Az AI manapság egy rendkívül népszerű, felkapott téma, az egyes iparágak szereplői egyre inkább próbálják integrálni a mesterséges intelligenciát különböző folyamataikba, valamint az átlagfelhasználóknak szánt termékek fedélzetén is egyre inkább kezdenek megjelenni az AI alapú funkciók.
A Fortune által megszellőztetett felmérés, amelynek keretén belül európai és amerikai cégeket kérdeztek meg az AI-használattal kapcsolatban, azt mutatja, hogy a 6000-nél is több cégvezető úgy látja, az AI egyelőre nem gyakorolt nagyobb pozitív hatást az üzletmenet alakulására. Az Amerikai Egyesült Államokban működő Nemzeti Gazdaságkutató Iroda felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett vállalkozásoknak nagyjából 70%-a használja aktívan a mesterséges intelligenciára alapuló funkciókat, ám ennek a csoportnak több, mint 80%-a látja úgy, hogy az AI egyszerűen nem növelte a vállalati produktivitást, és a foglalkoztatásra sem gyakorolt pozitív hatást.
A megkérdezettek többsége úgy gondolta, az AI jóvoltából 1,4%-kal növekedhet a produktivitás, a létszám 0,7%-kal csökkenthető, míg termelékenység terén 0,8%-os előrelépésre lehet számítani az elkövetkező három esztendő folyamán. A megkérdezett cégvezetőknek nagyjából harmada válaszolt úgy, hogy aktívan használják a mesterséges intelligenciát a munkahelyen, de ennek átlagos időtartama hetente nagyjából másfél óra. A megkérdezettek negyede arról számolt be, egyelőre egyáltalán nem használja az AI-t, legalábbis most még nem.
Az AI igazából még nagyon gyerekcipőben jár, már ami az üzleti felhasználását illeti, igaz, bizonyos területeken tényleg tudnak belőle profitálni, de nem ez az általános. A folyamat nagyjából ahhoz hasonlítható, mint ami a számítógépes infrastruktúra bevezetésekor lejátszódott a különböző iparágakon belül az 1970-es és az 1980-as évek folyamán: a PC-s adatfeldolgozás igazából nemhogy nem gyorsította, hanem egyenesen lassította is az egyes munkafolyamatokat, ami a produktivitás csökkenésével járt. A termelékenység növekedése 1948 és 1973 között éves szinten 2,9%-os mértéket öltött, de utána 1,1%-ra esett vissza, majd csak az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején következett be javulás ezen a téren. Az AI esetében hasonló jelenség következhet be, sőt, az AI-használat a friss kutatás szerint növelheti a kiégést az egyes munkavállalók esetében.
Az AI fejlesztése persze gőzerővel zajlik továbbra is, ezt jól mutatja, hogy 2025 folyamán a globális kockázati tőkebefektetéseknek nagyjából 61%-át, azaz 258,7 milliárd dollárt szerezhettek meg a mesterséges intelligencia területén tevékenykedő cégek. Egyes vállalatok olyannyira pozitívan látják az AI fejlődésének tempóját és technológia jövőjét, hogy azt vizionálják, a következő 12-18 hónapon belül a belépőszintű fehérgalléros állások többségét kiválthatják az AI alapú fejlesztések, ami azért jelenleg még eléggé meredeken hangzik.
Idővel mindenképpen kiderül, az AI beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és tényleg olyan pozitív hatást gyakorol-e majd az egyes cégek üzletmenetének alakulására, mint ahogy azt várják. Ezzel együtt arra is fény derülhet, hogy az AI a gazdaságra is képes lesz-e pozitív hatást gyakorolni.
Közben a nagy iparági szereplők sorra húzzák fel az újabbnál újabb AI adatközpontokat, hogy biztosított legyen az újabbnál újabb nagy nyelvi modellek és az egyéb AI alapú újítások fejlesztése, illetve a köréjük épülő szolgáltatások és szoftverek is zavartalanul működhessenek. Az AI-láz a különböző hardverek áraira is rányomta már bélyegét, a DDR4-es és DDR5-ös memóriamodulok rengeteget drágultak, de az SSD-k, a merevlemezek, illetve egyes videokártyák árait is feljebb tornázta az AI-láz következtében kialakuló memóriakrízis. Az AI tehát szinte minden szegmensre gyakorol valamilyen hatást, ám úgy tűnik, a különböző vállalatok egyelőre nem sok hasznát vették a mesterséges intelligenciára támaszkodó produktivitásnövelő megoldásoknak, ennek ellenére továbbra is bizakodó a piac.
