A PERIÓDUSOS RENDSZEREN KÍVÜLI ELEMEKET TARTALMAZHAT EGY ASZTEROIDA

@Irasidus

Légy szíves ne sértegess ("fogalmazni nem tudsz", "visszataszító", "nem tudsz valamit", "totál zagyvaság").

Fizikusként végeztem és dolgoztam egy rövid ideig egyetemen. Igaz, nem részecskefizikusként és még csak nem is elméleti fizikusként - annyi alapot viszont kaptam, hogy a tudományos hírek között viszonylag jól el tudok navigálni és be tudom lőni, hogy egy tudományos hír az ismeret határterületein belülre, vagy már azon kívülre tehető.

Te használtad a "található" kifejezést először; én csak erre reagáltam. Az általad nekem tulajdonított "keresik" szót viszont egyszer sem írtam le. Mégis most ebbe kapaszkodsz mint bulldog a koncba, és arról értekezel, hogy kijavítottad amit nem tudok. Ne röhögtess.

Kihátrálásról beszélsz, de vajon a hozzászólásom érdemi részéről nem akad mondanivalód? Azt mondod, hogy létrehozásról van szó és hogy a google a barátom; "találhatónak" titulálsz valamit, amiről soha, senki egyetlen mérési eredményt sem publikált... ne viccelj már. Fogd már fel, hogy itt nem az a kérdés, hogy én tudom-e, hogyan próbálják előállítani vagy kimutatni ezeket az izotópokat, hanem, hogy óriási tévedés azt mondani valamiről, hogy "található", amit soha senki nem állított elő vagy mutatott ki. De ha már te jobban tudod - segíts kérlek és linkeld már be az állítást alátámasztó tudományos közlés(eke), amiből kiderül, hogy kik, hol, hogyan hozták létre ezeket a stabil szupernehéz izotópokat és milyen tulajdonságaikat sikerült megmérni.

A szerinted állítólagosan „található” stabilitás kontinense olyan elméleti konstrukció, ami elvileg lehetséges, de semmilyen megfigyelés nem támasztja alá, és nem is cáfolja. Maga az elméleti konstrukció pedig jócskán az elmélet ellenőrzött érvényességi tartományán túl van és tudományos körökben sem számít általánosan elfogadottnak. Ebből a szempontból a féreglyukakhoz, húrelméletekhez, kvantumgravitációhoz stb. hasonló kategória. Bizonyítatlan, jóformán nem is falszifikálható tudományos gumicsont.

Ha az utolsó bekezdésem zagyvaság, akkor valami gond van a megértéseddel. Azt mondod, kijavítottál, pedig csak okoskodtál valamiről, amiről úgy tűnik, gőzöd sincs.

@hupzona A wikipédia archív tényeket közöl, nem frissen publikáltat.

@Renhoek Ezt nehezen tudom elhinni, de szerintem az a fizikuscsapat sem hiszi el, amely publikalta a cikket, inkabb kutatasi tamogatas, vagy publikacios kenyszer allhat a dolog hattereben. Az teny, hogy nagyon erdekes dogok tortenhetnek magasabb rendszamu elemeknel, a 137-es rendszamu elem kifejezetten erdekes, itt ha az atommag kore belovunk egy elektront, spontan reszecske-antireszecske parokat keltene (Pontosabban ez akkor lenne igy, ha az atommag pontszeru lenne, azaz egy +137 toltesu proton lenne kozepen, de valahol olvastam, hogy 170-180 protont tartalmazo atommagnal mar mukodne a folyamat)  Miert pont 137? Az alfa, a finomszerkezeti allando reciproka van a dolog mogott, ami mindenhol megjelenik.