A mesterséges intelligencia sok-sok iparágban tűnhet fel a nem is oly távoli jövőben, egyes területeken pedig már jó ideje sikerrel alkalmazzák. Ilyen terület például a chiptervezés, ahol jelenleg a kifejezetten monoton feladatokat bízzák rá, idővel azonban egyre komolyabb és komolyabb munkafolyamatokat végezhet az AI, ahogy ennek lehetőségeit és szabályait megteremtik. Pont erről beszélt az AMD első embere, Dr. Lisa Su egy rendezvényen, amelynek Sanghaj adott helyet a napokban.
A 2023 World Artificial Intelligence Conference alkalmával az AMD első embere arról számolt be, hogy szerinte az AI funkcionalitással ellátott chipfejlesztő eszközök idővel uralni fogják a chipfejlesztő szegmenset, amire szükség is van, ugyanis a modern processzorok komplexitása lényegében exponenciális növekedést mutat. Az AI eleinte csak bizonyos fejlesztési területeken rúghat labdába, és igazából már most is használják, de a későbbiekben bonyolultabb feladatokat is rá szeretnének bízni. A siker érdekében szerinte mindenképpen interdiszciplináris együttműködésre van szükség a jövőben, ami jobb hardvertervezést eredményez majd.
Az AMD mellett az Nvidia vezetője is úgy látja, hogy a chiptervezés egy kifejezetten ideális terep az AI számára. Az AMD szakemberei jelenleg a chiptervezés, a tesztelés, illetve az ellenőrzés egyes fázisaiban egyaránt használják a mesterséges intelligenciát, sőt, a vállalat a generatív AI-ban rejlő lehetőségek kamatoztatását is zászlajára tűzte, ennek köszönhetően szélesebb körben is használhatóvá válhat a technológia a chiptervezéssel kapcsolatos alkalmazásokban és munkafolyamatokban.
Jelenleg főként abban a chiptervezési fázisban használják az AI-t, ahol a chipek egyes blokkjainak hatékony elhelyezésére és hatékony összekapcsolásukra van szükség, ugyanis a dizájn ezen lépcsője igencsak monoton munka, viszont rendkívül nagy mértékben befolyásolja a chip teljesítményét és energiahatékonyságát is. Az AI azon képessége, hogy folyamatosan tanulni tud a mintázatokból és a különböző iterációkból, nagy mértékben gyorsítja az optimális elrendezés elérését, ez pedig segít a teljesítmény és az energiahatékonyság javításában is. A későbbiekben nemcsak ezekben a feladatokban, hanem akár az architektúra fejlesztésében is szeretnék bevetni a mesterséges intelligenciát és a neurális hálózatokat, ám ehhez még számos akadály leküzdésére van szükség annak érdekében, hogy a szellemi tulajdon, azaz a szabadalmak védelme is biztosított legyen.
Az AMD ezzel egy időben a kész chipdizájn ellenőrzésére is használja az AI-t, ami segít abban, hogy rövidebb idő alatt végbe menjen a folyamat és az esetleges hibákra fény derüljön. Ez a lehetőség nagyban csökkenti a koncepciótól az ellenőrzésen át a hitelesítésig tartó folyamat idejét. Az AI egyébként a tesztminták készítésében is komoly szerepet vállal, ami nagy segítség, hiszen egy-egy chipdizájn napjainkban már több milliárd, vagy éppen több tízmilliárd tranzisztorból áll. A megfelelő teszteknek köszönhetően biztosítható, hogy a több milliárd tranzisztorból álló chip hibák nélkül kerülhet gyártásba. Az AI ráadásul a sikeres tesztfolyamatokból is tanul, képes felismerni a hiányosságokat, majd ennek megfelelően módosítani tudja a teszt fókuszát, ami segít a folyamat felgyorsításában, illetve a teszt lefedettségét is jelentősen javítja.
Az elektronikus tervezőalkalmazásokban (EDA) már egyre inkább kezd megjelenni az AI, gondoljunk csak az Ansys, a Cadence, illetve a Synpsys megoldásaira, amelyek egyre több funkciót tesznek elérhetővé AI alapokon. Ebben a tekintetben a három nagy gyártó közül a Synopsys jár az élen, hála a Synopsys.ai és a DSO.ai névre keresztelt kezdeményezésnek, amelyek keretén belül a teljes chiptervezési folyamatban használhatóak az AI-ban rejlő lehetőségek.
Az AI egyébként már komplett processzort is tervezett, hála egy kínai kutatócsoportnak. Noha a teljesítmény még nem egetverő, a chip terve mindössze 5 óra alatt készült el, a fizikailag is legyártott termék pedig hibátlanul működik, teljesítménye valahol az Intel i486DX szintje környékén helyezkedik el. Az újdonság a nyílt RiSC-V architektúra köré épül, további információk korábbi hírünkben olvashatóak vele kapcsolatban.
