Egy több technológiai cég nyit az atomenergia felé, nem a Google az első, akitől ilyen lépést láthatunk. Korában a Microsoft azt jelentette be, hogy egy néhány éve bezárt atomerőmüvet nyit újra a Constellationnel, hogy a saját szolgálatába állítsa azt. Az Amazon pedig tavasszal beszélt arról, hogy nukleáris energiáról működő adatközpontot vásárolt az Egyesült Államokban.
A Google – illetve egészen pontosan a keresőóriás felett álló ernyővállalat, az Alphabet – a világon elsőként több kisebb moduláros atomreaktor felépítésére adott le rendelést. A cél egyértelműen az, hogy képes legyen kiszolgálni a mesterséges intelligencia egyre nagyobb energiaigényét. Ez az első, de egészen biztos, hogy nem az utolsó ilyen megállapodás globálisan.
A Kairos Power lesz a Google partnere a moduláris atomreaktorok létesítésében és üzembe állításában. A jelenlegi ismereteink szerint 2030-ra állhat munkába az első nukleáris létesítmény, és 2035-re teljesíthető a Kairos a mostani megrendeléseket.
Túl sok részletet nem hoztak nyilvánosságra a felek a megállapodással kapcsolatosan, így azt például nem lehet tudni, hogy milyen anyagi vonzatai vannak ennek a döntésnek. Az azonban egészen biztos, hogy dollármilliárdokban kell gondolkodni. A mostani megrendeléssel a Google 500 megawattnyi termelést szeretne elérni, amit 6-7 kisebb reaktor adna ki a különböző adatközpontok mellett. Ebből azért azt lehet érezni, hogy lényegesen kisebb atomerőművekről beszélhetünk itt, mint amit megszokhattunk, de a moduláris felépítés révén jól lehet majd őket bővíteni.
„Úgy érezzük, hogy az atomenergia fontos szerepet játszhat az igényeink kiszolgálásában… tisztán üzemel és éjjel-nappal” – mondta Michael Terrell, a Google energia- és klímaügyi vezetője. A biztonság a fejlesztések során nagy hangsúlyt kap majd, a Kairos a tervezés és a kivitelezés során is folyamatosan az illetékes amerikai hatóságokkal együtt dolgozva hozza majd létre a reaktorokat. „Biztosak vagyunk abban, hogy az újszerű megközelítésünk javítani fogja a projektjeink költség- és ütemterv szerinti megvalósításának esélyeit” – mondta Mike Laufer, a Kairos vezérigazgatója.
Egy ideje már lehetett pletykákat hallani arról, hogy a Google ebbe az irányba indulhat el, és többféle lehetőséget is vizsgál. A Bloomberg arról számolt be korábban, hogy nemzetközi szinten több országban is nyélbe üthet olyan megállapodásokat a vállalat, ami az atomenergia adatközpontokban történő felhasználására fókuszál. Ezekben a tervekben a gazdaságosság, a megbízhatóság és a környezetbarát megoldás megtalálása egyaránt fontos volt.
Jelenleg a techcégek minden fronton a mesterséges intelligenciát próbálják előtérbe tolni, ami különösen nagy terhet jelent az adatközpontokra nézve. A világ összes számítási kapacitását is fel tudnák emészteni a nyelvi modellek és a mesterséges intelligencia rendszerek. Ez viszont nemcsak azért gond, mert rohamosan kell bővíteni az adatközpontokat és új létesítményeket kell hadrendbe állítani, hanem azért is, mert keresztülhúzza a cégek különböző zöld célkitűzéseit.
Az elmúlt években a technológiai piac szinte minden szereplője kijelölt magának egy olyan utat, ami a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, végső esetben pedig a karbonsemlegességet vette célba. Ezeket célkitűzéseket azonban az MI berobbanása egy szempillantás alatt tette zárójelbe.
Át kellett terveznie a cégeknek az elképzeléseiket, és így került reflektorfénybe a napelemek, a szélerőművek és más megújuló források helyett a nukleáris energia. Az adatközpontoknak nemcsak, hogy kiugróan magas a fogyasztása, hanem éjjel-nappal üzemelnek, tehát ebből a szempontból is az atomreaktorok üzembe állítása tűnik a legjobb megoldásnak, amellett, hogy viszonylag tisztán képes rengeteg energiát biztosítani.
