Shop menü

A SZALAMANDRÁK RÖPTE

Szélcsatornában tesztelték, hogyan manővereznek a levegőben a magas fákra merészkedő, és onnan néha leeső kétéltűek.
Jools _
Jools _
A szalamandrák röpte

Az eredmények alapján a világ legmagasabb fáitól sem félő állatok az ejtőernyősökhöz hasonló, széttárt pózban siklanak a levegőben, hogy lassítsák és irányítsák zuhanásukat. A vándorszalamandrák (Aneides vagrans) a kaliforniai tengerparti mamutfenyők lombjai közt megbújó nedvességet keresve 60 méteres magasságba is felmerészkednek a fákra. A lombok közt aztán a fákon élő páfrányok által kialakított nedves felszíneken élnek.

Az élőhely azonban nem veszélytelen, és az egyik nagy probléma pontosan az elhelyezkedésből adódik, vagyis hogy nagyon magasan van, és a fáról könnyű leesni. A szalamandrák ugyanakkor láthatóan ezekhez a veszélyes helyzetekhez is alkalmazkodtak. Christian Brown, a Dél-Floridai Egyetem kutatója laborbeli kísérletei során észrevette, hogy amikor a vándorszalamandrák időnként kiugranak a kezéből, széttárják végtagjaikat, hasonlóan az ejtőernyősök testtartásához. A rövid ugrások alapján is úgy tűnt, hogy ilyen módon kontrollálni tudják az esést, de a levegőben megtett út rövidsége miatt nem volt világos, hogy mennyire sikerül ez nekik, és pontosan hogyan valósítják meg.

Ezért Brown és társai kidolgoztak egy kísérletet, amely során hosszabban és lassítva tudják megfigyelni az állatokat a levegőben. Ehhez függőleges szélcsatornába helyezték a szalamandrákat, és nagysebességű kamerával filmre vették mozgásukat. Az eredmények több mint meggyőzőek, a szalamandrák valóban nagyon jól uralják mozgásukat a levegőben. Akár 10 százalékkal is képesek csökkenteni zuhanásuk sebességét, és farkukat kormánylapátként mozgatva irányítottan siklanak a levegőben. A kutatókat is meglepte, hogy a módszerrel mennyire precízen tudnak manőverezni, még azt is képesek megtenni, hogy hasra forduljanak a levegőben, ha háttal lefelé kezdenek esni.

A szakértők három másik szalamandrafajt is megvizsgáltak a szélcsatornában, két fára mászó fajt (Aneides lugubris, Aneides flavipunctatus) és egy földön lakót (Ensatina eschscholtzii). A fára mászó állatok közül néhány szintén képes volt némi manőverezésre, de közel sem olyan szinten, mint a vándorszalamandrák, amelyek messze a legnagyobb magasságokban élnek a négy faj közül.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére