Bevezetés, specifikáció

Idén is kicsit megkésve érkezett a tél, és hasonlóan az előző évekhez, mire megjött, inkább már az elmúlását és a tavaszt várjuk. Az ablakon azonban nem csak a széncinegék kopogtatnak serényen ételt kérve az etetőbe, az Intel 6. generációs Core központi egység-családja, kódnevén a Skylake is bekopogtatott életünk ablakán és szeretne házon belül helyet szerezni magának.

Azonban, ahogy az lenni szokott, az újdonság „mindig feláras”, legalábbis az asztali vonalat vizsgálva egyelőre a 6. generációra nehéz rátapasztani a „legjobb ár-teljesítmény” matricát, a legolcsóbb LGA 1151 CPU a Pentium G4400 20 000 forint körüli vételárral; a legolcsóbb Core i3, a 6100 közel 40 000 forint, de ha négymagos processzort szeretnénk (ami 2016-ban nem számít luxusgondolatnak), akkor az i5-6400 áll rendelkezésre, majdnem 60 000 forintért. Az i7-nél közel kétszeres a szorzó, 110 000 forint alatt nem tudjuk leakasztani a polcról. Szerencsére alaplapok terén jobb a helyzet, már 20 000 forint alá becsúszva is szert lehet tenni Skylake-kompatibilis megoldásra, és a gyártás felfutásának köszönhetően a DDR4 ára is rohamosan közelít a DDR3 felé. A Skylake mellett szólhat még a tuningkorszak visszatérése, ugyanakkor ellene a sérülékeny, elvékonyított nyomtatott áramkör, illetve az időközben felfedezett terheléses bug – bár ez utóbbira már érkeznek a javítások.

Ám ez az asztali vonal, az éremnek csak az egyik fele, a másik fontos terület a mobil szegmens, a notebookokba, tabletekbe, esetleg okostelefonokba szánt megoldások. Természetesen a Core M vonal is felfrissítésre került 6. generációs modellekre, itt öt új SoC szerepel (SDP 3 watt), a klasszikus Core Mobile paletta szintén teljes generációváltáson esett át, amit legkönnyebben TDP-osztály szerint lehet kategorizálni. Az alacsony fogyasztású példányok továbbra is „U” jelzővel vannak illetve, a 15 wattos TDP-vel büszkélkedő kaszt tíz tagot számlál, a 28 wattos osztály pedig négyet. A „hagyományos”, nem kiemelten energiahatékony modellek 45 wattot fogyasztanak, ez a kategória hét tagot számlál, plusz még két Xeon megoldás is ide számolható.

Cikkünk főszereplőinek apropójából a 15 wattos U családra kell majd helyeznünk a fókuszt. Ez az érték sok mindent ígérhet, például hosszú üzemidőt, visszafogott melegedést, ezáltal pedig alacsonyabb zajszintet - ezeknek a kérdéseknek természetesen utánajárunk. Külön jó hír, hogy az ASUS-nak köszönhetően egyebek mellett két mobil Skylake erejével is megismerkedhetünk, hiszen az X-sorozat két vadonatúj (annyira, hogy csak márciusban érkezik a boltokba) tagját, az X456U-t és X556U-t bocsájtották rendelkezésünkre közelebbi ismerkedésre. A X-sorozatra talán az „univerzális” jelző a legtalálóbb, az ASUS ezen gépei általában klasszikus felépítést követnek, megjelenésük letisztult és egyszerű, nincsenek prémium dolgokkal teletömve, ellenben az árcéduláikon elég kellemes összeg szokott szerepelni.

Ez pedig hazánkban különösen jó hír, hiszen megnyílik az út arra, hogy a magyar viszonyoknak megfelelő összegért szerezzünk be olyan hordozható számítógépet, amely a lehető legmodernebb hardvert tartalmazza. A klasszikus felépítést - mely alatt lényében a hagyományos, 14 vagy 15,6 hüvelykes kijelzőt, a teljes méretű szigetes billentyűzetet, a nagyméretű touchpadot vagy például az optikai meghajtó meglétét értjük – napjainkban is nagyon sokan szeretik, ők nem vágynak lecsatolható érintőkijelzőre, pengevékony fém házra és tengernyi extrára, ők egy egyszerű, de modern és korrekt felépítésű gépet szeretnének a mindennapjaikba – őket fogja kiszolgálni az ASUS X456U és az ASUS X556U, melyekkel a továbbiakban részletesen is megismerkedünk.

Hardver, melegedés

ASUS X456U

Bele is vágunk a közepébe, és megvizsgáljuk mit rejtenek belül a gépházak. Az illemnek megfelelően először a kisebb notesszal, az X456U-val kezdjük. Annyit már most elárulhatunk, hogy a tesztpéldányok közül ő tartalmazza az erősebb vasat, melynek alapja egy 14 nm-en gyártott, Core i7-6500U 6. generációs központi egység. Lényegében az összes Skylake-alapú mobil megoldásról elmondható, hogy BGA forrasztással kerül fel az alaplapra, így ezt a továbbiakban már nem fogjuk külön kiemelni. A 15 wattos TDP osztály miatt sajnos már az ebbe tartozó i7 modellek is csak 2 fizikai magot tartalmaznak, Hyper-Threadinggel kiegészítve, így a CPU összesen négy szálon számol. Alapórajele 2500 MHz, mely egy darab terhelt mag esetén 3100, kettőnél 3000 MHz-ig skálázódhat (ez azért a legtöbb felhasználónak bőven elég).

A CPU-ban a harmadlagos gyorsítótár mérete 4 MB, a memóriavezérlő természetesen kétcsatornás, a támogatott RAM típusok a következőek: DDR3L-1600, LPDDR3-1866, DDR4-2133. A melegre nem különösebben érzékeny, a maximális működési hőmérsékletet 100 °C-ban határozta meg a gyártó. Természetesen az IGP is minden területen megfelel a kor kívánalmainak, a HD 520 néven (GT2, 24 EU, gen. 9) azonosítható megoldás alapórajele 300 MHz, mely akár 1050 MHz-re is felugorhat. Maximum három kijelző egyidejű kezelését teszi lehetővé, valamint támogatja a DirectX 12 (FL 12_1) és az OpenGL 4.4 API-kat, illetve az Intel Wireless Display, Quick Sync Video, Clear Video technology, Clear Video HD technology, InTru 3D technology és Insider technológiákat. A gép különlegessége (és ez a nagyobb testvérére is igaz), hogy az alaplap 4 GB-nyi integrált memóriát tartalmaz, RAM-foglalatot csak egyet találunk a NYÁK-on, melybe az X456U esetében egy 2 GB-os DDR3L-1600 modul került, így a rendelkezésre álló rendszermemória összesen 6 GB. Van egy másodlagos grafikus vezérlő is a NVIDIA GeForce 920M személyében. A GK208 kódnévből már kiolvasható, hogy ez még nem Maxwell-alapú megoldás, de a Kepler architektúrára épülő 384 shader egységre azért így is lehet számítani, a DirectX 12 (FL 11_0) és Shader modell 5.0 támogatás pedig adott. A GPU ez esetben 2 GB-nyi DDR3-mal gazdálkodhat, és a memóriacsatoló is csak 64 bites, így a rendelkezésre álló sávszélesség nem túl nagy. A GPU üzemfrekvenciája 954 MHz, a RAM 1800 MHz-en ketyeg. A szokásos GeForce extrák természetesen itt is rendelkezésre állnak, például: Optimus, PhysX, Verde Drivers, CUDA, 3D Vision, 3DTV Play. Eddig a vas eléggé rendben van, de most jön az X456U Achilles-sarka, ami a háttértár.

Természetesen abban a kategóriában, ahol az X456U indul, az SSD nem feltétlenül elvárható extra, így a hagyományos notebook merevlemez nem lepett meg minket, ami egy Seagate ST500LT012-1DG142 modell. Ez egy 500 GB-os SATAII HDD-t takar, 5400 RPM fordulatszámmal. Ennek a paramétereknek az egyetlen pozitívuma, hogy kevesebbet fogyaszt a 7200 RPM-es változatokhoz képest, viszont a rendszersebességen érezhetőek a kevésbé áldásos hatásai. Sajnos erre a paraméterre a gyártók valamiért a mai napig nem fordítanak kellő figyelmet, így viszont hiába a remek SoC és a sok RAM, a hardver nem tudja magát „kifutni”, mert állandóan be kell várni a merevlemezt. A boot idő az UEFI-nek köszönhetően egyébként meglehetősen rácáfol a lassú HDD-re, a gomb megnyomásától számítva 16,1 másodperc alatt asztalra érkezik a rendszer, az 5400 RPM-et inkább a programbetöltéseknél érezni.

A gép úgy lett kialakítva, hogy optikai meghajtó is lehessen benne, és természetesen van is, ebben a kategóriában még sokan szeretik ha ott figyel az oldallapon. Adatkapcsolatok terén az előző oldalon specifikáció szintjén már felsorolt felszereltség említhető itt is: gigabites vezetékes LAN, N szabványt támogató WiFi, Bluetooth 4.0. Az akku belülre, a burkolat alá lett szerelve, így hagyományos módszerrel nem cserélhető. Egy 2 cellás, 38 Wh-s lítium-polimer példány, ami papíron nem hangzik kiemelkedőnek, de majd a tesztek megmutatják, mit képes kezdeni az adott hardverrel és a 14 hüvelykes, 1366×768 felbontású panellel.

ASUS X556U

Második páciensünk a kijelző méretet tekintve nagyobb, hardverben viszont némileg gyengébb, mint kisebb társa (vásárolni persze ezt is mindenféle kiépítésben lehet majd). Az alkalmazott SoC egy Core i5-6200U, ez szintén egy kétmagos egység Hyper-Threadinggel megtámogatva. Alapfrekvenciája 2300 MHz, a Turbó órajelek a megterheléstől függően 2800, illetve 2700 MHz. A harmadlagos gyorsítótár mérete 3 MB, a többi vonatkozásban viszont (RAM-kezelés, IGP) megegyezik az i7-6500U-val, így ezeket nem ismételjük el újra. Van változás viszont a rendszermemória kapcsán, az X556U eme kiadásában gyárilag csak az integrált 4 GB RAM-ra támaszkodhatunk, így viszont az egy darab DIMM foglalat szabadon van, amit kedvünk szerint tölthetünk fel, ha igény van rá.

A másik fontos differencia, hogy dedikált grafikus mag (Radeon, GeForce) nincsen, a 3D-s feladatokban kizárólag a Skylake HD 520 IGP-jére támaszkodhatunk. Jobb a helyzet viszont a háttértár-kérdésben: ugyan az 500 GB-os 2,5”-os HDD alkalmazása megmaradt, de a HGST HTS725050A7E630 egy 7200 percenkénti fordulatszámmal dolgozó modell, vele egy picit jobban érezte magát a Windows 10 Professional, a boot idő 14,5 másodperc körül alakult. DVD-író ebben a kiépítésben is rendelkezésre áll, adatkapcsolatok terén sincs jelentős változás. Az akkumulátor itt is beépített, kapacitása szintén 38 Wh.

Melegedés, zajszint

Mivel a gépházak mai viszonylatban egyik méret esetén sem nevezhetőek igazán vékonynak (kategóriájában átlagos), a mérnököknek bőven volt helyük arra, hogy megfelelő hűtéssel lássák el a gépeket, ráadásul a 15 wattos TDP-vel büszkélkedő SoC-ok kordában tartása nem egy megoldhatatlan feladat.

ASUS X456U terhelésteszt

Mindkét CPU-ra alumínium lamellákból felépülő hűtőborda került, de a szilíciumra fekvő talp és a meleget szállító hőcső rézből van. A rendszer természetesen aktív, a ventilátor terheletlen állapotban is dolgozik, de ilyenkor alig hallható, csak komolyabb terhelésnél, főleg játékok futtatásánál jön meg a hangja, de itt is inkább az X456U-nál, ahol a SoC mellett még egy GeForce 920M-et is hűteni kell. A tisztítás közepesen nehéz feladat, szerelőnyílást csak a RAM foglalat felett találunk, a fenéklemez 10 darab csavar eltávolítása után válik lebonthatóvá. A szellőzőnyílás mindkét gép alján a hőcső mentén húzódik, itt kellő mennyiségű friss levegő tud beáramlani, ami aztán átmelegedve a gépek hátuljának közepén távozik.

ASUS X456U felületi hőmérsékletek

Mindkét példány hűtésére igaz, hogy terheletlen állapotban csupán akkor hallható, ha teljes csend van a szobában, egyébként bármilyen környezeti zaj elnyomja és csak jelentős terhelésre kapcsol egyre nagyobb fordulatszámos lépcsőkre. Terhelés alatt már nagyobb volt a differencia. A GeForce-ot is tartalmazó X456U belsejében a SoC hőmérséklete 86 fokig ment el, ami ugyan nem kevés, de még így is 14 fokra van a maglassulási küszöbtől, a burkolaton ekkor a legmelegebb terület a billentyűzet bal széle és a jobb alsó sarka volt, 30,1, illetve 31,1 fok körüli adattal, a többi területen 30 °C-nál alacsonyabb értékeket mértünk terhelve. Terheletlen állapotban a SoC mindössze 36 Celsius, a burkolaton a jobb alsó sarok maradt 31,1 fok körül, vélhetően itt forog a merevlemez.

ASUS X556U terhelésteszt

A gép alja abszolút nem melegedett, így a mérésnek nem láttuk okát. Terheletlen állapotban az X456U ventilátorának fordulatszáma 800 RPM volt, ez terhelve egészen 5500 RPM-ig ugrott fel, ami nyilván zajszintben is megmutatkozott. A X556U-t jobban segítette a vélhetően nagyobb nyomtatott áramkör, illetve a dedikált grafikus mag hiánya, így lényegében csak a SoC-ot kellett hűteni. Az i5-6200U idle-ben mindössze 30 fokos volt, de az AIDA64 teljes rendszerstabilitás-tesztje alatt sem ment 63 fok fölé, így az alapból percenként 200-at forgó (ha lehet hinni az AIDA64 legfrissebb verziójának) légkavarónak nem kellett 4000 RPM fölé kapcsolnia, ezek következményeként az X556U burkolatán is pár fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket mértünk a lézeres hőmérővel, mint az X456U-nál.

ASUS X556U felületi hőmérsékletek

Külső, ergonómia, tartozékok

ASUS X456U

És akkor most jöjjenek maguk a vasak. A 14 hüvelykes, LED-es háttérvilágítású TN panel felbontása 1366×768 - belépőszintnek megfelelő paraméter. A készülékház méretei 348 × 242,8 × 25,3 mm, tömege 1,9 kg, kategóriáját tekintve átlagos. A fedlap az X-széria hagyományait folytatja, aprón, körkörösen gravírozott műanyag, középen ezüst színű ASUS logóval, az élek határozottan lekerekítettek. Tapintásra meleg, közepesen barátságos anyag, színe „navi blue”, ami egy elég sötét, már-már feketés árnyalatot takar.

A fedlapot felnyitva a belső oldalon elénk tárul a kijelző, illetve az azt körülölelő, egyszerű, matt fekete műanyag keret. Alul-felül körülbelül 2 cm szélességű, kétoldalt nagyjából másfél cm. Felül az apró webkamera és az egyéb szenzorok, illetve a mikrofon teljesen eltűnik a keretben, alul az ezüst ASUS logó dobja fel a dizájnt némileg. A zsanér egy darab, igen hosszú elemből van kialakítva, 24 cm-es szélességben végighúzódik az alsó és a felső rész találkozásánál, ennek megfelelően kellően feszesen, stabilan tartja meg a kijelzőt, ugyanakkor a felső rész meglehetősen rugalmas, a kijelző két felső sarkát megfogja nagyon könnyen hajlítható – igaz, a cikkben szereplő gépeknél jóval drágább masinák esetében is tapasztaltunk már hasonlót.

Az alsó rész szintén műanyag, de a jól eltalált fém színű festésnek és a szálcsiszolt alumínium-szerű felületkezelésnek köszönhetően első ránézésre valóban olyan, mintha fémből lenne, csak az anyag érintésekor érezzük meg, hogy itt nem fémről van szó – ez a külső és a minőségérzet szempontjából mindenképpen előnyös. A másik említhető jelző a letisztultság: a bal felső sarokban lévő bekapcsológomb is fémes hatású, mellette pedig a háttértár aktivitását jelző apró LED (fehér) található. A jobb felső sarokban egy mart SonicMaster logó emlékeztet az audio rendszer mivoltára. Ezek alatt húzódik végig a teljes méretű, süllyesztett, sziget stílusú billentyűzet.

Ez a tesztgépek esetében még angol volt, de a boltokba értelemszerűen a magyar, lokalizált változat fog érkezni. A felső, funkcióbillentyűket tartalmazó sor sűrűbb, ennek megfelelően a gombok kisebbek, a klaviatúra további területe ilyen szempontból egységes. A billentyűk meglehetősen halkan teszik a dolgukat, ahogy az lenni szokott, egyedül a space hajlamosabb hangosan csattogni. A nyomáspont nem rossz, és mivel kellően nagy a távolság a gombok között, közös leütés vagy melléütés nem nagyon fordul elő, összességében a billentyűzet ugyanaz a színvonal, amit az X szériás noteszeknél már megszokhattunk. Az érintőpad egyetlen nagy felület, mérete ~ 10,5 × 7,5 cm, természetesen gesztusvezérlésre alkalmas.

Az egérgombokat középen egy vonal választja el, de ez lényegében csak egy virtuális jelölés, az anyagban nem érezhető. A tapipad érzékenysége megfelelő, nem kell túl erősen hozzáérinteni az ujjunkat, kellően reszponzív, gyorsan követi a mozgást. A gombok működését illetően semmi újról vagy különlegesről nem tudunk beszámolni, határozott „klattyanással” igazolják vissza, hogy lenyomtuk őket, az érzékelési tartomány elég széles, majdnem a felezővonalig reagálnak a kérésre. A jobb alsó sarokban a burkolat hosszabbik élére maradtak az egyéb információs eszközök, pontosabban az üzemállapotot, az akkumulátor státuszát és a repülőgépes mód állapotát jelző LED-ek.

Nézzük a gép oldalait!

A hátsó élen szinte végighúzódik a zsanér, e mögé csak a hűtő „kipufogónyílását” helyezték, mást itt nem találunk. A gép annyira le van kerekítve, hogy lényegében a fenéklemez kanyarodik fel ide, a határon két oldalt a hangszórók nyílásait találjuk.

Bal oldalra került az interfészek jelentős része.

Felül a töltő csatlakozójával indul a kínálat, mellette a billenőajtóval kialakított RJ45 (gigabit LAN) csatlakozó figyelhető meg, majd az analóg videokimenet (dSub) következik. Őt egy HDMI követi, aztán két SuperSpeed (3.0) USB következik, az egyik hagyományos (A), a másik az új, C szabványú (a csatlakozó bármilyen pozícióban bedugható). A kínálatot itt a Kensington-zár zárja.

A jobboldalra már kevesebb dolog maradt, itt találjuk az optikai meghajtót, mely mellé még egy USB 2.0-t, egy kombinált 3,5 mm jack csatlakozót és SD kártyaolvasót helyeztek el a mérnökök. A készülékház aljáról már érintőlegesen volt szó, négy darab nagy méretű gumitappancs adja a lábakat, illetve a kitámasztást, segítségükkel a notebook jól fogja a talajt. Itt találjuk még a Windows matricát, illetve a gyári számot és az egyéb technikai információkat ismertető matricát is.

ASUS X556U

A 15,6 hüvelykes kijelzővel ellátott példány külsőleg lényegében kiköpött mása az X456U-nak, ezért főként a különbségekre koncentrálunk. A kijelző átmérője 1,6 hüvelykkel nőtt, ennél fogva a gép méretei is nőttek, számszerűen: 382 × 258 × 25,5 mm. A tömeg 2,3 kg.

A panel felbontása maradt 1366×768 pixel, ahogy a fedlap anyaga és színe, valamint a kijelző körüli keret sem változott. Természetesen a felhasznált billentyűzet, illetve touchpad is maradt, előbbi annyi különbséggel, hogy a megnövekedett hely lehetőséget teremtett numerikus pad elhelyezésére, ezt a ziccert pedig nem is hagyta ki az ASUS.

Egy másik apró eltérés, hogy a háttértár-aktivitást jelző LED a bekapcsológomb mellől lekerült a jobb alsó sarokba a többi LED közé. Az interfészek, csatlakozók vonatkozásában szintén nincs változás, és a fenéklemez is ugyanolyan kialakítású, arányosan megnövelt méretben.

Tartozékok

Mindkét noteszgép esetében el kell mondani, hogy gyártói sajtópéldányokról van szó, így a csomagolás és annak tartalma változhat. Hozzánk az X456U és az X556U egyaránt vastag, szürke kartondobozban érkezett, melyekben a töltőkön és a használati útmutatókon kívül mást nem találtunk. Az X556U mellé két adapter is volt csomagolva, az egyik angol, a másik EU dugós, 19 V – 2,37 A-t tudnak, tehát 45 wattosak. Az X456U-hoz nagyobb töltő jár, 19 V – 3,42 A, azaz az ő példánya 65 watt tud (valószínűleg ez a dedikált VGA-nak köszönhető).

Szoftveres környezet, mérések, üzemidő

Szoftveres környezet, mérések, üzemidő

Szoftveres oldalról túl sok érdekességgel nem tudunk szolgálni, a mi tesztalanyunkon 64 bites Windows 10 Professional teljesített szolgálatot, és vélhetően a legtöbb X456U és X556U variánsra ez fog kerülni gyárilag, ha Windows-zal szeretnénk (freeDOS-os verzió is biztosan lesz). Mivel ezek a konfigok 4 GB RAM-ot mindenképpen tartalmaznak integrálva, a 64 bites operációs rendszer alapszükséglet, ha pedig Windows, akkor pedig logikus, hogy a legfrissebb jön szóba. Természetesen a rendszeren számos ASUS szoftvert találunk előtelepítve, ilyen például az Asus Giftbox, a HiPost, a Smart Gesture, az USB Charger Plus vagy a Splendid Video Enhancement Technology, de említhetnénk az Evernote-ot vagy a Foxit PhantomPDF-et. Nem biztos, hogy mindet használni fogjuk, de azért akadnak köztük hasznosak.

Korábban notebookok kapcsán még nem volt dolgunk Skylake chippel, így az ASUS X456U és X556U természetesen nem úszhatta meg, hogy rájuk eresszük szokásos tesztprogramjainkat, amelyek segítségével így képet kaphatunk arról is, mekkora ma a különbség egy U szériás Core i5 és Core i7 SoC között.

Mindkét processzor kapcsán elmondható, hogy egy átlagos felhasználó számára bőven elegendő teljesítményt szolgáltat. A 2 magnak és a HT-nek köszönhetően akkor sem jönnek zavarba, ha néhány képet szerkeszteni kell, ki kell csomagolni egy-két ISO-t, netán át kell kódolni néhány családi videót más formátumba, de az elsődleges felhasználási formák, mint például a videólejátszás és böngészés (legyen az bármennyi képpel teletűzdelt weblap) meg sem kottyannak nekik.

3D-s teljesítménnyel kapcsolatos mérések:

A 3D-s alkalmazások mérésénél az X456U esetében természetesen a GeForce 920M erejét hívtuk segítségül. Ez egy jóval erősebb grafikus alrendszer, mint a sima integrált VGA, és a mérések is megerősítették azt, hogy az adott játék gépigényétől függően alacsony vagy közepes minőségi beállítással képes az adott felbontáson (1366×768) bőven játszható sebességet biztosítani a GPU. A HD 520 IGP kapcsán a játékokkal kapcsolatban azért komolyabb kompromisszumokra van szükség, de például ha valaki csak WoT-ozni szeretne, akkor erre HD textúrák mellett is lehetősége van, pláne ha hajlandó egy kicsit lejjebb venni a beállításokat.

Üzemidő

Az akkumulátorok teljesítményének felderítése kapcsán a szokásos metódust használtuk. A specifikáció szerint mindkét gépben egy 2 cellás, 38 Wh-s lítium-polimer telep teljesít szolgálatot. A gyártói specifikációs táblázat szerint ezeknek több, mint 400 percet kellene kibírniuk, hogy pontosan mivel, arra nem tér ki részleteiben, vélhetően a PCMark beépített tesztjével. A jó hír az, hogy ennek mi magunk is utánajártunk. Nyilván a CPU 15 wattos TDP-je nincs ellenére a telepeknek, de játékok futtatása során a GeForce 920M már falánkabb, az X556U esetében viszont a panel nagyobb, még ha a felbontásban nincs is eltérés. Első körben egy kis filmnézéssel kínáltuk meg az akkut, a FULL HD felbontású MKV-t teljes fényerő és 25 százalékos hangerő mellett szabadítottuk rá a rendszerre, amely így az X456U-ban 4 óra 21 perc után lehelte ki az utolsó lehelettét. Az X556U-ban ugyanez a terhelés 3 óra 54 perces etapot jelentett, ennél láttunk már jobbat, rosszabbat is, de azért két rövidebb vagy egy hosszabb mozi így is belefér az üzemidőbe. Ha valaki olyan fényviszonyok között használja éppen a noteszt, ahova az alacsonyabb fényerő is elég, akkor további értékes perceket (sőt, akár egy órát is) lehet nyerni annak csökkentésével.

Második lépésben az AIDA64 rendszer stabilitástesztjét (mindent terhelve) eresztettük rá a vasakra maximális fényerő mellett, így az X456U-ban 1 óra 12 percet, az X556U-ban 1 óra 36 percet bírt ki az energiaforrás, ami a magas terhelést figyelembe véve annyira nem rossz. Végül a PCMark 8 beépített akkumulátortesztjét használva a „Conventional” modult futtattuk, amivel a kisebbik notesz 2 óra 52 perces eredményt tudott elérni, ugyanez az X556 kapcsán 2 óra 59 perc volt. Mindent egybevetve netezgetéssel, irodai használattal simán megvan a 4-5 órás üzemidő, ami alacsonyabb fényerővel tovább növelhető, a gépek kategóriáját tekintve ez pedig nem rossz eredmény.

Használat, összegzés

A külső taglalásánál már a fontosabb kérdésekben kiveséztük a beviteli módozatokat, mely ugyebár ezeknél a gépeknél a billentyűzetet és az érintőpadot jelenti. Hatalmas fejlesztések egyik területen sem történtek, „bevált dolgon ne változtass” – mondhatnánk, és végül is nem állunk messze a valóságtól, mert a klaviatúra valóban jól használható a mindennapok során, 1-2 nap pötyögés után már teljesen a magunkénak tudjuk érezni, az X556U-nál pedig a numerikus pad megléte tovább növeli a komfortot. Az egérpad nagyméretű, pontos is, aki pedig szereti kihasználni az újabb Windows-okban megtalálható gesztusvezérlési lehetőségeket, az még nagyobb örömét fogja benne lelni. A felületekre áthajózva, a 3 darab USB a szükséges minimum, melyből dicséretes, hogy kettő SuperSpeed szabványú, illetve az egyik Type-C kialakítású. Ez egy jövőbe mutató dolog, ugyanakkor egyelőre még viszonylag ritka az ilyen eszköz, a két darab klasszikus Type-A csatlakozó néha kevés lehet, ilyenkor átalakító vagy USB hub használatára kényszerülhetünk. A videokimenetek kapcsán a HDMI és a VGA (dSub) rendben van, az pedig szintén jó, hogy nem maradt le a gigabites vezetékes hálózat használatának lehetősége sem. Az optikai meghajtót a felhasználók egy része már felejtené, egy jelentős része viszont nem tud nélküle élni, mi úgy vagyunk vele, ha van számára hely, nem árthat a jelenléte.

A kijelzők kapcsán kissé felemás érzéseink vannak. 2016-ban egy friss hardver kapcsán 14 colon az 1366×768 pixeles felbontás még elfogadható, 15,6 hüvelyken már nem annyira. Tény, más gyártó kínálatában is találunk ilyen felbontást ebben a kategóriában, ugyanakkor rengeteg gép FULL HD-t kínál ezért a pénzért. Talán könnyebb lenne ezen a paraméteren túllépni, ha egyébként egy remek panelről lenne szó, de sajnos nem ez a helyzet. Az alkalmazott technológia TN+film, annak minden előnyével és hátrányával. Természetesen a válaszidő kiváló és a színekkel sincsen gond, egész addig, amíg teljesen szemből (az ideális betekintési szögtartományból, ami nem túl széles) nézzük a panelt, ugyanis ha bármilyen irányban kitérünk a zónából, bekövetkezik a színtorzulás. Érthető a szándék, hogy a gyártó szeretett volna költséghatékony módon eljárni, és alacsonyan tartani az árcédulát, de ennél talán érdemes lett volna vagy a felbontás, vagy a technológiai oldalon egy fokkal jobbat felmutatni.

A hangzást viszont csak dicsérni tudjuk, a SonicMaster fémjelzett rendszer hangszórói a gép fenéklemezének elején helyezkednek, azt gondolhatnánk, hogy mivel takarásban vannak, ez nem túl ideális, ugyanakkor a gyakorlat erre rácáfolt, mert meglepően korrekt hangerővel és tisztasággal képesek felénk tolni például az akciófilmben keletkező hangokat, de ha éppen YouTube zenehallgatáshoz támad kedvünk, akkor sem fogja bántani a fülünket. Az AudioWizard segítségével ráadásul előre megkomponált profilok közül is választhatunk, amelyek alkalmazásával az adott tartalomra vonatkozóan még jobb hangzást tudunk előállítani.

A teljesítményt tekintve mind az i5-6200U, mind az i7-6500U jó benyomást tett ránk, nyilván a két natív mag miatt nem említhetőek egy asztali géppel egy lapon, de hordozható gép-viszonylatban erős formát mutattak, az Intel HD 520 IGP sem gyenge, de ha játszani szeretnénk, akkor értelemszerűen GeForce GPU-val szerelt modellt válasszunk!

Az új ASUS X-sorozattal kapcsolatban pozitív és negatív érzéseink egyaránt vannak. A más gyártókhoz való hasonlítás egyelőre nehézkes, hiszen ezek voltak az első masinák, amiket közelről láttunk és Skylake-alapú SoC dolgozott bennük. Nem tudjuk, mások milyen kiépítéseket mennyiért fognak kínálni, ráadásul az új ASUS gépek is csak márciusban fognak felkerülni a boltok polcaira. Ami tény, hogy az új X-sorozatú típusok kapcsán megfigyelhető egy tudatos költségvisszafogó építkezés, ilyen a kis felbontású TN+film panel, a „csak” N-es WiFi és például a „csak” (640×480) felbontású webkamera, ezek közül egyiket sem várjuk feltétlenül egy friss 2016-os modellbe. Persze nem lehet egy notebook minden téren teljesen modern és még olcsó is. Első látásra a probléma csupán az, hogy ez a várt olcsóság egyelőre a bejelentett árakon nem realizálódik olyan mértékben, mint arra számítottunk, de egy dolgot nem szabad elfelejteni: a cikkben bemutatott két konfighoz eredeti Windows 10 Pro operációs rendszer is kapunk.

Természetesen már az értékesítés megkezdésének pillanatában lesz lehetőség olcsóbban is friss ASUS X-sorozatú terméket vásárolni, hiszen egyrészt a gépek elérhetőek lesznek freeDOS operációs rendszerrel is, másrészt várhatóak i3 CPU-t tartalmazó kiépítések is (azt még nem tudjuk pontosan, hogy legkisebb felszereltségű modellek pontosan milyen összegről indulnak). A jelenlegi árak tehát egyelőre tájékoztató jellegűek, és mivel jelen pillanatban nem ismerjük a teljes paletta részletes árazását, pálcát törni is nehéz a két újdonság felett. Az bizonyos, dizájn és anyagminőség tekintetében mi meg voltunk elégedve, ahogy a főbb hardverelemekkel is, a már említett néhány ponton viszont kompromisszumokra kényszerülünk. Ha ezeket meg tudjuk kötni, mert mindenképpen Skylake-es noteszt szeretnénk, akkor érdemes lesz számolni az ASUS friss X-szériás termékeivel!

Pro:

+ nagyrészt halk és hatékony hűtőrendszer

+ jó billentyűzet, touchpad

+ modern központi egység

+ DVD-író

+ két cella ellenére korrekt üzemidő

+ jónak ígérkező ár/teljesítmény arány

Kontra:

- TN+film panel, 1366×768 felbontással

- 5400 RPM-es HDD (X456U)

- AC-s WiFi hiánya, VGA felbontású webkamera

Az ASUS X456U és ASUS X556U notebookokat az ASUS hazai képviselete bocsájtotta rendelkezésünkre, ezúton is köszönet értük!