Világéletemben nagy rajongója voltam a marokkonzoloknak, és amíg sokat használtam a tömegközlekedést, bérelt helye volt a PlayStation Portable-nek a táskámban. Mára azonban eléggé kihalófélben vannak ezek a célgépek: a PlayStation Vita megöregedett, és nem úgy tűnik, hogy a Sony készítene új generációt, a Microsoft pedig sosem gondolkozott igazán komolyan a témában, úgyhogy már csak a Nintendo tartja a frontot a hibrid Switch-csel. A marokkonzolok az okostelefonok térhódításával, majd rohamos erősödésével kezdtek el a háttérbe szorulni, mert egyre kevesebben érezték azt, hogy szükségük van plusz egy eszközre, amikor többek között erre a célra is jó a telefonjuk.

Itt most biztosan sokan felkapják a fejüket, mert hiába nézi le sok PC-s gamer a konzolosokat, akik csak csóválják a fejüket a másik irányba, abban azért mindkét tábor egyetért, hogy a mobilos játéknál nincs cikibb, elég ha csak a Pokémon Go!-ra gondolunk, ami ugye nem egy Witcher 3. Meg egyébként is, milyen már kontroller/egér nélkül játszani? Nos, tény, hogy nagyon sok stílushoz nem illik az érintőképernyő, mégis erőltetik, és az is, hogy a Google Play Store és az Apple App Store tele van hulladéknak is csak jóindulattal nevezhető címekkel. Ugyanakkor az is tény, hogy szép lassan elkezdtek felbukkanni igazi gyöngyszemek a kínálatban, rengeteg sikercím költözött át mobilokra, miközben az utóbbi években PC-n is egyre több a látható szemét, mióta bármit felengednek a Steamre. És akkor csak halkan jegyzem meg, hogy a legtöbben, akik PC-n játszanak, ugyanúgy az ultra kazuár rétegbe tartoznak, akik a Facebook játékaival tengetik például az idejüket, mégse rájuk gondolunk, ha kimondjuk: gamer.

Mitől lesz egy okostelefon gamer?

A zsebünkben lévő mindenesben, miután a kihalás szélére sodorta a marokkonzolokat, több cég is meglátta a fantáziát. Szerencsére játékfejlesztők és hardveresek egyaránt. A közelmúltban ezért elkezdtek felbukkanni, a „gamer” jelzővel illetett telefonok. De mit is jelent ez a valóságban?

Talán mondanom sem kell, az előbbi önmagában kevés, hiszen alig különbözteti meg a terméket egy „átlagos” csúcskategóriás telefontól, és egy FPS játékot még így sem lesz túl szórakoztató érintőképernyőn játszani. A kiegészítők viszont borzasztóan sokat dobhatnak az összképen, és ebben (is) nagyon erős a mai főszereplőnk.

ASUS RoG Phone

Az ASUS semmit sem bízott a véletlenre, már a telefon kihajtogatható csomagolása is elég extravagánsra sikerült, úgyhogy az első benyomás kapásból pozitív. A doboz három részlegében rejtőznek a tartozékok (gyorstöltő, headset), egy felcsatolható hűtő modul a forró nyári napokra és természetesen maga a RoG Phone. Utóbbi már kikapcsolt állapotban hirdeti magáról, hogy milyen brutális specifikációja van, és kézbe véve is igazán impozáns látványt nyújt. Az biztos, hogy aki a dizájnért is veszi a telefont, az nem fog csalódni, a hátlap elég egyedi lett a világító RoG logóval és a szellőző nyílásokkal, amik mögött hőkamrás hűtés fekszik.

Szemből nincs bemetszés, ami belerondítana a képernyőbe, csak a két erőteljes, narancs színnel kiemelt hangszóró. Az első bekapcsoláskor sikerült is felrázniuk egy kicsit, mert ahogy megjelenik a RoG logó, egy pillanatra megremeg a telefon, és kardcsapásra emlékeztető hangot ad ki. Apróság, de elég menő, és az ilyenekkel tudja magát megszerettetni a RoG Phone. Indítás után végigmehetünk a szokásos beállításokon (WiFi, Google fiók, stb.), és már ott is áll előttünk az Android 8.1, a RoG UI-ba csomagolva, természetesen egy RoG-os témával (ebből több is van előre telepítve).

Szerencsére gyárilag nincs tele felesleges programokkal a telefon, van két játék (Asphalt 9 és Free Fire, utóbbihoz hátterek is járnak), és a Játékközpont, ahonnan minden extrát vezérelni lehet. Itt lehet beállítani a világítást (a kiegészítőkön is), a hűtéssel rendelkező tartozékok ventilátor sebességét, profilokat rendelni a különböző játékokhoz, ahol akár a maximális órajelet is megadhatjuk, vagy azt, hogy 60, esetleg 90 Hz-en menjen a kijelző (merthogy olyat is tud), és többek között a felvétel/stream opciók is itt vannak, merthogy bármikor indíthatunk egy műsort YouTube-on vagy Twitch-en, ha kedvünk tartja. Ha akarjuk, „ne zavarj” módot is aktiválhatunk, ilyenkor az értesítések nem szólnak bele a játékba, és a hívásokat se jelzi ki a telefon (majd szól, ha végeztünk). Ez főleg streamelésnél igen jól jöhet. Szoftveresen tehát rendben van az ASUS újdonsága, de mi a helyzet a vassal?

Nem viccelek, a Gorilla Glass 6 mögé bújtatott AMOLED panel igazán minőségi darab, simán a legjobbak közé tartozik. Az ASUS láthatóan nem sprórolt semmin, úgyhogy a számára elérhető legerősebb chipet is használta. Ez jelenleg még a Snapdragon 845, ami szinte minden idei csúcstelefonban ott volt/van, a tajvaniak annyit tudtak hozzátenni az élményhez, hogy válogatott példányokat használnak, amik képesek magasabb órajel elérésére is. Közel 3 GHz-ig menetelnek az erősebb magok (2,96-ig pontosan), míg a referencia megáll 2,8-nál. Ez persze csak marginális előrelépés, de elég ahhoz, hogy az ASUS telefonját kiemelje egy kicsit a mezőnyből.

A 8GB memória körülbelül mindenre elég (legalábbis nekem két hét alatt nem sikerült kifogyni belőle, pedig még játékok között is váltogattam), és az alap 128 gigás tárhely is elég termetes, ráadásul villámgyors is. Ez mondjuk annyira nem meglepő, a WiFi antennája viszont igen, bár a WiGig támogatás miatt talán számíthattam volna rá, hogy ilyen erős. Egész eddig azt hittem az itthoni routerem nem a rádiójelek bajnoka (egy Mate 8 és egy Galaxy S5 csüng rajta nagyrészt), de a RoG Phone-nal még ott is villámgyors volt, ahol a Mate 8 már könyörög a térerőért.

Az előre tekintő hangszórók mobilos viszonylatban elég jók, hangosak és nem torzítanak, tehát még filmezni sem rossz velük, de ha fülesre váltanánk jó hír, hogy az ASUS nem kukázta a 3,5 mm-es jack csatlakozót sem. A fröccsenő víznek ellenáll a RoG Phone és még nyomásérzékelők is vannak benne, így az oldalait szorítgatva elérhetünk különböző funkciókat. Ráadásul ezek játékok közben vállgombokként is funkcionálnak, ami sokszor elég hasznos tud lenni!

A 4000 mAh-s akkumulátor elsőre nem hangzik rossznak, de igazából a kigyúrt telefon csak átlagos üzemidőre képes vele. Játékok alatt nagyon függ minden attól, hogy pontosan melyik szoftverrel töltjük az időnket, és használunk-e extrákat közben. 90 Hz-re kapcsolva a képernyőt, egy leterhelő játékkal játszva, magas fényerőn, és ezt streamelve akár 35-40%-ot is tud merülni egy óra alatt a telep, míg 60 Hz-en, stream nélkül ennek csak a fele fogy el. Ha pedig játszunk egy kicsit a beállításokkal (egy HearthStone-nak pl. nem igazán kell 2,96 GHz), akkor nyerhetünk még egy kis időt.

A mobil oldalán van egy extra csatlakozó, ezt használják a kiegészítők, de ha akarjuk, tölthetjük is itt a telefont. A kamerarendszerét a ZenFone 5z-től örökölte a RoG Phone, úgyhogy nem túl meglepő módon az ott leírtak itt is érvényesek. Van egy normál és egy széles látószögű egységünk, amik között gyorsan lehet váltani, és kicsit túlszaturált, de szép képet csinálnak. A hasonló képességű ZenFone 5 a DXOMark oldalán 90 pontot ért el, ami nagyon jó eredmény. Persze léteznek jobb konstrukciók ezen a téren (mint pl. a Mate 20 Pro vagy a Note 9), de a RoG Phone-nak nem ez a fő erőssége, és nem is MI által tuningolt arcszépítő módokkal hódít. Hanem mindenféle kiegészítővel!

Egy koffernyi extra

Az ASUS magyarországi képviseletétől egy stílusos kofferben érkezett a RoG Phone összes kiegészítője, és hát van belőlük pár.

Egy tok, háromféle asztali dokkolóállomás, egy duálképernyős kiegészítő, és ami talán a legfontosabb, egy felcsatolható kontroller is lapult a dobozokban. Kezdjük is az utóbbival, valószínűleg úgyis ez érdekel mindenkit.

GameVice kontroller a játékokhoz

Az ASUS úgy döntött ezen a ponton, hogy nem tervez saját megoldást, inkább a GameVice profi csapatához fordultak, akik eddig főleg Samsung és Apple termékekhez igazították hozzá a kontrollerüket (még iPadekhez is). A GameVice kontroller a telefon két oldalára ugrik fel, és van rajta két analóg kar, egy D-PAD, a szokásos négy akciógomb, és vállgombok, valamint egy menügomb. Mivel a telefon fő USB portját használja, és eltakarja a jack csatlakozót is, ezért ezeket kivezették az aljára. Tapasztalataink szerint azonban ha innen töltjük a RoG Phone-t, akkor búcsút inthetünk a gyorstöltésnek, legalábbis nálunk nem működött, így közel dupla annyi ideig tart maximumra húzni a telefont (2,5 óra kb.).

Az analóg karok szinte tökéletesek. Én az ilyen egybefolyó D-padokat nem szeretem, de ez ízlés kérdése. Körbeadva a gépet azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb kezekkel rendelkezőknek egy kicsit szokni kell a fogást, mert alapból nagyon mélyre kell nyúlni jobb oldalt az X,Y gombokért, és az kényelmetlen. Viszont az apró kellemetlenségektől függetlenül is annyira hasznos a kontroller, hogy azt nehéz szavakba önteni. Ez is lett a vesztem mondjuk, mert a párom kikapta a kezemből a telefont kipróbálni az Evolandet és… nem kaptam vissza, amíg nem vitte végig. Így jártam.

Sajnos nem minden játék támogatja a kontrollereket alapból, így hiába töltöttem le a Fortnite-ot (gondolván, hogy így már lesz értelme telefonon is), meg se moccant az analóg karokra, csak a képernyő simogatására. Némi fórumban bujkálás után kiderült, hogy az Epicnél még nem tartották fontosnak ezt a ficsőrt, majd jövőre. Ooooké. Maradnak a virtuális vállgombok.

Aggódni azonban nem kell, így is több száz cím van, ami már most támogatja a GameVice megoldásait, így ezt is. Ezeket meg lehet nézni a honlapjukon (Android lista | iOS lista), olyan címek vannak rajtuk, mint a Final Fantasy sorozat, Minecraft, GTA játékok, World of Tanks Blitz, SteamLink (stremelhető PC-s játékok!), stb., szóval jó eséllyel mindenki talál magának pár programot. Annak, aki játékra veszi a RoG Phone-t, úgy gondolom a kontroller szinte kötelező vétel (Angry Birds-höz persze nem).

RoG Phone Case – egy kis extra védelem

Az ASUS gyári tokja robosztus védelmet ad papíron a telefonnak. Elég könnyű darab, jól néz ki, de azért nem tűnt elpusztíthatatlannak. Mivel ez nem a TrashBoxing (oda csak pocsék termékek kerülnek), nem mertük elkezdeni dobálni a RoG Phone-t, inkább elhittük az ASUS-nak, hogy megvédi a tok (bár papíron a Gorilla Glass 6 is nagyon erős).

TwinView dokkoló – két képernyő, dupla öröm?

Vastagon a legdrágább kiegészítő, annyira, hogy itthon jelenleg nem is kapható, de a 400 dolláros ár önmagában kitesz egy erős telefont. Mit kínál ezért a TwinView? A felső részben egy ventilátoros hűtést a RoG Phone-unknak, alul pedig egy teljesen ugyanolyan HDR-es AMOLED kijelzőt, mint ami magán a telefonon is van, természetesen rajta a Qualcomm erősítőkkel ellátott hangszórókkal. Szóval a kamerát leszámítva tükrözve van a gép előlapja. Mivel a két képernyő pillanatok alatt leszívná az akkumulátort, ezért a dokkoló kapott egy saját, 6000 mAh-s energiabankot, valamint egy SD kártyaolvasót is, plusz tárhelyért. Világít a hátlapja, vannak vállgombjai, és természetesen kivezeti a szokásos csatlakozókat (jack és USB).

Ezen az áron eléggé kihagyott ziccernek érezzük, hogy nem vették az egészet egy kicsit szélesebbre és raktak rá pár gombát, ha már analóg kart nem tudnak, mint a marokkonzolokon, plusz a szokásos gombokat, mert így hiába lesz két képernyőnk, azokat kell taperolnunk az irányításért. Igaz, cserébe ha egy játék támogatja a duálkijelzős üzemmódot, akkor simán megtehetjük, hogy nem azt a képernyőt simogatjuk, amin történik az akció. De ilyen játék még nincs, nem is valószínű, hogy sok lesz belőle. Ezek híján pedig mire jó a TwinView? Nos, ugyanarra, mintha a PC-nken lenne két monitorunk. Mert bár az Android már telefonokon is támogatja egy ideje a több ablakos módot, azért aki próbálta, az tudja, hogy ennyi helyen nem tökéletes az élmény. Így viszont simán futhat egy böngésző az egyik képernyőn, és a YouTube a másikon, vagy amit csak szeretnénk. Akár egy játék is. Ez főleg az olyan címeknél lehet nagy előny, ahol sokat kell várni a másik játékosra. Tipikusan ilyenek a kártyajátékok, egy HearthStone meccs alatt például lehet egy streamet nézni amíg várunk.

Asztalra rakva a telefonnal együtt nagyon fejnehéz az összecsukható dokkoló, ha rendesen kinyitjuk, hátra fog dőlni, csak ~90 fokban lehet az elsődleges kijelző a másodlagoshoz képest. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy menőzni nagyon jól lehet a TwinView-val, de a hasznossága egy másik felsőkategóriás telefon áráért eléggé megkérdőjelezhető.

Asztali dokkolóállomások – csináljunk PC-t a RoG Phone-ból?

Sokan megpróbálták már, és eddig mindenkinek beletört a bicskája, pedig a Samsung komoly fejlesztéseket is rakott a koncepció mögé, de valahogy az Android még nem túl jó erre a felhasználásra, és az ASUS-nak sem sikerült meggyőznie minket, hogy ez lenne a jövő.

A legegyszerűbb, vezetékes dokkoló a Professional Dock nevet kapta. 60 centis kábelen csatlakozik a telefonhoz és van rajta egy Ethernet csatlakozó a vezetékes hálózathoz, két USB port, hogy például egeret és billentyűzetet köthessünk a telefonra és egy HDMI kimenet, hogy valamivel kijelzőre is kössük. A dobozában kartonból van egy hajtogatható állvány is, amiben elrejthetjük, és akkor egy kicsit stílusosabban néz ki az egész. Kiterjesztett módot nem tudtunk vele elérni, tehát csak tükrözni tudja a telefon képét, ezért adott a felbontás (1080p), de a megjelenített asztal így kicsit össze lesz nyomva, mert a telefon 18:9-es és nem 16:9-es (alul-felül kapunk egy kis fekete csíkot). A tükrözés miatt minden óriási lesz a képernyőn, munkára kb. használhatatlan a felület, maximum multimédia lejátszónak és játékra használható a telefon, ha nem zavar minket a kicsit összenyomott kép (jó lett volna egy beállítás, hogy a dokkolás idejére 1920 x 1080-ba menjen át a telefon). Amennyiben csatlakoztatjuk a dokkolóhoz a töltőt, akkor természetesen tölti is a telefont használat közben, a vezetékes hálózat pedig villámgyors volt. Hiába a csúcsszuper WiFi, a gigabites vezetékes hálózatot azért nem tudja lenyomni.

A Mobile Desktop Dock már egy jóval komolyabb állomás, amibe bele lehet állítani a RoG Phone-t. Igazi csatlakozóerdő van a hátulján: 4 USB 3.0 port, egy HDMI, egy DisplayPort, füles kimenet (ami SPDIF-ként is funkcionál), mikrofon bemenet, és SD kártyaolvasó is vár minket. Ráadásul a telefonon kívül rá lehet dugni egy PC-t is (DisplayPorttal, USB-vel), és gombnyomással lehet váltani a két forrás között. Ennek hála ugyanazzal a billentyűzettel és egérrel vezérelhetjük a PC-t és a mobilt is, ami elsőre talán nagyon jól hangzik, de némi szenvedés után rájön az ember, hogy… ha van a monitorra kötve egy PC, akkor mi az istennek használná a telefont? Netezés/munka egyből ugrik, médialejátszásra is jobb lesz a PC, maximum ha nem tudunk lekattanni valamelyik játékunkról, akkor használhatjuk a telefont. De ez nem tűnik túl reális szcenáriónak.

Nem baj, azért vegyük végig mit csinálhatunk a telefonnal, hátha nincs PC. A legfontosabb az, hogy itt már megjelenik a kiterjesztett mód! Ergo lehet más a telefonon és a monitoron/TV-n, és akár 4K-s képernyőkkel is elvan a RoG Phone. Az egész viszont még béta állapotban van, és ez nagyon meglátszik rajta. Az asztali nézet szépen lecsökkenti az ikonok méretét, maga a rendszer így használható lesz, de indítsunk el egy táblázatkezelőt és egyből azzal találkozunk majd, hogy öklömnyi cellák néznek velünk farkasszemet. Szóval nem ezen fogunk dolgozni. Játéknál azt vettük észre, hogy (nagyon helyesen) a felbontás nem nő, szóval marad 1080p egy 4K-s panelen is, de így legalább nem akar meghalni az SD845-ös. Az viszont már probléma, hogy a mobilos lejátszó appok (például YouTube) a telefon felbontásából indulnak ki, mikor felajánlják, hogy milyen minőségben akarjuk nézni a streamet, és így fel se bukkan a 4K, mint opció, hiába használunk olyan képernyőt. Marad az 1080p itt is, mindössze csak a telefonra letöltött videókkal tudtuk működésre bírni a 4K-s lejátszást, de az elég körülményes dolog. Úgyhogy aki főleg filmnézésre használná, és nem egy jó árú csomag részeként jut a dokkolóhoz, inkább vegyen egy külön médialejátszót, jobban jár.

Marad tehát a játék, mint egyetlen reális opció, ahhoz viszont jó extra, hogy van ventilátor a dokkolóban, és még a világítását is szinkronizálhatjuk a telefonéhoz.

Az utolsó, és egyben legdrágább dokkoló a WiGig Display Dock, ami óriási sávszélességű WiFi jelet használ. Mindössze egy HDMI és egy USB port van a hátulján és csak a tükrözős módra képes (szóval jön a képösszenyomás és a fekete sávok), de meglepő módon érezhető lag nélkül működött az egész, még a szoba másik sarkából is. Úgyhogy simán lehet vele úgy Asphaltozni, hogy azt mindenki más is láthassa. A falakat persze nem szereti, már egytől meghal, de nem is erre találták ki, hanem, hogy meg lehessen vele tenni, ami eddig csak vezetékkel ment.

Verdikt

Az ASUS a RoG Phone-nal tényleg egy vérbeli gamer telefont rakott le az asztalra, ami nem csak egy világító RGB LED-del próbálja eladni magát horror áron. Utóbbi mondjuk megvan, az Androidos mezőnyben kifejezetten drágának számít ez a mobil, a 298 ezer forintos ár közel kétszerese a ZenFone 5z-nek, ami ugyanúgy Snapdragon 845-re épül, még ha nem is tuningoltra, és még a kamerarendszere is ugyanez. Na de mit nyújt a RoG Phone a többletért? Alapból 8 giga memóriát 128 gigás tárhellyel, kiváló hangszórókat (mobilos viszonylatban persze), gyönyörű, HDR-es és 90 Hz-es kijelzőt, nagyobb akkumulátort, WiGig támogatást, nyomásérzékelőket, játékokhoz és stremeléshez igazított szoftveres körítést, és hát lehetséges kiegészítők garmadáját, nem beszélve az életérzésről, mert a ZenFone a RoG Phone mellett egy tucatterméknek tűnik. Ráadásul leszámítva a kínai márkák közül azokat, amik az olcsóságra mennek rá, a konkurenciának is vastagon fog a ceruzája, ha előkerül a gamer jelző. Elég csak a Razer Phone 2-re, vagy a Huawei Mate 20 X-re gondolni (utóbbi sajnos nem is lesz nálunk kapható a jelenlegi információk szerint).

Szóval a RoG Phone nem olcsó, de cserébe egy stílusos csúcsragadozó, amire büszke lehet a tulajdonosa. Ha viszont tényleg játékra vesszük, akkor a kontrollert mindenképp zsákoljuk be hozzá.

Hasznos hivatkozások: