A szűrési módszerek igen, maguk a gének azonban nem szabadalmaztathatók

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a természetes, tehát emberekben vagy más élőlényekben jelenlevő DNS-szakaszok nem szabadalmaztathatók.

A szűrési módszerek igen, maguk a gének azonban nem szabadalmaztathatók

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a „természetes” DNS-szakaszok nem szabadalmaztathatók. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az emberben vagy bármely más élőlényben jelenlevő genomrészletekre nem kérhető szabadalmi jogvédelem. Ahogy arról már korábban részletesebben beszámoltunk, az ügy kezdetei 2009-re nyúlnak vissza, amikor két civil szervezet pert indított az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyügyi Hivatala, illetve a Myriad Genetics ellen.

Ez utóbbi cég két, mellrák kialakulásával kapcsolatba hozható gén (BRCA1, BRCA2) szabadalmi jogait birtokolja. A 150 ezer panaszos ügyét képviselő Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és a Közszabadalmi Alapítvány (PUBPAT) egyrészt a cég konkrét szabadalmi igényeinek jogosságát kérdőjelezte meg, másrészt pedig azt a kérdést is feltették, hogy általánosságban helyes gyakorlatnak tekinthető-e, hogy egy szervezet ilyen szintű befolyással van az emberi genom egy-egy szakaszának kutatása felett. Az adott gén szabadalmi jogait birtokló szervezet dönti el ugyanis, hogy milyen kutatások kezdeményezhetők a génnel kapcsolatban, kik végezhetik el ezeket, és azt is, hogy mennyibe kerül majd az ezen kutatások során esetlegesen kidolgozott terápia vagy szűrővizsgálat.

Döntésében a Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy az emberi sejtekben meglevő DNS-szakaszok puszta izolálása, illetve a génfunkciók azonosítása mindenkit megillető, közös tudásnak, felfedezésnek minősül, így nem szabadalmaztatható. A Myriad Genetics továbbra is megtarthatja azonban azon szabadalmi jogait, amelyek az általuk kidolgozott tesztelési és szűrési eljárások technikai részleteivel kapcsolatosak. Ilyen például a gének RNS-transzkriptumának komplementer DNS-sé (cDNS) történő átírásának technikája, illetve maga a produktum, a cDNS is. Ez utóbbiak szabadalmi jogait tehát továbbra is a cég birtokolja, ami azt jelenti, hogy a Myriad kezében maradt a jelenleg leggyorsabbnak és legolcsóbbnak minősülő módszer a mellrák esélyét nagyban megnövelő mutációk szűrésére, a génekhez való szabad hozzáférés révén megnyílt azonban a lehetőség arra, hogy más amerikai laboratóriumok is kidolgozzák saját, alternatív szűrési metódusaikat, ami mindenképpen biztató fejleménynek tekinthető.

Döntésével a bíróság gyakorlatilag megerősítette azt, amelyet az ügy kezdetén 2009-ben a New Yorki ügyészség már kimondott, ezt a döntést azonban 2011-ben a fellebbviteli bíróság megsemmisített. Az első ítélet értelmében a DNS egy szakaszát nem lehet szabadalmaztatni, hiszen az egy természeti folyamatok során kifejlődött molekula. A Myriad viszont azt állította, hogy a BRCA-gének izolálásával és genomból történő kiemelésével önálló, korábban nem létező molekulákat hoztak létre. A mostani döntés kimondja azonban, hogy a DNS esetében az információtartalom az elsődleges, ezen pedig nem változtat a kivonási eljárás, hiszen a cég által kidolgozott tesztelési módszer is az információtartalomra épül, az említett gének specifikus mutációit igyekszik kimutatni, nem pedig azok vegyi összetételére összpontosít. A kémiai összetétel alapján történő szabadalmaztatás egyébként sem szolgálná a Myriad érdekeit, olvasható a döntésben, hiszen ez esetben az adott DNS-szakaszt kutatni kívánóknak mindössze annyit kellene tenniük a törvényi keretek betartásához, hogy egy-két bázissal megtoldják az izolálni kívánt darabot, így máris egy másik, nem szabadalmaztatott molekulával dolgoznának.

A probléma tehát meglehetősen sokrétű, és a mostani döntés után is biztosan maradnak kérdőjelek, illetve tisztázásra váró területek. Biztató jelnek tűnik azonban, hogy végre valami történt, és egyelőre kedvező irányúnak látszik az elmozdulás a genetikai szabadalmak ügyében.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward