A mesterséges intelligencia fejlődése és elterjedése sok művész számára félelmetes lehet, mivel félelmeik szerint az AI-algoritmusok képesek lesznek létrehozni olyan műveket, amelyeknek minősége és eredetisége megegyezik a humán alkotókéval, de előállításuk jóval olcsóbb lenne. Ez pedig veszélyeztetheti a művészek megélhetését, mivel a piacot elárasztják az olcsó, generált művek, amelyekkel nehéz versenyezni.
A művészeknek ezért újra kell gondolniuk azt, hogyan tudnak értékes és eredeti műveket létrehozni, amelyeknek értéke túlmutat a gépi tudáson. Ez lehetővé teszi, hogy a művészek megőrizzék megélhetésüket, és továbbra is értékes műveket tudjanak alkotni, amelyeket az emberek megvásárolnak és értékelnek. Ez a helyzet a művészek számára komoly veszélyt jelenthet, mivel az AI-generált művek eláraszthatják a piacot, ami nehézzé teszi a humán alkotók számára a versenyképességük megőrzését. Ráadásul az AI technológia fejlődése miatt egyre több művészi ágazatban lesznek olyan munkák, amelyeket gépek végezhetnek el helyettük, például a zeneírás, a szerkesztés vagy a filmkészítés területén.
Rendkívül izgalmas korba lépett az emberiség. A mesterséges intelligencia segítségével készült művek témája hónapról-hónapra egyre jobban nyomasztja a művész közösséget. A mostani mélytanulásos rendszerek bár maguk nem okosak, bizonyos feladatokat úgy végeznek el, mintha tudnának gondolkodni, sőt, el tudnának képzelni dolgokat. Még három hónap se telt el a képgeneráló AI-t elemző cikkem óta, már forradalmi változások álltak be a szórakoztató iparon belül.
Vessünk csak egy pillantást erre a készülő játék engine-re, ami a Stable Diffusion 1.5 és 2.0 speciálisan tanított módozatát használja a videóban, segítségével pedig pár pillanat alatt létrehozható egy 2D-s játék vizuális környezete.
Az eredmény elképesztő. A Stable Diffusion fejlődése pedig csak az egyik része a dolognak, valójában a zene AI, a programozó AI, és a szövegíró AI stb. változatok is folyamatosan fejlődnek, melynek eredményeként a teljes szórakoztatóipar átalakulhat. Az AI elkényelmesít, de eközben segíti a kreatív ötletelés és új látványvilágot hoz létre. Olyan szinten mozgatja meg az alkotók fantáziáját, amit sokan csak tudatmódosító szerek hatására tudnak elérni. Ezen célja tehát abszolút érthető, ezzel általában nem is vitatkozik senki.
A művészek viszont két dologban nem értenek egyet. Az egyik, hogy bár az AI-t meg kell tanulni használni, sokan azt állítják magukról, hogy ők már AI művészek. Legalább olyan értékes és kemény munka létrehozni egy jó AI képet, mint egy jó fotót lőni a fényképezőgéppel. Úgy állítják be a több száz, pillanatok alatt létrehozott kép közül a válogatási folyamatot, mintha ugyanaz lenne, mint egy értékes pillanatot elkapni az életben a fényképezőgéppel.
Ha valaki fényképezett már valaha életében olyan céllal, hogy a lehető legjobb pillanatot örökítse meg, majd utána kipróbált egy Midjourney-t, akkor azért ezzel az érvvel valószínűleg vitába szállna.
A másik problémás dolog pedig az, hogy az AI élő művészek jogtalanul beszerzett képeiből tanul, vagyis amit megjelenít, az a világ legjobb alkotóinak az ellopott és adatokká alakított tudása.
Az AI művészek fő érve szerint ez azért nem illegális, mert szerintük a stílust nem lehet levédetni, és amúgy is teljesen új kép generálódik, az eredeti kép nincs is a rendszerben. Valóban, több országban van olyan szabályozás, hogy a stílust nem lehet kisajátítani, ám ismertető jegyeket ellopni továbbra is szerzői jogsértés. Például, ha valaki mindig naplementében rajzol meg egy lányt, egy mindig felismerhető, egyedi, nem szokványos pózban, azt reprodukálni szándékosan már szerzői jogsértés.
Másrészről ezek a törvények még akkor születtek meg, amikor a stílus reprodukálásához is több éves gyakorlatra volt szükség egy másik alkotó részéről, nem egy gombnyomás a számítógépen, 3 másodperces generálási idővel.
Harmadrészt pedig, ha valaki egy adott stílust másol, és azt táplálja be a tanítandó AI modellbe, az valóban nem sért semmilyen jogot. Ám egy adott művésznek a képeit beletáplálni az AI-ba, aki akár külön ellenkezik is a folyamat ellen, majd az ő munkáira reflektáló AI-t létrehozni már igenis szerzői jogsértés, mivel az alkotó nem adott engedélyt a művei felhasználására. Tehát nem a stílus ellopása maga a törvénybe ütköző, hanem a kép ilyen módon felhasználása és a velük való tanítás.
A másik érv az, hogy az AI ugyanúgy tanul, mint az ember, és az ember is szerzői jogvédett anyagokból inspirálódik, így nincs semmi baj, ha ők is ezt használják ki az AI-n keresztül.
Ezen személyek szerint tehát a pár órás tanítási folyamat ugyanolyan jogokat kell élvezzen, mint amikor valaki évtizedekig élesíti a tudását, hogy aztán pár perc alatt ellopják és pár másodperc alatt reprodukálják.
A művészek helyzete kezd kilátástalan lenni, hiszen a tudásuk pillanatok alatt ellopható. Ha több évnyi tapasztalattal a hátuk mögött ki is tanulnak pár hónap alatt egy új, egyedi stílust, az AI az új adatok segítségével ismét pillanatok alatt ellopja.
Törvény pedig nincs arra, ami egyértelműen az eredeti alkotót védené az ilyen kihasználással szemben. Az Európai Unióban van egy törvény, ami alapján ki lehet kerülni az AI kutatási csomagokból, de ezt csak utólag lehet kérni. A probléma az, hogy ha valakit beleraknak egy ilyen csomagba, akkor onnantól kezdve örökre bennemarad az adott verzióban, maximum a későbbi verziókból tudják az illetőt törölni.
Az AI-val kereskedő vállalatok viszont ezt a kiskaput használják ki. A kutatási célokra begyűjtött képeket, hangokat, videókat, szövegeket, adatokat megszerzik, majd ők már a jogilag tisztázott csomagokra építve értékesítik az AI technológiát. Az AI ugyanis pár pillanat alatt hatalmas üzletté nőtte ki magát, a vállalatok pedig a valódi művészek munkáin élősködve szereznek pénzt.
Ezekből a lopásokból lett elege a művész közösségnek. Sokan bojkottott hirdettek az AI művek ellen, legalábbis addig, amíg törvényi szabályozás nem hozza helyre a jogi kiskapukat, amikkel ellophatják az alkotók munkáit.
Több művészeket összegyűjtő oldal, mint az Artstation és a Deviantart tárt karokkal fogadta az AI munkákat, sőt, saját modellt akartak felkínálni az oldalukra feltöltött alkotók munkáiból. A Deviantart konkrétan a feltöltött művek tulajdonosainak a megkérdezése nélkül automatikusan az AI motorok számára nyílt célponttá tette az alkotásokat. A Deviantart a felháborodást követően azonnal visszavonta azt a lehetőséget, hogy minden művet kiszolgáltat a mélytanulásos rendszereknek, bár az oldalba épített AI generálás funkciót nem távolította el.
Az Artstastion - a profi alkotók legfontosabb weboldala - viszont egy időben úgy gondolta, hogy az AI alkotások üdvözölendőek. A közösség ennek ellenére úgy érzi, hogy egyszerűen tiszteletlenség, hogy pár véletlenszerű szóval generált alkotás ott lehet azonos lapon a több ezer órás, több éves tanulást igénylő művek mellett.
A közösség pedig a cikk borítóképe alapján látható módon, de kiáll az AI képek ellen. Követelik az ArtStation vezetőségét, így az Epic Games-t is, hogy azonnal mondjanak egyértelmű nemet arra, hogy AI képek kerülhessenek fel egy olyan oldalra, ahol sokan portfóliójukat, életük műveit tárolják.
Az AI képek kitiltása viszont több helyen megkezdődött már. Egyre több közösség tartja csalásnak az így készült képeket, és egyre több képek értékesítésével foglalkozó weboldal tiltja ki az AI képeket a szolgáltatásából. A Shutterstock vagy a Getty Images például egy ideje határozottan tiltja az AI képek feltöltését és eladásra kínálását. Érvelésük szerint a tanított képek eredete nem tisztázott, könnyen lehet, hogy ellopott képekből tanították az AI modelleket, így nem engedélyezik azok kihelyezését. Már csak azért sem, mert így, ha lesz törvényi szabályozás a dologra, akkor nem kell aggódniuk a feltöltött képek miatt. Ezzel szemben az Adobe a saját képértékesítő oldalán - sokak felháborodására, de - kifejezetten engedi az AI képek értékesítését.
Egyelőre tehát amíg nem érkezik egyértelmű törvényi szabályozás, a közösség és a közösségi oldalak üzemeltetői kell, hogy önmagukat szabályozzák, mert ahogy látható, az AI képgeneráló közösség hasonlóan etikus a kérdésben, mint maga a gép: lop, mert lophat.