1. Bevezető és specifikáció
Ősszel mutatták be, január óta pedig már kapni is lehet az Asus aktuális Zenbook családjának 13”-os változatát. Bár távolról nézve nem sok újdonságot hozott a készülék, közelebbről szemügyre véve és pár napot használva bátran állíthatjuk, hogy ez nem így van. Amióta megjelent az első Zenbook, a cég egyik legfontosabb termékének tekinthető, hiszen elegáns megjelenésével és tudásával bármelyik konkurensével szemben megállja a helyét. A kérdés az, hogy ez igaz-e a 2014-es változatra is vagy esetleg elfogyott a puskapor és már csak minimális ráncfelvarrásokra futja majd?
Érdemes rögtön leszögezni, hogy amióta a Zenbook márkanév létezik, csak és kizárólag prémium termékeket fogadott magába, amely egyben azt is jelenti, hogy rendre a legjobb minőségű alkatrészekből építkezett, így nem annyira könnyű látványos változást elérni, mint mondjuk egy jóval olcsóbb notebook esetében, ahol már maga a burkolat javítása is felér egy kisebb csodával. Tekintettel arra, hogy utoljára szűk másfél évvel ezelőtt járt nálunk Zenbook családba tartozó masina, így számunkra mindenképpen tartogatott meglepetéseket az aktuális változat. Az a változat, amelyből rögtön két típust is meg kell különböztetnünk egymástól, igaz, az eltérés közöttük viszonylag csekély, ám annál nagyobb jelentőséggel bír. Ez pedig nem más, mint a videokártya. Eddig ugyanis csak és kizárólag integrált megoldásokkal találkozhattunk úgy a 11”-os, mind a 13”-os variáns esetében, ám ez a sorozat most megszakad. Az UX302LA továbbra is a processzorban lévő grafikus gyorsítót használja (amely azért az idők során már kellően sokat fejlődött), míg tesztünk főszereplője, az UX302LG rendelkezik egy dedikált VGA-val is, amely nem is annyira erőtlen, hiszen egy GeForce GT 730M-ről van szó.
Ahogy az a táblázatból is látszik, a csúcsváltozatot kaptuk meg, amely kétmagos, alacsony fogyasztású Core i7-es processzort, 6 GB memóriát, a már említett plusz videokártyát és egy 256 GB-os SSD-t tartalmaz. Kiemelendő még a 13,3”-os kijelző, amely bár minden modellnél megegyezik, mégsem nevezhető szokványosnak, ugyanis egy érintés érzékeny full HD IPS panellel van dolgunk, amelyet ráadásul Gorilla Glass 3 bevonat véd a karcoktól. Örömteli a 802.11ac szabványt is támogató WiFi, a csatlakozók közül pedig a mini-DisplayPortot kell kiemelni, hiszen a HDMI már alapfelszereltségnek számít egy ideje még a vékony gépek esetében is. Furcsa mód továbbra is csak 2 év garancia vonatkozik minden Zenbookra és bár kapunk operációs rendszert is a készülék mellé, a közel 450 ezer forintos vételár azért jutányosnak semmiképpen sem nevezhető – persze gyártott már ennél jóval drágább készüléket is az Asus, többek között Zenbookot is.
Bár a hozzánk érkezett csomagból szinte minden érdemleges kiegészítő hiányzott a 65W-os tápegységet kivéve, a készülékhez természetesen jár még egy jó minőségű tok, egy USB-s LAN kártya és egy mini DisplayPort -> D-Sub átalakító is.
2. Hardver és hangzás
Nagyon kíváncsiak voltunk a hűtési rendszerre, amelyet az Asus mérnökei megálmodtak, ugyanis a dedikált videokártyával kiegészülve az UX302LG azért már rendesen tud fűteni. Normál használat mellet egyébként nem kell tartanunk se a komolyabb zajtól, se a számottevő melegedéstől, gyakorlatilag az összes főbb alkatrész 48-50 fok körül mozgott, amely teljesen jó értéknek számít. Amikor azonban mind a processzort, mind a dedikált videokártyát kemény munkára fogtuk, már nem csak a zaj jött meg, hanem a meleg, sőt a forróság is. Ilyen felhasználás mellet már 90 fok környékén volt mindkét fő komponens hőmérséklete, ráadásul, ami a nagyobbik baj, hogy az alsó burkolat jobb oldala igencsak meleg volt, a zsanér alatti rész, ahol a meleg levegő távozik az ott elhelyezett rácsokon keresztül pedig szó szerint forró. A rendszer egyébként a felhasználó felől szívja be a hűvös levegőt és a zsanéron keresztül távolítja el a benti meleget, ám kérdés, hogy ennek a megoldásnak mennyire látja majd kárát a kijelző, hiszen a levegő egy részét gyakorlatilag arra fújja rá a rendszer.
A rendszer mindkét, sőt mindhárom fő komponensével találkozhattunk már, hiszen az alacsony fogyasztású, Haswell alapú Intel Core i7-4500U számos egyéb vékony vagy olykor kevésbé vékony gépben köszönt már vissza (legutóbb a Dell Inspiron 7537-esében). Bár ez a legerősebb CPU, amellyel az aktuális Zenbook piacra kerül, nagy választékról nem beszélhetünk, hiszen mindössze egyetlen alternatívát kínál az Asus, a valamivel lassabb, de szintén kétmagos Core i5-4200U-t. A cache memórián (3 vs. 4 MB) kívül a leginkább jelentős eltérés a két modell között az a 2-400 MHz differencia, amely az alap (1.6 vs. 1.8 GHz), illetve a Turbo Boost technológia segítségével a megemelt (2.6 vs. 3.0 GHz) órajelekben jelentkezik. Bár fogyasztásuk megegyezik, vásárlás előtt érdemes mérlegelnünk, megér-e nekünk ekkora különbség bő 25 ezer forintos felárat vagy sem.
Az integrált Intel HD Graphics 4400-as videokártya is már valószínűleg a könyökünkön jön ki, itt a két processzor esetében ugyanakkor szintén van némi eltérés (hiszen a videokártya egy ideje már a központi egységben található). A Graphic Turbo Boost – hasonlóan a CPU-hoz – a videokártyák órajelét hivatott megemelni egészen addig, amíg erre a hőmérséklet, de még inkább a kombinált fogyasztási mutató lehetőséget biztosít. A Core i5 esetében ez a maximális órajel 1 GHz, míg az i7-es modell esetében 1.1 GHz. Bár a Haswell alapú processzorok akár 32 GB memóriát is képesek kezelni, az UX302 setében be kell érnünk ennek negyedével, ugyanis egyetlen bővítő hely áll rendelkezésünkre, amelyben jellemzően egy 4 GB-os RAM modul üldögél, a maradékot pedig alaplapra forrasztva kapjuk meg, hol 2, hol 4 GB-ot. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a 4 GB-os modult 8-asra cserélve, 10, illetve 12 GB memóriával elindul-e a masina, de meglepődnénk, ha nem így lenne.
A HD4400-nál sokkal érdekesebb az NVIDIA Kepler architektúrájára épülő GeForce GT 730M-je, amely meglepően erősnek tűnik ahhoz képest, milyen vékony házban kell laknia. Sajnos az UX302LG-ben az újabb Kepler magra (GK208) épülő változat kapott helyet, amely esetünkben azt jelenti, hogy bár órajele minimálisan magasabb, mint a régebbi (GK107) változaté, memória sávszélessége látványosan kisebb, köszönhetően a 128 helyett 64 bites színszélességnek. Ezen sajnos a 200 MHz-cel gyorsabb memóriák se tudnak látványosan javítani. A 2 GB VRAM a nagy felbontás miatt jól jöhetne, ám a teljesítmény miatt aligha fogunk olyan részletgazdag beállításokat használni, amelyeknek kevés lenne akár ennek a fele is. Természetesen a dedikált és az integrált videokártyák közötti váltásért az NVIDIA Optimus technológiája felel.
A 256 GB-os Kingston SSD típusa bár ismeretlen volt előttünk, a teljesítményére nem lehet panasz. Ennél nagyobb háttértárolót viszont csak merevlemez formájában kaphatunk a Zenbook mellé, ugyanakkor jó hír, hogy a kínálatban csak hibrid meghajtók (500 és 750 GB) szerepelnek, azaz egy 16 GB-os SSD minden esetben része a csomagnak – bár ilyen esetekben nem férhetünk hozzá direktben, hiszen annak tartalmát a rendszer dönti el.
A SonicMaster technológiával megtámogatott hangszórók meglepően jól szólnak a készülék méreteihez képest. A gyártó több bekezdésen keresztül ecseteli, mennyi energiát fektettek abba, hogy a Zenbook ilyen hangzást kaphasson, az igazság ugyanakkor az, hogy a mélyhangokból, amelyekről ott szó esik a valóságban elég keveset hallani, hiába az állítólag a korábbiaknál nagyobb sztereó hangszórópár. Ettől függetlenül a hangzással nincs gond, a MaxxAudio paneljének segítségével pedig ezen csak tovább javíthatunk, akár előre generált, akár saját magunk által készített profilt használva.
3. Ergonómia és kinézet
Vannak ugyanakkor elvitathatatlan erényei a legújabb Zenbooknak, ilyen például a külseje, amely nem csak impozáns, de valóban szép is. A kék színűre festett üveg és mart fém felhasználásával készült fedőlap nem csak a felhasznált anyagok szempontjából érdekes, hanem azért is, mert a gyártó elmondása szerint ez az első olyan ultrabook a világon, melynek burkolata Gorilla Glass bevonatot kapott. A kijelző mellett tehát annak hátoldala is karcálló, bár bevalljuk őszintén, egyiknek sem estünk neki kulcscsomóval, hogy szó szerint éles tesztnek vessük alá őket. A korábbi Zenbookokkal ellentétben a már említett felső burkolat kevésbé merev, mint az eddigi készülékeké, kevésbé áll ellen a nyomásnak (hiszen hajlékonyabb), de még így is jelentősen túlmutat bármelyik konzumer modellen. Az ujjlenyomatokat nagyon szereti, így egykönnyen nem lehet tőlük megszabadítani. Érdekesség, hogy a burkolat nem a zsanér tetejénél, hanem annak közepénél végződik, így a vége hajlított, hogy kiadja a formát. Ebből az is következik, hogy amennyiben rendesen kihajtjuk a kijelzőt, ez a hajlított rész le fog érni az asztalra vagy arra a felületre, amelyen a gépet éppen tartjuk, magyarul meg fogja emelni az egész kasztnit. Annak érdekében, hogy az alátámasztás ne szenvedjen csorbát, a burkolat hajlított részének két szélére a mérnökök elhelyeztek egy-egy apró gumitalpat, ám ez a valóságban sajnos nagyon csúszik. Így amíg összecsukott állapotban az alsó burkolaton található négy gumitalp remekül az asztalhoz tapasztja a vékony masinát, addig kinyitva már elkezd csúszkálni a gép, amelynek mi speciel nagyon nem örültünk. Ilyen az, amikor a dizájn oltárán feláldozzák a használhatóságot.
Bár az alsó burkolat speciális mini torx csavarok kitekerésével szedhető csak le, nem nagyon fogunk vele vacakolni, hiszen bővítésre nem nagyon van lehetőségünk, hacsak nem utólag jövünk rá, hogy a hibrid merevlemez helyett mégis csak SSD-t szeretnénk használni.
A fémes környezet természetesen kinyitva még inkább szembeötlő, hiszen a klaviatúra körül már semmi mást nem használtak a mérnökök, a minőségérzet mondhatni tökéletes, csakúgy, mint az összeszerelési minőség. A klaviatúra a szokásos, magas nyomáspontján kívül nem sok kivetnivalót találni benne, jól használható a mindennapok során és a négy lépcsőben szabályozható, környezeti fényekre automatikusan is működni képes háttérvilágítás pedig tovább emel a felhasználói élményen.
A touchpad igazodik a képernyő 16:9-es arányához, amelynek állítólag van valami haszna, mi ilyen téren nem tudunk beszámolni semmiféle előnyről, illetve hátrányról. Ami viszont tény, hogy mérete valóban kellemesen nagy, a felület is olyan anyagból készült és olyan érzékenységgel bír, amelyet a felhasználók többsége szeret. Az egyetlen idegesítő faktort a Windows 8-as gesztusok jelentik, amelyeket szerencsére ki lehet kapcsolni. Számtalanszor volt olyan, hogy navigálás közben egyszer csak behúztunk egy, a Modern UI felületen lévő panelt, így záros határidőn belül úgy döntöttünk, hogy nekünk erre a remek funkcióra nincs szükségünk. A gombok pontosan és viszonylag könnyen kezelhetők, nincs se holtjátékuk, de köztes állásuk, pontosan úgy működnek, ahogy az ember elvárja tőlük. Egyetlen dolgot kell csak megszoknunk a beviteli eszközzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy kicsit jobbra tolódott, így lehet, hogy a jobb kezünknek már kicsit szűkös lesz a hely a billentyűzet alatt.
A vékony kialakítás szokás szerint eliminálta a – sokak által már nem használt – vezetékes hálózati csatlakozót, ám ezt USB-s formában megkapjuk a gép mellé, így aki sűrűn jár hotelekben és a szobában található internetet akarja használni, az se kerül bajba. Szívesen láttunk volna a Sony-éhoz hasonló mini routeres megoldást, pláne, hogy az Asus gyárt is ilyen hálózati eszközöket, de tény, hogy ez volt az egyszerűbbik megoldás. USB 3.0 csatlakozóból hármat is kapunk, illetve az SD kártya, valamint a HDMI 1.4a foglalaton felül megtaláljuk a bevezetőben már említett mini-DisplayPortot is.
A 13,3”-os kijelző több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert felbontása meglehetősen magas (1920x1080), bár ez manapság már nem számít szenzációnak, másrészt azért, mert panelje IPS technológiát használ, ami ugyanakkor – sajnos – még mindig ritkaságszámba megy. A harmadik generációs Gorilla Glass bevonatnak köszönhetően ellenáll a karcoknak, sőt, a speciális védőrétegnek (is) köszönhetően a kijelző gyakorlatilag egy síkban van az őt körülvevő kávával, amely élőben elég jól néz ki, még ha gyakorlati haszna nincs is. A színek nagyon szépen, szerencsére a Splendid technológiát nem kötelező használnunk, így nem kell hozzászoknunk az olykor alacsony kontraszttal, olykor túlszaturált kép világgal operáló beállításokhoz. Ami viszont mindenképpen probléma, hogy a LED-es háttérvilágítás elég gyengére sikerült, a kijelző alján gyakorlatilag végig látszanak a fényt kibocsátó diódák, amelyek extra szélesvásznú filmek esetében nem kicsit zavaróak. A kijelző fényereje egyébként brutális, még napsütésben is a használható maradt, amely a tükröződő bevonat tényét ismerve nem kis teljesítmény (érdemes tehát ezt az üzemidőknél is figyelembe venni). Szerencsére a minimális érték is kellően alacsony, így akik a hosszú üzemidőre játszanak, illetve sötét(ebb) helyen tartózkodnak, azoknak sem kell csalódniuk. Az érintés érzékeny bevonat egyszerre tíz ujjat képes kezelni, működése abszolút pontos, így akinek ez a tulajdonság kifejezetten vonzó, az biztos, hogy szeretni fogja a készüléket. Ez az egyetlen kijelző ugyanakkor, amellyel az UX302LA-t, illetve UX302LG-t megvásárolhatjuk, így nem kell bújnunk a specifikációkat, nehogy lyukra fussunk, ugyanakkor pénzt se tudunk fogni egy olcsóbb kijelzővel, ha nekünk az amúgy szép készülék ezen része nem számít.
4. Teszteredmények
A processzor régi ismerősünk, így pontosan tudtuk, mire számítsunk a teljesítményével kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy a többség valószínűleg nem prímszám keresésre használja majd a masinát, nem érheti szó a ház elejét, hiszen hasonló fogyasztási mutatóval rendelkező, de a Core i7-4500U-nál lényegesen gyorsabb CPU-t jelenleg nem igazán kapni a piacon.
Ami a dedikált videokártyát illeti, a GK208-as mag tudatában már közel sem voltunk annyira kíváncsiak, mint amikor először láttuk a specifikációs táblázatot, de figyelembe véve, hogy még nem járt a kezeink között GeForce GT 730M-mel szerelt gép, érdeklődésünk mégsem volt annyira elhanyagolható. A szűk sávszélesség volt, ahol elég rendesen megtépázta a grafikus mag elméleti teljesítményét, volt ugyanakkor olyan játék (főleg régebbiek), ahol simán megközelítette nagyobb testvérét, a GT 740M-et. Mégis, a modern játékokban többnyire a GT 720M-hez volt közelebb a produkció, ettől függetlenül van okunk az örömre, ugyanis az ultrabookok többségében még ma sem találunk dedikált videokártyát, így legalább tudhatjuk, hogy az Asus aktuális Zenbookjával biztos, hogy lehet majd játszani, még ha nem is a legjobb beállításokkal.
Ami az üzemidőt illeti, az 50 Wh-s akkumulátor jó kiindulási alap volt az alacsony fogyasztású platformot figyelembe véve, így nem csoda, hogy 13 és fél óra után tudott csak lemerülni a telep minimális használatot feltételezve – amely a gyakorlatban egy szöveg olvasását jelenti minimum fényerőn. A gyártó szerint a készülék 7 órás üzemidőre képes, amely többé-kevésbé igaz lehet, ugyanis az átlagos terhelésnél picit keményebb filmnézés – maximális fényerő mellett, amiről tudjuk, hogy nagyon magas – 4 órás eredménnyel zárult. Amint a dedikált videokártyát is bevettük a buliba és nem csak azt, hanem a processzort is csúcsra járattuk, 1 óra 14 percig tudtunk távol maradni a konnektortól. Ez átlagos értéknek számít, ugyanakkor, ha az integrált VGA közreműködésével játszottuk el ugyanezt, úgy közel fél óra pluszt nyertünk.
5. Értékelés
Az Asus rendelkezik nem egy olyan notebookkal, amelyekről inkább csak említés szintjén beszél szívesen az ember, de azt meg kell hagyni, hogy a Zenbookokhoz nagyon értenek és az évek előrehaladtával folyamatosan csiszolgatnak rajtuk, többnyire jó irányba haladva. Az UX302LG ékes példája annak, hogy mennyi mindent bele lehet passzírozni másfél kilóba, hiszen a nagyfelbontású kijelző nem csak prémium panelből építkezik, de érintés érzékeny és karcálló bevonatot is kapott, utóbbi ráadásul elmondható a kijelző másik oldalán elhelyezkedő burkolatról is. Az anyaghasználat példás, az összeszerelési minőségbe se lehet belekötni, ugyanakkor vannak azért olyan dolgok, amelyek elronthatják a felhasználó örömét. Ilyen például a hűtőrendszer, amely bár hatékony, hiszen nem melegszik túl semmi, mindenképpen a határán teljesít, amely mind zajban, mind a kiáramló levegő hőmérsékletén tetten érhető. Átlagos használat mellett minden szép és jó, viszont, ha a dedikált videokártya miatt a játékok futtatását komolyan gondoljuk, akkor igyekezzünk az ölünktől távol tartani legalább a készülék hátsó fertályát.
A különálló videokártya egyébként viszonylag ritka a vékony gépek esetében, így ezt mindenképpen ki kell emelnünk, ahogy azt is, hogy sajnos a lehetőségekhez képest az Asus mérnökei nem a gyorsabb megoldást favorizálták. A dizájn bármennyire is mutatós, sajnos magával hozta a tényt, hogy a készülék kiegészítő talpakra kell, hogy támaszkodjon, amikor a kijelző ki van nyitva és figyelembe véve, hogy ezek mennyire csúsznak, nem biztos, hogy ez jó döntésnek bizonyult. A 450 ezer forint körüli vételár a csúcsmodellt jelenti, azaz a gyorsabbik processzort, sok memóriát, nagy kapacitású SSD-t. Az értékelés írása közben viszont folyamatosan azon gondolkodtunk, hogy vajon van-e annyira jó készülék az UX302LG, hogy elkérjenek érte annyi pénzt, amennyit az Apple kér a hasonló paraméterekkel rendelkező 13”-os Retina MacBook Pro-ért. 470 ezer forintért ugyanis nem csak, hogy erősebb (bár videokártyában talán egy kicsit gyengébb) készüléket kapunk, de a valós üzemidő is hosszabb. Az ultra magas felbontás kontra karcálló érintés érzékeny bevonat kérdése már ízlés dolga, az egy évvel rövidebb jótállási idő viszont mindenképpen fekete pont az Apple-nek. Ettől függetlenül úgy érezzük, hogy a két gép közül még mindig az ellenfélé a jobb. Az Asus nagyon közeledik, viszont a csekély, de annál bosszantóbb apróságokra jobban oda kell figyelniük, mert ebben a szegmensben ezekre a hibákra talán a kelleténél jobban is odafigyelnek a vásárlók.
Az Asus Zenbook UX302LG típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, amelyet ezúton is köszönünk!
Pro:
+ elvitathatatlanul szép és elegáns külső
+ nagyfelbontású (érintés érzékeny) IPS kijelző
+ karcálló bevonat úgy a kijelzőn, mint a felső burkolaton
+ dedikált videokártya (UX302LG), amely a kategóriában ritkaságnak számít
+ jó minőségű hangrendszer
+ átlagos használat mellett alacsony zajszint és hőmérséklet
+ jól használható, háttérvilágítással ellátott billentyűzet
+ nagy kapacitással rendelkező és gyors SSD
+ 802.11 ac WiFi
+ kellemesen hosszú üzemidő
Kontra:
- komoly terhelés hatására zajos és bizonyos helyeken szinte forró burkolat
- a felső burkolaton található két extra gumitalp nagyon csúszik, ezáltal a készülék is nehezen marad stabil az asztalon
- gyakorlatilag annyiba kerül, mint a kategória egyik etalonja, annál pedig, ha nem is sokkal, de valamelyest gyengébb (teljesítmény, üzemidő, borítás minősége)
Hivatalos honlap: Asus
Vásárlás: Irány a webáruház