Az IBM által tavaly felvásárolt Red Hat, amely a Red Hat Linuxról ismert, fontos lépésre szánta el magát, ugyanis a vezetés úgy döntött, belépnek a RISC-V Alapítványba. Ebben a „közösségben” már több nagy és neves vállalat is jelen van, akik mind-mind kiveszik a részüket a nyílt forráskódú RISC-V architektúra fejlesztéséből. A Red Hat és a Core OS Linux fejlesztésén dolgozó vállalat ennek köszönhetően elkezdte beépíteni a RISC-V architektúra támogatását meglévő operációs rendszereibe, így olyan nagy és neves vállalatokkal osztozik a RISC-V architektúrával kapcsolatos pozitív jövőképen, mint például a Google, a Qualcomm, az Nvidia, a Western Digital, a Samsung, illetve maga az IBM.

A nyílt forráskódú szoftverek köré tömörülő közösség egyfajta Szent Grálként tekint a nyílt forráskódú RISC-V architektúrára, illetve a köré épülő chipekre, ugyanis ezeknek köszönhetően a nyílt forráskódú operációs rendszerek és alkalmazások nyílt forráskódú hardveren futhatnának. Részben ez a vízió az, amely miatt a Raspberry Pi Alapítvány vezetését is évek óta győzködik annak érdekében, hogy az ARM architektúrákról a nyílt forráskódú RISC-V architektúrára ültesse át hobbiszámítógépeit. A nonprofit Raspberry Pi Alapítvány egyelőre még nem lépett a tettek mezejére RISC-V alapú processzorok terén, de egy szimbolikus lépést azért már megtettek: ők is beléptek a RISC-V Alapítványba idén január folyamán. Az egyelőre rejtély, hogy a Raspberry Pi fejlesztőcsapata idővel készít-e olyan fejlesztői platformot, amely RISC-V alapokon nyugszik, az viszont biztosnak tűnik, hogy az üzletág esetében a fő csapásirányt még jó darabig az ARM architektúra képviseli.

Érdekesség egyébként, hogy 2013 folyamán egy architektúra esetében már létrejött egy hasonló alapítvány, amely az OpenPower Foundation nevet viseli. Ezt az IBM hívta életre azzal a céllal, hogy a Power architektúrát ne csak házon belül, saját chipjeinél használhassa, hanem lehetőséget teremtsen arra, hogy egyéb vállalatok is építsenek lapkákat köré. Az említett alapítványba több neves vállalat is belépett, mint például a Google és az Nvidia is. Noha 2013 óta sok idő eltelt, a Power architektúra köré épülő megoldások térhódítása mégis elég szerény maradt, hiszen csak néhány adatközpontban, illetve szuperszámítógép-fürtben vették igénybe szolgálataikat.

Ennek egyik oka, hogy a lapkák elég drágák, ha az azonos teljesítményű Intel lapkákhoz mérjük őket. És a versenyképességet tovább rontja az AMD frissen piacra dobott második generációs EPYC sorozata is, amely még jobb ár/teljesítmény arányt tud felmutatni, így a Power architektúra köré épülő megoldások esélyei tovább csökkennek.

Hogy a RISC-V esetében mit hoz a jövő, azaz idővel teret hódíthat-e az architektúra? Az esély megvan rá, ugyanis több vállalat is érdeklődik iránta, de hogy ténylegesen életképes-e a koncepció, azt majd a piac fogja eldönteni.