Bevezető
Az AMD RYZEN processzorcsaládjának első képviselői március elején mutatkoztak be, szereplésük azonban picit még felemás volt, hiszen bár látszott, hogy van bennük potenciál, de zökkenőmentes szereplésüket kisebb szoftveres hiányosságok akadályozták. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, így most már érkeznek a RYZEN architektúrára optimalizált játékok, diagnosztikai szoftverek és egyéb alkalmazások, sőt, az AMD nemrégiben külön Windows 10-es energiagazdálkodási profilt is elérhetővé tett az újdonságokhoz.
Míg a RYZEN 7-es processzorok nagyrészt az Intel HEDT platformja ellen szállnak harcba, ahol a Broadwell architektúrára támaszkodó központi egységek orra alá törtek némi borsot, hála kedvező áruknak és remek teljesítményüknek, addig a RYZEN R5-ös család már egy szinttel lejjebb jut szerephez. Itt már nem a Broadwell, hanem a két generációval frissebb Kaby Lake modellek ellen kell megmutatniuk, mit tudnak, hisz az Intel éppen idén indította el legújabb központi egységeit. Ez a meccs tehát már egy picit szorosabbnak ígérkezik, ám az AMD-nél erre is felkészültek: a négymagos Intel Kaby Lake processzorok ellen hat- és négymagos modelleket küldenek harcba, amelyek közül mindegyik rendelkezik SMT támogatással, tehát magonként két szálat képes kezelni.
A RYZEN 5-ös processzorcsalád tagjai a magok számától eltekintve ugyanazt kínálják, mint R7-es társaik. Az alap tehát egy nyolcmagos lapka, ami továbbra is két négymagos CCX-et (Core Complex) tartalmaz, viszont a nyolcból már csak 6 vagy 4 processzormag áll rendelkezésre. Az R5 1600X és az R5 1600 esetében mindkét CCX-ből letiltottak egy-egy processzormagot, így ezeknél a modelleknél 3+3 felépítés áll rendelkezésre – a 16 MB-nyi, pontosabban a 8+8 MB-nyi L3 Cache azonban megmaradt. Az R5 1500X esetében már CCX tömbönként két processzormagot tiltottak le, így 2+2 konfiguráció jött létre, amihez továbbra is 16 MB-nyi L3 Cache társul. A legrosszabbul az R5 1400 járt, amelynél nem csak CCX tömbönként 2 processzormagot, de 4-4 MB-nyi L3-as gyorsítótárat is letiltottak, így a 2+2 kiépítéshez itt már csak 8 MB-nyi L3 Cache jár.
A kétcsatornás DDR4-es memóriavezérlő funkcionalitása változatlan maradt, csak úgy, ahogy a PCI Express 3.0-s vezérlőé is. A TDP modelltől függően 95 vagy 65 watt, a szorzózár-mentes felépítés és az XFR támogatás pedig az alapfelszereltség részét képezi. Utóbbi az R5 1500X esetében a szokásos 100 MHz helyett – megfelelő hűtés és egyéb körülmények esetén – akár 200 MHz-et is emelhet a maximális Turbo órajelen, így ez a processzor egy igen érdekes központi egység lesz – kíváncsian várjuk, hogyan teljesít.
Fontos még megemlíteni, hogy míg az R5 1600X modellhez nem jár gyári hűtés, addig az R5 1500X és az R5 1600 Mellé egy-egy Wraith Spire, az R5 1400 mellé pedig egy Wraith Stealth processzorhűtőt csomagolnak. A Wraith Spire modell ebben az esetben viszont nem rendelkezik RGB világítással, mint a Ryzen R7-es modelleknél, akinek ez fontos, más megoldás után kell nézzen.
Lapkakészletek terén a helyzet szintén változatlan, hisz az új processzorok is beszerelhetőek az eddig már megjelent Socket AM4-es alaplapokba, ám a friss UEFI Firmware meglétéről érdemes előre gondoskodni. A RYZEN 5-ös processzorokhoz az X370-es helyett már inkább az olcsóbb, B350-es lapkakészlettel ellátott alaplapok passzolnak majd, hisz aki költséghatékonyabb PC építésében gondolkodik, nem biztos, hogy meg szeretné fizetni az olyan extrákat, amiket aztán később sosem fog kihasználni – gondolunk itt a kétutas SLI/CrossFireX támogatásra.
Tesztünkben a korábbi X370-es alaplapot használtuk, ahogy az a következő oldalon majd ki is fog derülni, ugyanis a B350-es példányok tapasztalataink szerint még igényelnek néhány BIOS frissítést, hogy minden funkció jól működjön rajtuk (magas memória-órajel, tuning, stb., az alapok már rendben vannak). Szerencsére a gyártók gőzerővel dolgoznak az ügyön, remek példa erre a másfél hónappal ezelőtti tesztünk, amelyben még egy szerény funkcionalitású alaplappal kellett boldogulnunk, ami mostanra rengeteget fejlődött.
A RYZEN processzorok újításaival kapcsolatban bővebb információt előző cikkünkben találnak az érdeklődők, így ezeket a tudnivalókat most nem ismételjük meg, helyette inkább megmutatjuk, milyen tesztkonfigurációkkal zajlottak a mérések, majd azonnal fejest is ugrunk az eredmények közé.
Tesztkonfigurációk
Tesztkonfigurációk
Mivel R5 1600X modellt nem tudtunk szerezni, így egy RYZEN 7 1800X modellből készítettünk R5 1600X kiadást: a teszthez használt Gigabyte X370 Gaming 5 alaplap BIOS-a erre már lehetőséget adott, hála a folyamatos fejlesztéseknek. Mivel az R7 1800X és az R5 1600X között amúgy csak magok számában van különbség – az órajelek azonosak és az XFR értéke sem különböző –, így nagyon könnyű dolgunk volt. Igaz, a BIOS azért még nem működött tökéletesen, hiszen a magok letiltása csak másodjára sikerült, de utána betonstabilan működött a rendszer.
A mezőny. A kép nagyítható!
A tesztrendszeren a Windows 10 legfrissebb, Anniversary Edition kiadása futott, amihez természetesen az összes szükséges frissítést telepíttettük. Mivel a tesztelést még a Creators Update hivatalos megjelenése előtt kezdtük, így az Alkotói Frissítés használatára nem volt módunk, de ez a végeredmény szempontjából nem is igazán lényeges.
A teszthez használt konfigurációk:
RYZEN
•Processzorok:
- RYZEN 7 1800X (1600X-re alakítva)
- RYZEN 5 1600
- RYZEN 5 1500X
- RYZEN 5 1400
•Rendszermemória: 2 x 8 GB DDR4-2667 MHz RAM @ CL15-17-17-35
•Alaplap: Gigabyte X370 Gaming 5
Kaby Lake
•Alaplap: Gigabyte GA-Z170X HD3P
•Processzorok:
- Intel Core i7-7700K
- Intel Core i5-7600K
- Intel Core i5-7400
- Intel Core i3-7100
•Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR4-2400 MHz RAM @ CL15-17-17-35
AMD FX
•Alaplap: Gigabyte GA-990FX Gaming
•Processzor: AMD FX-8350
•Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR3-1866 MHz @ CL10-11-10-27
Egyéb (közös)
•Adattár: Western Digital Caviar Black 500 GB 7200 RPM HDD
•Videokártya: GeForce GTX 1080 Founder's Edition (driver: GeForce 381.65)
•Tápegység: Cooler Master V850
•Ház: Cooler Master TestBench
•Processzorhűtő: DeepCool NepTwin (hővezető paszta: Cooler Master E1 IC Essential)
•Operációs rendszer: Windows 10 64-bit Anniversary Edition az összes frissítésével
Hőmérséklet és fogyasztás
Hőmérsékletek
Ahogy korábban, úgy most is arra törekedtünk, hogy a processzorok üzemi hőmérsékletei összehasonlíthatóak legyenek, így minden modellhez ugyanazt a processzorhűtőt használtuk, ugyanazzal a hővezető pasztával, ahogy azt a tesztkonfigurációk ismertetésénél már említettük. Az AMD FX-8350 a meglehetősen pontatlan hőmérséklet-adatai miatt ismét diszkvalifikálásra került, hogy ne rontsa a képet. Ennek fényébe az alábbi eredmények születtek.
Üresjáratban az R7 1800X-ből átalakított R5 1600X üzemi hőmérséklete riválisaiéval megegyező volt, de a többiek sem voltak sokkal hűvösebbek. A legkevésbé nem túl meglepő módon az R5 1400 melegedett.
Prime95 terhelés alkalmával már forróbb volt a helyzet, a legmelegebb pedig a Core i7-7700K lett, de ez sem túl nagy meglepetés. Az már érdekesebb, hogy a RYZEN processzorok mennyire szerényen melegednek – ez a Sense MI technológia mellett alighanem a forrasztott hővezető sapka érdeme is.
Fogyasztás
Az egyes konfigurációkat természetesen fogyasztás tekintetében is megvizsgáltuk. A lenti értékek minden esetben a teljes konfiguráció fogyasztását szemléltetik, monitor nélkül.
Üresjáratban a RYZEN processzorok jelentősen kevesebbet kértek, mint FX sorozatú elődjük, az Intel Kaby Lake processzorai azonban még náluk is szerényebb étvággyal rendelkeztek.
CineBench R15 alatt a Core i7-7700K már felugrott az R5 1400 és az R5 1500X fölé, de az R5 1600-hoz és az R5 1600X-hez képest picivel kevesebbet fogyasztott. A csúcsot természetesen az FX-8350 foglalta el.
A kép igazából Prime95 alatt sem változott, viszont az Ashes of The Singularity DirectX 11-es változatát használva már módosult a sorrend, a különbségek pedig tovább aprózódtak.
AIDA64 Extreme Edition
AIDA64 Extreme Edition 5.90
A magyar fejlesztésű információs-, rendszerdiagnosztikai- és rendszertesztelő-szoftverben a szokásos méréseket végeztük el, kezdve a memória-sávszélességet vizsgáló modulokkal.
Memória írás, olvasás és másolás terén szépen szerepeltek a RYZEN 5-ös sorozat tagjai, hiszen inteles riválisaik előtt végeztek, de a memória-késleltetés mérésekor már kevésbé volt rózsás a kép.
A további tesztek alkalmával remekül látszott, mely esetekben profitálhatnak a hatmagos RYZEN 5-ös processzorok az 50%-kal több mag adta előnyökből, ahol viszont az egyszálas teljesítmény és az órajel számított, ott a Core i7-7700K vitte el az első helyezettnek járó trófeát.
CineBench R15 és VeraCrypt
CineBench R15
CineBench R15 alatt remekül látszik, mennyit fejlődött a ZEN architektúra a korábbi Bulldozerhez, illetve annak leszármazottjaihoz képest – végre nem olyan csapnivaló az egyszálas teljesítmény, mint korábban.
A többszálas teljesítmény vizsgálatakor komoly előnyhöz jutottak a RYZEN 5 1600-as sorozatú processzorok, hiszen közvetlen riválisaikkal ellentétben már nem négy, hanem hat processzormaggal gazdálkodhatnak, amelyek az SMT támogatás jóvoltából összesen 12 szálon dolgozhatnak. A négymagos modelleknél természetesen 8 szál áll rendelkezésre – ők is kiválóan helytálltak.
VeraCrypt
A megszűnt TrueCrypt helyére lépő VeraCrypt segítségével az adattitkosítással kapcsolatos feladatokban nyújtott teljesítményt vizsgáljuk.
AES kódolás és dekódolás alkalmával kiválóan helytállnak a RYZEN 5-ös processzorok, ahogy az várható volt. SHA 256-os és SHA 512-es műveletek esetén már fordul a kocka és az Intel processzorai törnek az élre.
SisoftSandra 2016 és 7Zip
SisoftSANDRA 2016
A SisoftSANDRA 2016-os kiadását a szokásos tesztekhez használjuk: első körben megvizsgáljuk a lebegőpontos és integer számítási teljesítményt, majd a multimédiás számítási teljesítményé és a processzormagok közötti kommunikáció méréséé a főszerep.
Számítási teljesítmény terén semmi meglepőt sem láthatunk, minden a papírforma szerint alakul. Multimédiás teljesítmény tekintetében már a Core i7-7700K a legjobb, de a RYZEN 5 1600-as sorozat tagjai is ügyesen helytállnak.
Egy fokkal érdekesebb dolog a processzormagok közötti sávszélesség és késleltetés vizsgálata.
A memória-sávszélesség meglehetősen magas az R5-1600-as sorozat esetében, késleltetés terén azonban már az Intel processzorai tűnnek jobbaknak. Persze ezen adatok alapján nem érdemes komoly következtetéseket levonni.
7Zip
A népszerű tömörítőprogram tesztmodulját használva az alábbi eredményeket kaptuk.
Kitömörítés alkalmával a RYZEN 5 1600-asok szupergyorsak, de tömörítés esetén már a Core i7-7700K is jobban teljesít. Az R5-1600X pozícióját így sem veszélyezteti.
Az összesített teljesítmény alapján a RYZEN 5 1600-asok remekelnek.
Adobe Premiere, Adobe Photoshop
Adobe Premiere CC 2017
Az Adobe népszerű videó szerkesztő szoftverével egy 1080p-s videót vágtunk meg, effekteztük, rendereltük, majd a folyamat végén 720p YouTube formátumba exportáltuk, az ehhez szükséges időt pedig minden versenyző esetében mértük.
A videó kódolás alkalmával jól jött a sok processzormag és a magas órajel, de a Core i7-7700K a maga 4 processzormagjával is jól állta a sarat, hála a Kaby Lake architektúra nyújtotta magasabb IPC-nek, és az órajelének.
Adobe Photoshop CC 2017
Az Adobe képszerkesztő alkalmazásában egy 10 lépést tartalmazó scriptet használtunk, ami egy nagyméretű fotón dolgozott, a feladat teljesítéséhez szükséges időt pedig az alábbi diagramba foglaltuk.
Photoshop alatt a két leggyorsabb Intel processzor győzött, de a RYZEN 5 1600X sem sokkal maradt le tőlük. Remekül látszik az is, mennyivel gyorsabbak az újdonságok a nyugdíjazás előtt álló nyolcmagos FX processzornál.
HandBrake és JavaScript
HandBrake
A HandBrake 1.01 x64 kiadása sem maradhat ki a tesztből. Ez a szoftver kiválóan kezeli a több maggal rendelkező processzorokat, így biztosak voltunk benne, hogy a RYZEN 5 1600-as sorozat tagjainak győzelmét hozza a teszt, a kérdés csak annyi volt, mennyire közelíti meg őket a Core i7-7700K. Íme:
Külön érdekesség, hogy a RYZEN 5 1400 majdnem maga mögé utasította a nyolcmagos FX 8350-es modellt – innen is látszik, mennyit gyorsult a Zen architektúra.
Webböngészővel kapcsolatos tesztek
Érdekességképpen a Windows 10 beépített webböngészőjével is végeztünk néhány mérést két népszerűbb tesztprogramban. Az alábbi eredményeket kaptuk:
Az Octane 2.0 teszt egyértelműen az Intel processzoroknak kedvez, és a Kraken 1.1 sem különb, hiszen abban is az Intel központi egységei bizonyultak jobbnak. A sorrendek esetenként meglepőek, így valószínűleg a Microsoft Edge optimalizációinak hiánya is beleszólt a végeredmény alakulásába. Később majd még visszatérünk rá.
3DMark és PCMark
3DMark
3DMark alatt a Time Spy és a Fire Strike Ultra teszteket futtattuk le, a végeredményekből pedig csak a CPU és a Physics pontszámokat tartottuk meg, hiszen most ezekre van szükség.
Igazából sorrend tekintetében mindkét teszt alatt ugyanazt tapasztaltuk. A hatmagos RYZEN 5 1600-as sorozatú processzorok voltak a leggyorsabbak, de a Core i7-7700K is remekül lépést tartott velük.
PCMark 8
A PCMark 8 hosszú tesztjeit lefuttatva az alábbi eredményeket kaptuk.
A mérések összességében a Core i7-7700K-nak kedveztek, hisz minden tesztben ez a központi egység nyert, de a RYZEN 5 1600-as sorozat szereplését is jó látni.
Játékok
Játéktesztek
A tesztek közül a játékok sem maradhatnak ki, hiszen az R5 1600-as sorozat tagjai elvileg a gamereket is célba veszik.
Az Ashes of the Singularity legfrissebb változatában a Core i7-7700K mögött foglalhat helyet a RYZEN 5 1600X és a RYZEN 5 1600, ami abszolút nem rossz eredmény, hiszen mindketten olcsóbbak, mint az Intel Non-HEDT asztali csúcsprocesszora.
Batman: Arkham Knight alatt hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a Core i7-7700K mögé a Core i5-7600K is felzárkózik, így az R5 1600-asok csak az inteles duó mögött férnek el. Abból kiindulva, hogy, a kisebb RYZEN-ek sem teljesítenek rosszul, azt kell mondjuk, valószínűleg alig tud mit kezdeni a hat maggal a játék.
A GTA V szintén az Intel processzoroknak kedvez, az R5 1600X azonban itt is elég jól állja a sarat. A lemaradás persze nem csekély...
A Metro: Last Light Redux az Ashes of the Singularity-nél már látott sorrendet hozza, már ami az első három helyet illeti.
A Total War: Warhammer ismét az Intel processzoroknak kedvez, méghozzá nagyon: a RYZEN 5 1600-asok komoly lemaradásban szenvednek.
Ez az egész persze csak egy szelete a játékoknak, a későbbiekben jelentkezünk még a témában egy átfogó teszttel, de egyelőre úgy néz ki, az Intelt csak megfelelő árazással lehet megfogni ezen a területen.
Tesztek azonos órajelen
Tesztek azonos órajelen
Annak érdekében, hogy a kép még részletesebb, még színesebb lehessen, azonos órajelen elvégzett teszteket is mutatunk, amelyek során minden processzort 3200 MHz-es órajelre állítottunk be. A Turbo támogatást kikapcsoltuk, valamint olyan méréseket is végeztünk, ahol az SMT és a HT ki van kapcsolva. Így az is látszik, hogy a különböző Multi-Threading technológiák mekkora teljesítmény-előnyt hoznak a konyhára.
CineBench alatt (egyszálas eredmények) remekül látszik, hogy néhány százalékos előnyben vannak IPC, azaz órajelenként végrehajtható művelet-mennyiség terén az Intel Kaby Lake processzorai. A több szálon futó teszt már a papírforma szerint alakul, még a négymagos 1500X is elveri a 7600K-t.
HandBrake alatt is remekül látszik, hogy van értelme az SMT-nek. Több szálon dolgozva itt is azt láthatjuk, hogy még a négymagos RYZEN-ek is jól teljesítenek.
Játékok alatt is látszik, hogy az Intel IPC fölénye hoz valamennyit a konyhára, de az előző oldalon látott teljesítmények nagyobbrészt a magasabb órajeleknek köszönhetőek (ez jól látszik ott egyébként a 7400 vs 7600k meccsen is).
A memória-órajel hatásai
A memória-órajel hatásai a teljesítményre
Mivel az AMD RYZEN processzorainál kiemelt jelentőséggel bír a memória-órajel, hiszen ennek függvényében változik a magok közötti sávszélesség, vagyis minél magasabb a memória-sávszélesség, annál hatékonyabb a kommunikáció és annál alacsonyabb a késleltetés, így a teljesítmény is javul. Tesztünkben a támogatott memória-órajelek mellett a DDR4-2933 MHz-es memória-órajelet is kipróbáltuk, igaz, ott az órajel-különbségből adódó előnyt csökkentette, hogy késleltetést kellett emelnünk – CL15-ről CL16-ra – ami esetenként lassulást eredményezett. Utóbbira jó példa a 7Zip.
CineBench R15 alatt minimális előnyt hozott a magasabb memória-órajel, már ami a leglassabb és a leggyorsabb effektív órajel közötti teljesítmény-különbséget illeti.
HandBrake alatt, vagyis videó kódolás esetén szintén nem mutatkozott túl jelentős gyorsulás, de a felső és az alsó szint között így is észrevehető a különbség, még ha csak néhány százalékról is van szó.
A 3DMark tesztjeinek processzor-teljesítményt vizsgáló moduljai közül a Time Spy-hoz tartozó modulok profitáltak a legtöbbet a magasabb memória-órajelből, hiszen itt már 10% körüli javulás mutatkozott.
Játékok terén ugyancsak látszik a gyorsabb memória előnye. A DDR4-3000-es szint átlépésével még nagyobb gyorsulás érhető el, más kérdés, megéri-e néhány FPS-ért cserébe súlyos felárat fizetni a csúcskategóriás memóriamodulokért, amelyek az elmúlt hónapok során egyre csak drágulnak.
A Sisoft SANDRA processzormagok közötti kommunikációt vizsgáló tesztjeiből már remekül látszik, mennyire hatékonyan csökkenthető a magok közötti késleltetés az effektív memória-órajel növelésével. Furcsa módon a magok közötti sávszélesség már nem nőtt látványosabban – nincs kizárva, hogy az a tesztmodul még nincs megfelelően optimalizálva.
7Zip alatt aztán már az is látszik, hogy a DDR4-2667 MHz-es CL15-ös fedélzeti memóriát nem mindig érdemes DDR4-2933 MHz-es CL16-osra cserélni, ugyanis az időzítés romlását nem mindig tudja ellensúlyozni az órajel-növekedésből fakadó teljesítmény-előny.
Összességében jól látszik, hogy a gyorsabb memória hozhat némi extra teljesítményt a konyhára, ám ennek ára van: a gyors memóriamodulok általában jelentősen többe kerülnek, mint a hagyományos, a kereskedelem fő áramába szánt társaik.
Verdikt
Az AMD RYZEN processzorcsaládja lassan kezd teljessé válni, hiszen a Core i7-es modelleket és a HEDT platformot célzó RYZEN 7-es modellek mellett a Core i5-ös processzorok ellen harcba küldött RYZEN 5-ös központi egységek is megérkeztek, már csak az R3-asokra várunk. Az árak egyelőre nem a várt szinten vannak, de a tapasztalataink szerint megjelenéskor sok minden van magasabb árszinten, mint kéne, aztán beállnak az árak.
Éppen ezért a jelenlegi árakat alapul véve nehéz ítéletet mondani, de az egyértelműen látszik, hogy a RYZEN processzoroknak megvannak a jól felismerhető előnyei. Játékok alatt egyelőre ritkán tudnak villantani, mert az Intel órajel fölénye rájuk nehezedik, és még mindig kevés játék tud mit kezdeni a több maggal, így gamer szempontból minden az árakon fog múlni. Lehetnek itt azért jó meccsek, a Core i5-7400-asnak például nincsenek magas órajelei, ez látszik az eredményein is, így ha az 1500X beáll mellé árban, akkor erre a területre tökéletes alternatíva lehet, sőt!
A mezőny. A kép nagyítható!
A RYZEN R5 1600X jelenleg sajnos nem kapható, de a hivatalos listaár és az R5 1600 hivatalos hazai ára alapján úgy számolhatunk, a 91-95E forint körüli szinten debütál majd, azaz eleinte túlságosan drága lesz. Mivel a közvetlen riválisnak szánt Core i5-7600K csak 77 000 forintba kerül, így a RYZEN 5 1600X-nak hasonló árszintre kéne beállnia (a dollárban megadott aktuális ajánlott árak között egyébként csak 10 dollárnyi különbség van, szóval ha minden jól megy a RYZEN csak pár ezer forinttal lesz drágább).
Ha elvonatkoztatunk a konkurenciától, akkor az egyedüli processzor, ami egy kicsit kilóg a sorból, az az R5 1400-as. Ennek már most látszik, hogy egy árcsökkentés kéne, hogy komolyan ajánlható legyen, mert az 1500X nem sokkal drágább, de jóval magasabb órajelei vannak, kétszer annyi gyorsítótára és jobb hűtőt kap gyárilag, tehát igazából még az eredmények elemezgetése nélkül is látszik, hogy sokkal jobb pozícióból indul.
Két-három hét múlva ezért frissítjük cikkünket egy konkrétabb értékeléssel, addigra reményeink szerint a helyükre kerülnek az árak. Alaplapok frontján még azt látjuk, hogy a szoftveres csapatok eddig az X370-eseken dolgoztak, így a B350-esek UEFI-je még nagyon fapados, és nincsenek jól kicsiszolva, a nagyon magas memória-órajeleket például el kell felejtsük velük. De mivel az X370-esek sokat fejlődtek az utóbbi 1 hónapban, így valószínű, hogy idővel a B350-esekkel sem lesz semmi probléma (stabilnak most is stabilak, de például mint említettük a magas memória órajelet még nem bírják).
A jelenlegi RYZEN kínálat itt található. Az R3-asok valamikor az év második felében érkeznek, úgyhogy lehet, hogy még sokat kell várnunk rájuk, de nagyon érdekes lesz látni hogyan veszik fel a versenyt az Intel megerősített Pentiumja és a Core i3-ak ellen.
