséges dolgokat hozzá, ha már eleve így tervezik meg a játékot? „Szeretném látni, ahogy ezt egy szobányi fejlesztőnek kijelentik.” – mondja Ross.
A kiadók eleve eladták a szükséges jogokat a játékosoknak, a szerződéseik során pedig védik magukat. Az, hogy milyen tartalom kerül a játékba a közösség által, az nem az ő felelősségük, ők már eladták a terméket, nem is támogatják tovább, nem kell foglalkozniuk vele, hogy mit csinálnak vele azok tulajdonosai. Ross még tanácsot is ad, hogy miként lehetne elhárítaniuk a saját felelősségüket a közösségi tartalmakkal szemben, például egy figyelmeztető üzenettel.
A kiadók lényegében azt állítják Ross szerint, hogy „Azért kell elpusztítanunk a vásárlóink játékait, hogy megvédjük a vásárlóinkat saját maguktól”.
Az, hogy drágább lenne egy játék, ha kezdetektől fogva oda kéne figyelniük arra, hogy az örökké játszható legyen nélkülük is, szerinte pont az az eset, mint amit az autógyártók tettek, amikor kötelezővé vált a biztonsági öv.
Annak idején az autógyártók is azzal lobbiztak, hogy drágább lesz a kocsi a biztonsági öv miatt, ezért hiba lenne bevezetni a kötelezővé tételét.
Pont így, ez is minimális költség kell, hogy legyen, vagy ha költség is, akkor is felelős kiadóként vállalniuk kell azt. Ross-nak összegyűjtötték, és a videóban mutatja is, hogy mennyi fölösleges külsős licenc van, ami miatt a kiadók panaszkodnak, hogy emiatt nem tudják biztosítani az offline vagy közösségi működést. A valóság viszont az, hogy ezek nagy része a mikrotranzakcióhoz köthető, így mindegyike nyugodtan kivehető egy videojátékból életútja végén, tényleg csak annyi kell a játékosoknak, hogy elfogadható módon működjön a hálózati játék, ha kell, saját költségen. Kiemeli, hogy a Larian és a CD Projekt Red nem véletlenül nincs ebben a Video Games Europe csoportban. A CD Projekt a GOG-on keresztül pedig többször is jelezte számára, hogy támogatják a Stop Killing Games kezdeményezést.
Az interneten rengetegen szedték már széjjel a Video Games Europe érveit, cáfolva azok állításait. Milliós megtekintésű videók vannak a neten a témában, trendszerűen áll ki a gamer társadalom a kezdeményezés mellett.
A Stop Killing Games népszerűségét tovább fokozza az, hogy Pirate Software játékfejlesztő a kezdetek óta támadja a kezdeményezést, hasonló indokokkal, mint amit a fenti lobbiszervezet megfogalmazott. Pirate Software, vagyis Thor viszont olyan stílusban, és olyan dolgokról beszélt, amik nem részei a kezdeményezésnek, így lényegében az internet közös ellenségévé vált. Ez az ellenségkép pedig egységesítette a játékosokat. Thor azonban a kijelentései miatt már kétszer is SWAT-olás áldozata lett, folyamatosan kapja a gyűlölködő üzeneteket, még abból a kiadóból is kiszállt, ahol konzulensként dolgozott.
Mindenesetre a Stop Killing Games fontosságát az EA után most a Ubisoft is megerősítette. A Ubisoft ugyanis a napokban megváltoztatta a felhasználói feltételeit, ismét egy olyan irányba, ami nem a fogyasztó érdekeit szolgálja. A Tech 4 Gamers szúrta ki a következő változtatást a felhasználók számára kötelező érvényű licenc-ben:
„Ön és az UBISOFT (vagy annak licencadója) bármikor, bármilyen okból felmondhatják ezt a Végfelhasználói Licencszerződést (EULA). Ez a szerződés automatikusan megszűnik, ha Ön nem tartja be a benne foglalt feltételeket. A megszűnés bármilyen okból történő bekövetkezése esetén Ön köteles azonnal eltávolítani a Terméket a számítógépéről, és megsemmisíteni a birtokában lévő összes példányt.”
Ez azt jelenti, hogy a Ubisoft, bármikor, bármilyen ürüggyel kötelezheti a vásárlót arra, hogy töröljön minden adatot, ami az adott játékkal kapcsolatos a számítógépéről, semmisítse meg a biztonsági másolatot, akkor is, ha lemezen vette meg.
De van még tovább: "Az UBISOFT bármikor, bármilyen okból vagy akár ok nélkül, teljes mérlegelési jogkörében módosíthatja a Terméket, különösen technikai okokból, például frissítések céljából.” Vagyis a Ubisoftnak minden joga megvan arra, hogy módosítsa a megvásárolt terméket, a felhasználónak meg nincs semmi joga attól megvédenie azt. A Ubisoft lényegében úgy változtatta meg a felhasználói feltételeit, hogy valóban elvett szinte minden tulajdonjogot a vásárlótól.
Ez már egy másik cikk témája lehetne, de pont ezért kezd el egyre jobban terjedni egy újabb nézőpont, hogy „ha a vásárlás nem jelent tulajdonlást, akkor a kalózkodás nem lehet lopás”.
Ez utóbbi kezdeményezés mellé már olyanok is beálltak, mint Linus Tech Tips. Történt ugyanis, hogy a Ubisofthoz hasonlóan a Team Viewer is elvette a felhasználók örökké szóló licencét, ez pedig annyira felbőszítette a világ egyik legnézettebb tech YouTube videósát, hogy nyíltan bejelentette, innentől kalózmásolatot használ majd a Team Viewer-ből, és egy pillanatra sem fogja rosszul érezni magát emiatt.
