Az AMD RYZEN processzorai a különböző tesztekben eléggé furán teljesítettek, hiszen bizonyos területeken nagyon jók voltak a konkurenciához képest, míg más területeken már nem nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A tesztek alapján az is probléma volt, hogy az SMT technológia inkább hátránynak bizonyult játékok alatt, mintsem előnynek, így kikapcsolt SMT mellett egyes címek jobban teljesítettek. A rajt előtt alaplapok frontján sem volt túl ideális a helyzet, ahogy arról cikkünkben már beszámoltunk.

A tesztek után úgy tűnt, hogy a Windows Scheduler nem kezeli tökéletesen az AMD új processzorait, a megállapítást pedig sokan a Sysinternals Coreinfo segédprogramjának logfájljaira alapozták. Az akkoriban elérhető kiadás az AMD szerint hibás adatokat közölt, de a 3.31-es verzió óta nincs ilyen probléma – a processzorok akkor is jól működtek és most sincs velük semmi baj. A blogbejegyzés kitért arra is, amit a tesztelők érdekességként megemlítettek: a Windows 7 és a Windows 10 alatt zajló tesztek között esetenként szokatlanul nagy teljesítménykülönbség mutatkozik, ám ezt az AMD a két operációs rendszer közötti szoftveres különbségekkel magyarázza.

A Windows Scheduler tehát mind a fizikai, mind pedig a logikai processzormagokat remekül kezeli, így az AMD szerint ezen a téren nincs szükség semmiféle frissítésre, viszont bizonyos alkalmazásokhoz kellenek optimalizációk, hogy jól fussanak az újfajta architektúrán. Játékok terén is szükség lesz optimalizációkra, hogy az aktív SMT módban rejlő lehetőségek kiaknázhatóak legyenek.

Az AMD egy érdekességet is megosztott a felhasználókkal, ami inkább egy hasznos trükk. A vállalat szakemberei szerint érdemes a Windows energiagazdálkodását „Teljesítményre” hangolni (High Performance Mode), ebben az üzemmódban ugyanis sokkal fürgébben reagál a szoftver az AMD processzorainak villámgyorsan, egy ezredmásodperc alatt bekövetkező feszültség- és órajel-változásaira, valamint a processzormagok is gyorsabban munkára foghatóak, hisz nem teszi őket parkoló pályára a rendszer. A „Balanced”, azaz „Kiegyensúlyozott” üzemmód esetében a szoftver lomhán reagál a gyors változásokra, a processzormagoknak pedig ki kell lépniük a parkoló üzemmódból, ha munkára akarja fogni őket a rendszer, ez pedig időbe telik. A „High Performance” energiagazdálkodás beállításával sokkal konzisztensebb, kiszámíthatóbb, jobb lesz a rendszer teljesítménye.

Az AMD szerint arra is feltétlenül érdemes odafigyelni, hogy az adott alaplapon mindig a lehető legfrissebb Firmware legyen, ugyanis az alaplapgyártók gőzerővel dolgoznak a stabilitás javításán és a funkcionalitás bővítésén, így érdemes időről-időre ellenőrizni, változott-e valami BIOS fronton. Memóriamodulok terén érdemes szem előtt tartani, hogy DDR4-2677 MHz-esnél magasabb effektív órajelen ketyegő memóriamodulok vásárlásakor ellenőrizni kell az adott alaplaphoz tartozó memória-kompatibilitási listát, hogy a kiválasztott csomag biztosan kompatibilis-e az adott termékkel. Megfelelő kompatibilitás esetén a memóriamodulon szereplő időzítéseket és feszültségértéket kell beállítani az UEFI Firmware menüjében, ugyanis a lehető legjobb teljesítmény és stabilitás elérésére csak így van mód. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a DDR4-3000 MHz-es és a DDR4-3400 MHz-es órajel jelenleg nem támogatott, ugyanis ezekhez az órajelekhez nincs megfelelő beállítás. Ezért érdemesebb DDR4-2933 MHz-es, DDR4-3200 MHz-es vagy DDR4-3500 MHz-es órajelben gondolkodni – az alábbi csomagok például tökéletesek lehetnek, ha a kiszemelt alaplap is támogatja őket.

•Geil EVO X - GEX416GB3200C16DC [16-16-16-36 @ 1.35v]

•G.Skill Trident Z - F4-3200C16D-16GTZR [16-18-18-36 @ 1.35v]

•Corsair CMK16GX4M2B3200C16 VERSION 5.39 [16-18-18-36 @ 1.35v]

Tuning esetén érdemes a CPU-Z segítségével is ellenőrizni, hogy valóban a kívánt órajeleken működik-e a processzor és a rendszermemória, ugyanis sikertelen tuning esetén a processzor alapórajelre, a rendszermemória pedig DDR4-2133 MHz-es JEDEC SPD értékre ugrik vissza – utóbbira csak sikertelen memória-tuning esetén kerül sor. Tuning frontján egyébként jó hír, hogy májusban magasabb memória-órajel alkalmazását lehetővé tevő beállítások is megjelennek az egyes alaplapok UEFI menüjében, azaz a DDR4-3200 MHz feletti memória-órajelek is elérhetőek lesznek REFCLK módosítás nélkül.

A végén szó esett egy érdekes dologról is, ami a hőmérséklet-érzékeléssel kapcsolatos. Az AMD R7 1800X és R7 1700X modelljeinél a tényleges és a közölt hőmérséklet-adatok között 20 Celsius fokos Offset van, amire a ventilátorfordulatszám-vezérlés miatt van szükség. Tehát ha az adott processzornál 58 Celsius fokot mér az adott szoftver, a lapka ténylegesen csak 38 Celsius fokos. Erre a „trükkre” hamarosan felkészítik a rendszerdiagnosztikai segédprogramokat, így a mért értékek pontosak lesznek. Érdemes még megemlíteni, hogy az R7 1700-as modellnél nincs szó ilyesmiről: ott a közölt hőmérséklet-adat megegyezik a valódival.