Az IBM által tavaly felvásárolt Red Hat, amely a Red Hat Linuxról ismert, fontos lépésre szánta el magát, ugyanis a vezetés úgy döntött, belépnek a RISC-V Alapítványba. Ebben a „közösségben” már több nagy és neves vállalat is jelen van, akik mind-mind kiveszik a részüket a nyílt forráskódú RISC-V architektúra fejlesztéséből. A Red Hat és a Core OS Linux fejlesztésén dolgozó vállalat ennek köszönhetően elkezdte beépíteni a RISC-V architektúra támogatását meglévő operációs rendszereibe, így olyan nagy és neves vállalatokkal osztozik a RISC-V architektúrával kapcsolatos pozitív jövőképen, mint például a Google, a Qualcomm, az Nvidia, a Western Digital, a Samsung, illetve maga az IBM.

A nyílt forráskódú szoftverek köré tömörülő közösség egyfajta Szent Grálként tekint a nyílt forráskódú RISC-V architektúrára, illetve a köré épülő chipekre, ugyanis ezeknek köszönhetően a nyílt forráskódú operációs rendszerek és alkalmazások nyílt forráskódú hardveren futhatnának. Részben ez a vízió az, amely miatt a Raspberry Pi Alapítvány vezetését is évek óta győzködik annak érdekében, hogy az ARM architektúrákról a nyílt forráskódú RISC-V architektúrára ültesse át hobbiszámítógépeit. A nonprofit Raspberry Pi Alapítvány egyelőre még nem lépett a tettek mezejére RISC-V alapú processzorok terén, de egy szimbolikus lépést azért már megtettek: ők is beléptek a RISC-V Alapítványba idén január folyamán. Az egyelőre rejtély, hogy a Raspberry Pi fejlesztőcsapata idővel készít-e olyan fejlesztői platformot, amely RISC-V alapokon nyugszik, az viszont biztosnak tűnik, hogy az üzletág esetében a fő csapásirányt még jó darabig az ARM architektúra képviseli.

Hasonló stratégiát követ a többi ARM partner is, vagyis az ARM architektúrát mindaddig egészen biztosan nem engedik el, míg a RISC-V architektúra köré épülő lapkák le nem tesznek valami igazán komolyat az asztalra, amely alapján megfontolást érdemelhet a váltás. Legjobb esetben is csak az ARM alapú lapkák mellé érkezhetnek a RISC-V alapú megoldások, legalábbis egyelőre, és ez a kettősség a szoftverek és szolgáltatások terén is jelen lesz. Vagyis a különböző operációs rendszerek és alkalmazások fejlesztői egyelőre több architektúra egyidejű támogatásával kalkulálnak annak érdekében, hogy maximálisan kiszolgálhassák a piaci igényeket.

Érdekesség egyébként, hogy 2013 folyamán egy architektúra esetében már létrejött egy hasonló alapítvány, amely az OpenPower Foundation nevet viseli. Ezt az IBM hívta életre azzal a céllal, hogy a Power architektúrát ne csak házon belül, saját chipjeinél használhassa, hanem lehetőséget teremtsen arra, hogy egyéb vállalatok is építsenek lapkákat köré. Az említett alapítványba több neves vállalat is belépett, mint például a Google és az Nvidia is. Noha 2013 óta sok idő eltelt, a Power architektúra köré épülő megoldások térhódítása mégis elég szerény maradt, hiszen csak néhány adatközpontban, illetve szuperszámítógép-fürtben vették igénybe szolgálataikat.

Ennek egyik oka, hogy a lapkák elég drágák, ha az azonos teljesítményű Intel lapkákhoz mérjük őket. És a versenyképességet tovább rontja az AMD frissen piacra dobott második generációs EPYC sorozata is, amely még jobb ár/teljesítmény arányt tud felmutatni, így a Power architektúra köré épülő megoldások esélyei tovább csökkennek.

Hogy a RISC-V esetében mit hoz a jövő, azaz idővel teret hódíthat-e az architektúra? Az esély megvan rá, ugyanis több vállalat is érdeklődik iránta, de hogy ténylegesen életképes-e a koncepció, azt majd a piac fogja eldönteni.