A színes tollak jelenléte ugyanis 100 millió évvel korábbi megjelenést sugall a tollak kapcsán, mint a korábbi becslések, ami messze megelőzi a repülő őshüllők megjelenését. Maria McNamara, a Corki Egyetem kutatója és kollégái egy eredetileg Brazíliában előkerült, azóta pedig magánkézben levő leletet vizsgálva azonosították a tollakat, amelyek a koponyataréj mindkét oldalán felbukkantak.
A vizsgálatok során két típusú tollat azonosítottak, szálas, egyszerűbb tollakat és összetettebb szerkezetű, elágazó tollakat. Mikroszkóp alatt vizsgálva ezeket az is kiderült, hogy mindkét típus különböző melanoszómákat tartalmaz, amelyek a melanin nevű pigmentet termelik. A szálas tollakban hosszúkás, vékony melanoszómák vannak, míg az elágazóakban pici, tömzsi példányok, mondja McNamara. Ezek formája pedig alapvetően befolyásolja a bennük zajló kémiai folyamatokat és a színt.
A mai tollas fajok melanoszómáival való összevetés alapján a szálas tollak fekete vagy sötétbarna színűek lehettek, míg az elágazó tollak világosabb barnák. Ahogy McNamara mondja, ebben az esetben nem is a konkrét színek az érdekesek, hanem evolúciós szempontból sokkal fontosabb, hogy eltérőek ezek a színek. Ami azt jelzi, hogy a sokszínűség nagyon ősi a tollaknál, és visszanyúlik ezek kezdeti megjelenéséig.
Színes tollakat ugyanis a pteroszauruszokkal rokon dinoszauruszoknál is azonosítottak már, ami azt sugallja, hogy ezek a közös őstől eredhetnek, valamikor a triász időszak elejéről, 250 millió évvel ezelőttről. Ebben az időszakban pedig még egyáltalán nem léteztek repülő őshüllők, vagyis a tollazat célja egészen más lehetett, valószínűleg szigetelő és/vagy jelző funkciója volt. A színesség mindenesetre arra utalhat, hogy a jelző, vagy éppen rejtő funkciója is fontos lehetett a tollaknak, mondják a szakértők.
