Az amerikai kormányzat egy újabb területen szeretne támadást indítani Kína ellen, már ami a techipari fejlesztéseket illeti, ugyanis a vezetés szerint aggodalomra ad okot, hogy Kína hozzáfér a nyílt forráskódú, ingyenesen licencelhető RiSC-V architektúrához, amely iránt egyre több és több vállalat érdeklődik. Maga a RiSC-V eredetileg a kifejezetten alacsony fogyasztású, komolyabb teljesítményt nem igénylő vezérlőkhöz készült, ám mivel nyílt forráskódú, ingyenesen használható megoldásról van szó, amit globálisan fejleszt az iparág, egyre több és több piaci szereplő kezdett érdeklődni iránta. A RiSC-V-ben komoly potenciál lapul, ami kiaknázásra vár, és amiben a jelek szerint a kínaiak is látnak fantáziát – az Amerikai Egyesült Államok nagy-nagy bánatára.
A Reuters információi szerint az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium éppen azt vizsgálja, milyen veszélyeket rejt az, hogy a kínaiak hozzáférnek a RiSC-V architektúrához, illetve az is terítékre került, hogyan lehetne korlátozni Kína hozzáférését a globálisan is nyíltan elérhető technológiához. A dolog pikantériája, hogy az architektúra mögött a RiSC-V International bújik meg, ami 2020 óta egy svájci székhelyű nonprofit üzleti szövetségként működik, és amelynek munkatársai elkötelezettek abban, hogy a RiSC-V architektúrának nyíltnak és szabadon hozzáférhetőnek kell maradnia.
Az amerikai kormányzat tavaly októberben már felvetette a korlátozás lehetőségét, akkor is Kínát szerették volna elgáncsolni az esetleges döntéssel, de a RiSC-V mögött álló szervezet akkor sem nézte ezt jó szemmel: kiemelték, egy nyílt szabványról van szó, ami jelentős globális együttműködés eredményeként fejlődhet, és mivel globális szabványnak tekinthető, nem szabályozza egyetlen vállalat vagy ország sem.
A RiSC-V a nyílt forráskódú, ingyenesen licencelhető modell miatt vonzó alternatíva a piacon, lényegében az ARM az elsődleges versenytársa. A RiSC-V egy nem túl komplex, könnyedén használható architektúra, legalábbis az x86-hoz képest mindenképpen, ráagásul teljesen nyílt is, ami további előny. Érthető, hogy az architektúra iránt sokan érdeklődnek, beleértve Kínát is.
Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata régóta kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ugyanis nem szeretnék, ha a szuperhatalomként definiálható ország az USA fölé nőne, éppen ezért korlátozzák a modern gyártástechnológiákhoz, félvezetőipari gyártóeszközökhöz, illetve az AI és HPC piaci gyorsítókhoz való hozzáférését, ám a Kínai Népköztársaság kutatói így is találnak módot arra, hogy modern fegyverzetükhöz modern nyugati technológiát használhassanak.
A két ország közötti kereskedelmi háború várhatóan tovább folytatódik majd, az viszont egyelőre kérdéses, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezetése végül célt ér-e a RiSC-V architektúra korlátozása kapcsán.