Akár évekre is betehet az emberi űrrepülésnek a Szojuz balesete

2000 óta először maradhat legénység nélkül a Nemzetközi Űrállomás.

Akár évekre is betehet az emberi űrrepülésnek a Szojuz balesete

Ahogy arról korábban beszámoltunk, csütörtökön a kilövés után meghibásodott egy Szojuz rakéta, amely egy amerikai és egy orosz űrhajóst vitt volna hat hónapos küldetésre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Alekszej Ovcsinyin és Nick Hague szerencsére komolyabb sérülések nélkül megúszta a kalandot, amikor ugyanis az első fokozat leválása környékén jelentkezni kezdtek a problémák, a mentőrendszer azonnal működésbe lépett. Az űrhajósokat szállító kabin kilőtt a rakéta orráról, majd ballisztikus pályán visszatért a Földre. Bár az ereszkedés meredekebb volt, mint az ütemezett leszállásoknál szokott lenni, a páros épségben landolt a kazah sztyeppén, ahonnan röviddel később összeszedték őket a mentőalakulatok.

Tragédia tehát szerencsére nem történt, a balesetnek azonban komoly következményei lehetnek, ami a következő évek emberes űrküldetéseit illeti. Jelenleg ugyanis a Szojuz az egyetlen jármű, amely emberek szállítására is hitelesítve van, vagyis az egyetlen eszköz az ISS emberi elérésére. Amíg azonban ki nem derítik, hogy mi történt a rakétával, és ki nem javítják az esetleges problémát, a Szojuzok biztosan nem fognak repülni.

Az orosz emberes űrrepülési program 35 éves története során egyébként most először történt kilövés közben baleset.

A többi készülő orbitális személyszállító rendszer fejlesztői közül jelenleg a SpaceX és a Boeing állnak a legjobban, de mindkét cég csak 2019-re tervezi az első tesztrepüléseket. Az ISS fedélzetén tartózkodó három űrhajósnak viszont decemberben lejár a küldetése, így ha nem hosszabbítják meg fenntartózkodásukat, hanem visszatérnek a Földre, hónapokra biztosan, de csúszások esetén akár évekre is lakatlan maradhat az űrállomás.

Hogy hogyan alakul a jövő, az tehát több tényező függvénye is, a következőkben ezeket vesszük sorra.

Mi történt?

Az egyelőre bizonytalan, hogy mi történt a rakétával, egyelőre úgy tűnik, hogy az első fokozat leválásakor jelentkezhetett valami probléma. Hogy pontosan micsoda, az jelenleg még csak találgatás tárgya, de szakmai körökben többen úgy sejtik, hogy a gyorsítórakéták közül egy vagy kettő nem vált le megfelelően.

Bármi is volt azonban a gond, az automata mentőrendszer azonnal észlelte a problémát, és egy másodpercen belül leválasztotta a kabint a rakéta orráról, majd az erre a célra felszerelt mentőmotor egy gyors lökettel eltávolította az űrhajósokat a hordozó közeléből. (Ezt a pillanatot Alexander Gerst, az ISS német űrhajósa le is fotózta az űrállomás ablakából.) Kezdetben némi bizonytalanság volt azzal kapcsolatban is, hogy a mentőrendszer magától indult be, vagy azt az űrhajósok aktiválták, de úgy tűnik, hogy az utóbbi történt.

Galéria megnyitása

Ezt megerősíti, hogy annyira gyorsan zajlottak az események, hogy mire az első üzenet megérkezett az asztronautáktól, hogy gond van, már azt jelentették, hogy súlytalanságot észlelnek gyorsulás helyett, ekkor tehát már a Föld felé zuhantak a kabinnal együtt. Bár a legénység ereszkedés közben is azt jelentette, hogy mindketten jól vannak, az út nem lehetett könnyű.

A ballisztikus pálya ugyanis sokkal meredekebb, mint az előre megtervezett leszállásoknál jellemző, és ilyenkor a gravitációs gyorsulás nyolcszorosáig terjedő terhelés éri az utasokat, holott egy normál le- vagy felszállás közben a terhelés nem haladja meg az 5 G-t.

Ovcsinyin és Hague végül rendben leértek, jelentették, hogy landoltak, és röviddel később a mentőalakulatok is megtalálták őket. Az eset kivizsgálása azonnal megkezdődött, és bár az oroszok rendszerint elég gyorsak hasonló helyzetekben, azt nem tudni, hogy meddig fog tartani a nyomozás. Bár várhatóan pár napon belül már részleteket is fognak mondani a mérnökök a problémáról, hogy az meddig fog tartani, mire biztosítják, hogy nem ismétlődik meg az eset, sokkal hosszabb ideig is eltarthat.

Annyi bizonyos, hogy az orosz űrügynökség csütörtökön azonnali hatállyal felfüggesztette a Szojuzok használatát, vagyis amíg a nyomozás véget nem ér, és nincs kielégítő megoldás a feltárt gondokra, a Roszkozmosz járműveivel ember nem fog repülni.

Eközben az ISS-en

Jelenleg három asztronauta tartózkodik az űrállomáson: Serena Auñón-Chancellor amerikai, Alexander Gerst német és Szergej Prokopjev orosz űrhajósok. A csapat júniusban érkezett meg az ISS-re, és a terv az volt, hogy az évek óta fennálló rendszer szerint decemberig összesen hat hónapot töltenek a fedélzeten. Mégpedig olyan leosztásban, hogy most csatlakozik hozzájuk Ovcsinyin és Hague, akik decemberben is fennmaradtak volna, és miután a Auñón-Chancellor és társai visszatértek a Földre, újabb három űrhajós indult volna el, hogy a legénység ismét öt főre egészüljön ki.

Akármilyen gyorsan megy a nyomozás és a javítás, az erősen kérdéses, hogy decemberre sikerül minden problémát megoldani, így ha nem akarják gazdátlanul hagyni az ISS-t, a jelenlegi legénységnek tovább fent kellene maradnia a tervezettnél. Amivel viszont az a gond, hogy bár a hazaút számukra biztosított, hiszen a Szojuz, amellyel érkeztek, jelenleg is ISS-hez csatlakozva parkol, ez a fuvar lejárati idővel rendelkezik.

A Szojuzok ugyanis 200 napra vannak hitelesítve az űrben (nagyjából eddig bírják az akkumulátorok), így a csapat nagyjából január elejéig halogathatja a hazatérést.

Lehetőségként ott van, hogy egy újabb Szojuzt, például a decemberben indulni készülő űrhajósok járművét, akár üresen is fel lehet küldeni, ha az emberi életeket még nem akarnák kockáztatni az illetékesek. Így a jelenlegi legénység újabb 200 napot maradhatna, hátha addigra sikerül megoldani a problémákat, vagy esetleg az egyik amerikai magáncég megszerzi az engedélyeket az emberi űrrepülésre.

Erre a SpaceX Dragonjának van a legjobb esélye, de ha jelentősen felgyorsítják a tesztelést, idén év végére elpőre hozzák az első, ember nélküli repülést, és minden elsőre tökéletesen összejön, realisztikusan akkor is csak 2019 közepe táján kerülhet sor az első emberes fuvarra az ISS-re.

Galéria megnyitása
Így nézett ki a baleset az ISS-ről (Alexander Gerst fotója)

Ha az űrhajósok mégis hazatérnek decemberben, és az ISS legénység nélkül marad, elvileg az sem tragédia, hiszen a létesítmény a felszínről is működtethető úgy, hogy később, akár évek múltán is újra bármikor lakható legyen. Legalábbis ami a normál üzemet illeti. Ha viszont valami olyan probléma adódik a fedélzeten vagy a napelemekkel, amit a Földről nem lehet kijavítani – amire volt már példa az elmúlt években –, az akár a 15 évig épített, 100 milliárd dolláros létesítmény elvesztéséhez vezethet.

Feszült viszonyok

A helyzet megoldását nehezítheti, hogy az utóbbi években nem a legrózsásabban alakul a NASA és a Roszkozmosz viszonya. Bár mindkét fél igyekszik hangsúlyozni, hogy minden a legnagyobb rendben, és ha akadnak is súrlódások, azokat mindig sikerül megoldani, az elmúlt hónapok beszédes epizódja volt, hogy amikor augusztus végén egy apró lyukat találtak az ISS-hez csatlakozott Szojuz egyik modulján (amely nem kell a visszatéréshez), orosz részről az is elhangzott, hogy amerikai szabotázsról lehet szó. (Holott nagy valószínűség szerint a végső összeszerelést végző orosz cég egyik munkása vétett hibát.)

Bár állítólag azóta sikerült békésen tisztázni a helyzetet, a kapcsolat más okokból is feszült. Az amerikaiak, akik immár hét éve kénytelenek az oroszokra támaszkodni emberes űrrepüléseik során, gőzerővel dolgoznak azon, hogy hazai magáncégeik révén más alternatívájuk is legyen az ISS elérésére.

Addig viszont ki vannak szolgáltatva a Szojuz-programnak, miközben az oroszok egyáltalán nem örülnek annak, hogy valószínűleg rövidesen elveszítik monopol helyzetüket az emberes űrrepülés piacán.

És persze mindez csak egyetlen csepp tengerben a két nagyhatalom közötti politikai-gazdasági konfliktusok közepette.

A NASA hivatalos álláspontja mindenesetre jelenleg az, hogy bíznak az orosz kollégákban, és abban, hogy pár hónapon belül újra repülhetnek a Szojuzok. Hogy addig mi lesz, azt pedig rövidesen eldöntik, de jelenleg talán az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy megpróbálnak feljuttatni egy üres Szojuzt, és ha ez sikerül, a jelenlegi legénység küldetését pár hónappal meghosszabbítják, időt hagyva a problémák megoldására.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap