Sokunk számára ismerős lehet, hogy egy könyv olvasása vagy egy sorozat nézése közben rövid időre elszundítunk, és csak akkor vesszük észre, hogy elaludtunk, amikor pár másodperc vagy perc után felriadunk. A madarak kapcsán egy ideje már ismert, hogy jelentős mennyiségben alkalmaznak ilyen mikroalvási periódusokat, de úgy tűnik, hogy közülük is kiemelkedik egy faj, a pingvinek egyike, amely mesterfokra fejlesztette a rövidke szunyókálásokat.
Az állszíjas pingvinek (Pygoscelis antarcticus) ugyanis naponta több mint tízezer alkalommal bóbiskolnak el, átlagosan 4 másodpercre, állapították meg kutatók egy új vizsgálat során. A Science folyóiratban közzétett tanulmány szerint a rövid szundikálások, amelyek együttesen több mint 11 óra napi alvást tesznek ki, elegendőek ahhoz, hogy az alvás regeneráló funkcióinak legalább egy részét betöltsék.
A szerzők 14 pingvint vizsgáltak, akik az antarktiszi King George-sziget egyik kolóniájában fészkeltek. A megfigyelés 10 napja alatt a madarak soha nem aludtak pár másodpercnél hosszabb ideig, a leghosszabb regisztrált alvás 34 másodperc volt. „Ez volt a legmeglepőbb és legérdekesebb, hogy képesek folyamatosan, éjjel-nappal ilyen fragmentált alvással működni” – mondja Paul-Antoine Libourel, a lyoni Idegtudományi Kutatóközpont alvás-ökofiziológusa.
Az agyi aktivitási adatok gyűjtéséhez a kutatók elektródákat ültettek a pingvinek koponyájába. Ez lehetővé tette, hogy azonosítsák, mikor lépnek az állatok a lassú hullámú alvás állapotába, amely a madaraknál az alvás domináns formája, és az embernél is előfordul. A pingvinek óránként több mint 600 rövidke lassú hullámú alvási periódust produkáltak. Ezek a szakaszok még rövidebbek és gyakoribbak voltak, amikor a madarak a tojásokat gondozták, a kutatók szerint talán azért, mert ilyenkor még éberebbnek kellett lenniük.
Madeleine Scriba biológus elmondása szerint az már korábban is ismert volt, hogy a madarak rövidebb szakaszokban alszanak, mint az emlősök. De ő maga arra számított, hogy legalább bizonyos mennyiségű egybefüggő alvásra szükség van a fizikai és szellemi regenerálódáshoz. „Az, hogy ezek a pingvinek ilyen rövid alvásszakaszokkal is nagyon jól boldogulnak, igazán elképesztő” – mondja.
A kutatókat ennek tudatában különösen érdekli az alvás működésének általános megértése. Tessa van Walsum tengerbiológus szerint rejtély, hogy ennyire rövid, pár másodperces alvásokkal hogyan lehet pihenni, és hogy egyáltalán hogyan épülnek fel ezek a szakaszok. A szerzők szerint, ha a mikroalvás valóban pihentető, talán más élőlények is támaszkodnak rá, hogy pihenjenek olyan helyzetekben, amikor valamennyire ébernek kell maradniuk. „Nem tudjuk, hogy a mikroalvás előnyei ugyanolyanok-e a pingvineknél és más emlősöknél, például a patkányoknál és az embereknél” – mondja Libourel. De a vizsgálat alapján legalább egy faj képes így aludni és egészséges maradni, így feltételezhető, hogy más fajok is képesek lehetnek hasonlóra, folytatja a szakértő.
