Az amerikai kormányzat régóta kereskedelmi háborút folytat Kínával, amelynek keretén belül próbálják egyre inkább ellehetetleníteni az ország félvezetőiparát. A siker érdekében elérhetetlenné teszik a nyugati technológiák nagy részét, illetve a nyugati hardverek elérhetőségét is korlátozzák, a legújabb döntés értelmében számos AI és HPC piaci fejlesztéstől esik el a térség és néhány egyéb ország is, sőt, még a GeForce RTX 4090 is felkerült a listára, így rövidesen az sem lesz kapható Kínában. A kereskedelmi háború indoka részben az, hogy lelassítsák, illetve lehetőség szerint meg is állítsák a kínai félvezetőipar fejlődését, ezzel karöltve pedig a kínai hadiipar fejlődését is ellehetetleníthetik, ami szintén a célok között szerepel – nemzetbiztonsági érdekből.

Noha Kínának igencsak fájnak a szankciók, a TSMC korábbi alelnöke szerint az mégsem sikerülhet az amerikai kormányzatnak, hogy megállítsa a kínai félvezetőipar fejlődését, még akkor sem, ha sok-sok vállalatot feketelistára tesznek, így azok nem érhetik el a nyugati technológiákat. A meglehetősen nagy szembeszél ellenére is fejlődik a kínai félvezetőipar, méghozzá igen-igen komoly tempóban, ugyanis nincs nagyon más választása az országnak, mint saját technológiákat kifejleszteni, ha versenyben akar maradni.

A kínai vállalatok közül a félvezetőiparban az SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation, illetve a Huawei Technologies minősül piacvezetőnek, már ami a fejlődés folyamatát illeti mind gyártástechnológiák, mind pedig chiptervezés tekintetében. A TSMC korábbi alelnöke, Burn J. Lin szerint az amerikai kormányzat nem lesz képes arra, hogy megállítsa a kínai félvezetőipar fejlődését. Lin szerint  az SMI és a Huawei Technologies is használhat régebbi gyártósorokat annak érdekében, hogy fejlettebb chipeket készítsenek.

A meglévő felszerelés alkalmazása mellett az SMIC akár az 5 nm-es gyártástechnológiát is bevetheti, ebben az ASML-től származó szkennerek és egyéb gépek nyújtanak segítő jobbot. A szankciók közepette Kína rá van kényszerítve arra, hogy új anyagokkal és chiptokozó technológiákkal kísérletezzen, amelyekkel elérhetővé válnak a magasabb teljesítménycélok. Az SMIC már ki is fejlesztett egy 7 nm-es csíkszélességet, amit a Huawei fel is használt a Mate 60 Pro mobiltelefon fedélzetén található HiSilicon Kiron 9000S chip gyártásához.

A 7 mn-es gyártástechnológiához hasonlóan az 5 nm-es kifejlesztése is sikerülhet, vagyis az biztos, hogy érkeznek az újabb node-ok is, csak időkérdése az egész. Az amerikai kormányzat tehát nem tudja megállítani a kínai félvezetőipar fejlődését, sőt, talán még „jót is tettek” az innovációnak, hiszen a szankciók közepette egyszerűen muszáj saját technológiákat fejleszteniük a kínaiaknak, a muszáj pedig nagy úr, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.