Az AMD Gaming üzletága egyelőre gyengélkedik, a legutóbbi negyedév folyamán masszívan csökkent a részleg teljes árbevétele, és a várakozások szerint a következő év elejéig nem is nagyon változik a helyzet, sőt, további csökkenésre számítanak. A visszaesést részben az okozza, hogy a jelenlegi asztali játékkonzolok már életciklusuk végén járnak, így nincs szükség annyi egyedi APU egységre, mint korábban. A videokártyák szegmensében sem valami rózsás a helyzet, valószínűleg ezért is döntött úgy az MSI, hogy inkább az Nvidia GeForce RTX 40-es sorozatára fókuszálnak.
A háttérben természetesen már gőzerővel zajlik a következő generációs RDNA architektúrák fejlesztése, amelyek sorrendben az RDNA 4 és az RDNA 5 nevet viselhetik, igaz, az RDNA 5 esetében nagy változásokról adtak hírt az iparági pletykálók – még az is lehet, hogy az RDNA 5 nem is ezzel a névvel debütál. Annyi biztos, hogy az RDNA 5 esetében tiszta lappal, új alapokkal indulnak az AMD szakemberei, vagyis olyannyira átalakulhat a GPU felépítése, mint anno az RDNA a Vega architektúrához képest. Az új alapok mind teljesítmény, mind funkcionalitás, mind pedig teljesítmény/watt arány terén előrelépést hozhatnak, amire bizony szükség is van.
Az RDNA 3, ami köré a jelenlegi Radeon RX 7000-es sorozat tagjai épülnek, az elemzők szerint nem hozta azt az előrelépést energiahatékonyság terén, mint amit egy generációváltásnál elvárhattak, hiába váltott a vállalat időközben a 7 nm-es DUV gyártástechnológiáról az 5 nm-es EUV csíkszélességre. Közben a GPU egyes egységeit is külön chipletekbe szervezték ki, ám nem minden komponens készült a modern 5 nm-es csíkszélességgel, hiszen a 6 nm-es gyártástechnológiát is bevetették, ami rányomhatta bélyegét az energiahatékonyság alakulására is. Érdekesség, hogy a szivárogtató szerint az RDNA 3 esetében eredetileg nem 96 MB-nyi, hanem 192 MB-nyi Infinity Cache szerepelt a tervek között, azaz egyetlen MCD (Memory Cache Die) fedélzetén nem 16 MB-nyi, hanem 32 MB-nyi ilyen gyorsítótár került volna. Végül a 16 MB mellett döntöttek, így maximális kiépítés esetén a NAVI 31 GPU nem 192 MB-nyi, hanem csak 96 MB-nyi Infinity Cache birtokában dolgozhatott, legalábbis a Radeon RX 7900 XTX esetében.
Az RDNA 4 érkezésével az RDNA 3 egyes hibáit javítani fogják annak érdekében, hogy az energiahatékonyságot, vagyis a teljesítmény/watt görbét javítsák. Az RDNA 4 architektúra köré épülő leggyorsabb videokártya várhatóan a Radeon RX 7900-es sorozat teljesítményszintjét hozhatja majd, viszont egy kategóriával lejjebb, a teljesítmény kategóriában foglal helyet, hiszen a vállalat a felsőkategóriás fejlesztéseket már korábban leállította. Ennek megfelelően a NAVI 21 és a NAVI 31 szintje az RDNA 4 esetében üresen marad, a felsőkategóriában az Nvidia termékei zavartalanul érvényesülhetnek, az abszolút csúcskategóriáról nem is beszélve, ahol most sem kínál semmilyen videokártyát az AMD. Az RDNA 4 architektúra köré épülő videokártyákkal az AMD a teljesítmény-, a közép- és a belépő-kategóriát veszi célba, ezeken a területeken szeretnének piaci részesedést elhódítani az Nvidiától. Hogy az RDNA 5 érkezésével visszatérnek-e a felsőkategóriába, illetve készítenek-e abszolút csúcskategóriás videokártyát? Az alapjaitól újjáépített architektúra erre elméletben lehetőséget adhat, de az majd csak később derül ki, az Nvidia akkoriban megjelenő termékeivel szemben mire lesz elég a friss fejlesztés.
Az RDNA 4 kapcsán felmerült korábban egy pletyka, amit a jelenlegi iparági információkat tálaló wjm47196 is megerősít. Az AMD-s értesülések terén pontosnak és megbízhatónak minősülő szivárogtató is úgy látja, az AMD az RDNA 4 esetében egyebek mellett azon is dolgozik, hogy jelentősen növelje a Ray Tracing teljesítményt, ehhez azonban át kell tervezni a jelenlegi hardvert. A Ray Accelerator komponenssel rendelkező RDNA 3 architektúrához képest az RDNA 4 még több fixfunkciós gyorsítót vethet be, amelyekkel növelhető a sugárkövetés terén felmutatott teljesítmény, ezzel együtt pedig a shader motorok terhelését is csökkenthetik azáltal, hogy az RT feladatokkal kevésbé lesz teendőjük. Ehhez hozzá jön még az is, hogy az RDNA 4 alapú grafikus processzoroknál csíkszélesség-váltásra kerülhet sor, vagyis a 4 nm-es vagy a 3 nm-es gyártástechnológia bevetésével készülhetnek, ami megint csak segíthet a teljesítmény és az energiahatékonyság növelésében.
Az RDNA 4 alapú videokártyák akár már idén felbukkanhatnak, az viszont egyelőre rejtély, pontosan mikor. A közelgő Computex 2024 alkalmával alighanem az RDNA 4-re is kitér az AMD első embere, sőt, arra is van némi esély, hogy az RDNA 4 sorozat egyik tagjának képességeiről is elárul majd ezt-azt.
