Shop menü

AZ APPLE CSAPATA GENERATÍV AI BEVETÉSÉVEL PÖRGETNÉ FEL A CHIPFEJLESZTÉS FOLYAMATÁT

Az AI nagy segítség lehet bizonyos feladatok automatizálásában, az így felszabaduló mérnöki munkaórákat pedig innovációra lehet majd fordítani.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Az Apple csapata generatív AI bevetésével pörgetné fel a chipfejlesztés folyamatát

Az Apple fejlesztőcsapata már vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudnák hatékonyan beilleszteni a chiptervezéssel kapcsolatos folyamatokba a mesterséges intelligenciát, azon belül is a generatív AI-t annak érdekében, hogy a munkát lerövidítsék, az értékes mérnöki munkaórákat innovációra fordíthassák, a folyamatokat pedig felgyorsíthassák – ahogy a többi vállalat is, akik ilyesmiben gondolkodnak.

A vállalat terveivel kapcsolatban a Hardware Technologies részleg alelnöke, Johny Srouj osztott meg részleteket, amelyekről a Reuters munkatársai számoltak be. A tervek között szerepel, hogy egyebek mellett az EDA (Electronics Design Automation) szoftverek használatát is felgyorsítsák a generatív AI segítségével – efféle törekvései a nagy iparági óriásvállalatoknak is vannak, remek példa erre a Cadence Design, vagy éppen a Synposys, amelyek egyaránt próbálják ütőképesebbé tenni az EDA szoftvereket az AI alkalmazásával.

A szakember szerint ezek, vagyis az EDA szoftverek szuper kritikusak a chiptervezéssel kapcsolatos komplexitás támogatása terén. A generatív AI szerinte magas potenciált rejt abban a tekintetben, hogy segítségével több munkát lehet elvégezni kevesebb idő alatt, ami óriási pozitív hatást gyakorolhat a produktivitásra. Ez igazából az eddigi tapasztalatok alapján már eddig is nyilvánvaló volt, több vállalat is elmozdult már a generatív AI alkalmazásának irányába a chiptervezés terén, és e cégek száma a továbbiakban csak bővülni fog – főleg, ahogy az AI egyre több feladatra lesz alkalmas és egyre hatékonyabban dolgozik.

Galéria megnyitása

Az Imec, amely egy együttműködésen alapuló kutatói kezdeményezésként indult hódító útjára Belgiumban, összefogva a különböző akadémiai szervezeteket és segítve a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyabb elvégzését, díjban is részesítette az Apple fentebb említett szakemberét. Johny Srouji nemrégiben kapta meg a 2025 Innovation Award névre keresztelt díjat. Ezzel a díjjal szerették volna elismerni a szakember Apple Silicon-hoz kapcsolódó munkáját, amelynek története egészen az első egyedi fejlesztésű Apple SoC egységig, az A4-es modellig nyúlik vissza. Érdekesség egyébként, hogy az Imec mára már egy nanoelektronikai és digitális technológiai kutatóközponttá nőtte ki magát, ami ismert és elismert a maga területén.

Az Apple háza táján az egyedi SoC egységek fejlesztése a fentebb említett termékkel indult, majd az iPhone széria után az iPad sorozat is elrajtolt az egyedi chipekre támaszkodva, 2020-ban pedig mindent feltettek egy lapra és az Intel alapokat Apple Silicon alapokra cserélték. A váltás fokozatos volt, de mára már a teljes termékpaletta M sorozatú SoC egységek köré épül, ám ehhez komoly, megfeszített fejlesztői munkára volt szükség mind hardver, mind pedig szoftver terén. Az ARM architektúra köré épülő Mac-ek hosszú akkumulátoros üzemidejükkel és jó teljesítményükkel már bizonyítottak a piacon, és a fejlődés természetesen továbbra sem áll meg.

Az M1-nek egyébként jól kellett sikerülnie, ugyanis az Apple-nél úgy döntöttek, szakítanak az Intellel, saját fejlesztésű processzorokra ültetik át a teljes Mac szériát, és ezt olyannyira komolyan gondolták, hogy nem volt „B-terv”, mindent egy lapra tettek fel, abszolút nem gondolkodtak alternatív lehetőségekben, például kettébontott termékpalettában, ahol még szerephez juthatnak az Intel alapú termékek. Ehhez a hardveres fejlesztéshez természetesen szoftveres részről is óriási munkára volt szükség ahhoz, hogy az egyes alkalmazások megfelelő teljesítmény mellett futhassanak, illetve már az is kihívás volt, hogy ARM alapú verziók készüljenek belőlük. A szoftveres törekvések részeként biztosítani kellett azt is, hogy az x86-os alkalmazások is fussanak az új Mac konfigurációkon, így elkészült a Rosetta 2 fordítóréteg, ami hidat képez a két architektúra között.

Most a chipfejlesztést próbálják megreformálni az AI bevetésével, ami rengeteg új lehetőség előtt nyithatja meg a kapukat. Idővel egyre több és több feladatot lehet rábízni az AI funkciókra, ahogy ezt a korábbi kínai példa is mutatja: kínai kutatók komplett processzorok fejlesztésére is bevetették már az AI-t, méghozzá elég szép eredménnyel, de ez már egy másik történet.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére