Bár a kutatók az utóbbi években rengeteg újdonságot derítettek ki a veszélyeztetett cetcápák viselkedésével kapcsolatban, még mindig van néhány alapvető információ, amit nem tudnak az állatokról. Például az is rejtély volt egészen a közelmúltig, hogy meddig élnek ezek az akár 18 méteresre is megnövő halak.

Az élettartam megbecsüléséhez végül meglepő forrásból érkezett a segítség: Rutgers Egyetem kutatóinak az atomtesztekből származó szénizotópok révén sikerült előrébb lépniük a kérdésben. Ahogy Joyce Ong, az eredményekről beszámoló tanulmány első szerzője mondja, az atomrobbantásokon alapuló radiokarbonos kormeghatározást egyre gyakrabban alkalmazzák hosszúéletű csontos halak és cápák életkorának meghatározására, most először került sor azonban ilyen vizsgálatra a cetcápák kapcsán.

A kutatók által megvizsgált cetcápa-csigolyák egy 2007-ig működő tajvani halászati cégtől és egy Pakisztánban partra sodródott tetemből származtak. A csigolyákról először mikroszkópos felvételeket készítettek, és megszámolták, hány sáv különül el azok keresztmetszetén. Ezek a sávok a fák évgyűrűire hasonlítanak, azonban a cetcápák esetében önmagukban nem alkalmasak a kor meghatározására, mivel senki sem tudja, hogy mennyire gyorsan fejlődnek.

Ezért jutott fontos szerep a kormeghatározásban a kísérleti atomrobbantásoknak. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió az 1950-es és 1960-as években több légköri atomrobbantást is végrehajtott, amelyek nyomán nagy mennyiségű szén-14 izotóp került be a globális szénkörfogásba. Ez a szén a táplálékláncon keresztül az állati szövetekbe is beépült, így időjelzőként használható.

A kutatók tömegspektrometriával határozták meg két cetcápa csigolyáiban a különböző sávok szén-14-szintjét. Az elemzésből az derült ki, hogy a tajvani cápa csigolyájának legbelső sávjai 1972-ben formálódtak, a pakisztáni állat pedig 50 évesnek bizonyult, amivel a legidősebb ismert korú cetcápának minősül.

A vizsgálatokból a cápák korán kívül azok növekedési ütemével kapcsolatban is újdonságokat tártak fel a szakértők. Úgy tűnik, hogy a cetcápák nagyon lassan nőnek, és csak 30 éves korukra érik el teljes testméretüket. Ami egyben azt is jelenti, hogy a lecsökkent számú populációk csak nagyon lassan tudnak helyrerázódni.