Egy kínai kutatókból álló csapat nemrégiben azt próbálta feltérképezni, hogyan lehet egy viszonylag olcsón beszerezhető Nvidia Jetson TX2i típusú SoC rendszer segítségével még ütőképesebbé tenni a hiperszonikus fegyverek képességeit. Az eredetileg ipari környezetbe, ipari műveletek elvégzéséhez kifejlesztett Nvidia Jetson TX2i segítségével a kutatócsapat szerint akár Mach 7 feletti sebesség elérésére is lehetőség nyílhat, számolt be róla a South China Morning Post. Ez a platform nem esik az amerikai kormányzat által bevezetett exportkorlátozások alá, legalábbis egyelőre, így segítségével költséghatékonyan lehet javítani a kínai hadsereg képességeit. Az eszköz jóval olcsóbb, mint a felsőkategóriás opciók, viszont így is bőven elegendő teljesítményt nyújt, ami új szintre emelheti a kínai fegyverkezést.

Maga az Nvidia Jetson TX2i egy speciális megoldás, ami két darab Denver 2-es és két darab ARM Cortex-A57-es processzormag köré épül, de a rendszer tartalmaz még egy Pascal architektúrára támaszkodó grafikus processzort is, ami 256 CUDA magot foghat munkára. Noha ezt az eszközt ipari felhasználásra szánták, a kínai kutatócsapat munkája alapján akár hiperszonikus fegyverek és vadászrepülőgépek fedélzetén is alkalmazhatják. Ezeknél a rendszereknél kiemelten fontos az áramlástani körülmények elemzése és szimulációja, ez pedig igencsak komoly számítási teljesítményt igényel. A numerikus áramlástani modellek futtatásához a jelek szerint a Jetson TX2i is tökéletesen elegendő, segítségével a szükséges számításokat, amelyek hatalmas jelentőséggel bírnak egy-egy küldetés hatékony teljesítésénél, rendkívül gyorsan lehet elvégezni: a korábbi megoldásokhoz képest másodpercek helyett mindössze 25 ezredmásodperc szükséges a feladat teljesítéséhez, ami kifejezetten nagy előrelépés.

A kínai kutatók szerint a Jetson TX2i modul használatával jelentősen csökkenthetőek a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos költségek, amelyek a hiperszonikus fegyverkezés kapcsán jelentkeznek. Egy-egy ilyen Jetson TX2i modul mindössze 20 W körüli fogyasztás mellett működik, cserébe viszont igen magas, 1,26 TFLOP/s-os FP16-os számítási teljesítményt nyújt. A versenyképességét igazából az is növeli, hogy költségek terén egy felsőkategóriás Nvidia AI gyorsítóhoz képest jelentősen alacsonyabb befektetésre van szükség.

Az Nvidia moduljának segítségével a vadászrepülőgépek esetében valós időben lehet optimalizálni a különböző rendszereket, mint például a Scramjet típusú hajtómű üzemanyagellátását, a hibaelemzést végző rendszert, illetve sok egyéb olyan paramétert is, amelyek kritikusan fontosak a sikeres és hatékony működés érdekében. Ezzel gyakorlatilag növekszik a hiperszonikus fegyverzet hatótávja és stabilitása is. A kutatás ezzel együtt a CPU és a GPU alkalmazásával dolgozó heterogén számítási modelleket is vizsgálta, amelyekkel leküzdhetőek a hiperszonikus áramlási mezővel kapcsolatos számítások folyamán jelentkező kihívások – utóbbiak közé tartozik, hogy ezek a mezőszimulációk meglehetősen szekvenciális jellegűek.

A fentiek alapján kézenfekvő választás lehetne a Jetson TX2i széleseb körű alkalmazása, ám a kutatócsapat úgy látja, ez az eszköz kiváltható lehet országon belül fejlesztett és gyártott megoldásokkal, vagyis a kritikus fontosságú hadiipari technológiák esetében is próbálnak az önfenntartó modell felé elmozdulni. Ez a modern fegyverkezésben alapvető fontosságú lépés lehet, mint ahogy az is, hogy a fejlett számítási megoldásokat minél költséghatékonyabban és minél hatékonyabban integrálják a legújabb hadiipari fejlesztésekbe.