A nyugat-afrikai köztársaság vadon élő csimpánzainak több mint fele a védett területeken kívül él, így esetükben semmi sem akadályozza meg, hogy az általuk lakott erdőket felszámolják és bevonják a mezőgazdasági művelésbe, vagy más emberi célokra használják fel ezeket. Az állatok a túlélés érdekében így kénytelenek voltak alkalmazkodni az emberi jelenléthez, például megtanultak átkelni az utakon, és azt is, hogy mikor érdemes bemerészkedni a lakott területekre, illetve mikor jobb elkerülni azokat.

Mindezt egy spanyol-brit kutatócsoport derítette ki, amelynek tagjai rejtett kamerákkal figyelték meg, hogyan viselkednek a csimpánzok a megváltozott környezetben. A szakértők 24 kameracsapda révén térképezték fel, hogyan alakítják a csimpánzok mozgását az olyan tényezők, mint az utak, a települések és az emberi jelenlét.

Érdekes módon mindebből a csimpánzok aktuális jelenlétét a leginkább az utak befolyásolták: az állatok eloszlásában megfigyelhető változatosság 43 százaléka magyarázható meg az utaktól való távolsággal és a mocsarak közelségével. Az emberi jelenlét és a települések ugyanakkor nem tartották távol az állatokat egy adott területtől, bár az kiderült, hogy ha térben nem is, időben igyekszik elkerülni az embert a csimpánzok. Míg az előbbiek elsősorban a nappali órákban aktívak, főemlős rokonaink főleg hajnalban és késő este látogatják meg a lakott részeket.

A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bár a csimpánzok láthatóan igyekeznek alkalmazkodni egyre fragmentáltabb környezetükhöz, az utakon például már nagyon ügyesen kelnek át, az urbanizáció fokozódása komoly hatással lehet a populációra. Amíg a természetes élőhely mérete fokozatosan csökken, és az emberek elviselik a csimpánzok jelenlétét, addig egy ideig fenntartható lehet a jelen állapot, amint azonban ez megváltozik, a populáció létszámának meredek zuhanása várható.

Az egyetlen megoldást a csimpánzok megóvására az együttélés megoldása jelentené, amihez viszont emberi részről komoly erőfeszítéseket kellene tenni, például környezetkímélőbb mederbe terelni a mezőgazdaságot, és egyes területeket visszaengedni a természetnek, hogy a csimpánzok és vadak számára biztonságosabbá váljon a védettebb területek közti közlekedés, mondják a szakértők.