A szakértők szerint ha egy új, társadalmilag érzékeny téma kerül felszínre, akkor a végletek fognak egy ideig uralkodni a közbeszédben, míg ki nem alakul egy egészséges egyensúly a rendszerben, hogy lehessen a problémáról értelmesen beszélgetni, illetve vitázni. Az elmúlt években volt pár valóban validálható és társadalmilag hasznos lépés, ami segített bizonyos csoportoknak hangot adni a világban, ám legalább ennyi érthetetlen őrültség is keveredett a túlérzékeny és túlreagáló aktivisták miatt ezekbe az üzenetekbe, ami éppen, hogy ártani kezdett az egész, eredetileg jó szándékú ügynek.
Lehetséges, hogy lassan véget érhet a „woke” rendszer, úgy tűnik ugyanis, hogy a világ társadalmainak egyre inkább elege van a túlerőltetett üzenetekből, ami nem csak hogy nem segíti a párbeszédet, hanem egyenesen szélsőséges irányokban osztja meg a közösségeket. Emellett pedig úgy tűnik, hogy a „woke” aktivizmus mellett kiállni már kevésbé jó üzlet, mint régen.
Még márciusban történt, hogy a Stellar Blade főszereplőjét többen túl szexinek találták, és a fejlesztőknek ugrottak, hogy mit képzelnek, amiért ilyen irreálisan tökéletes nőket mernek képernyőre vinni. A Stellar Blade ugyanis koreai játékként ellene ment a Nyugaton erősen élő trendnek, miszerint a játékokban egyre inkább átlagosítják, sok esetben elcsúnyítják a karaktereket, hogy ne egy elérhetetlen ideál képét közvetítsék, hanem az átlagos testalkatot.
A szexuális diverzitás olyan produktumokba lett beleerőltetve, amik amúgy köszönnék, de meglennének enélkül is. Napról - napra több film, sorozat és videojáték tartalmaz diverzitással kapcsolatos szexuális utalásokat, sokszor egyértelműen láthatóan, úgy, hogy a történethez, a karakterek viszonyához egyébként nem adnak hozzá semmit, egyszerűen csak egy kipipálandó listaelemként pózolnak a képernyőkön, jelentősen rombolva a produktum értékét.
Ugyanilyen kipipálndó listaelemként kezelte a Microsoft is nemrég még a diverzitást és a karakterek küllemét. A Microsofttól márciusban került ki a lista, aminek a fejlesztőknek meg kellett felelniük, ha azt akarták, hogy pozitív elbírálásban legyen részük a termékükkel kapcsolatban. A szabályzat szerint a Microsoftnál nem jöhetett létre egy Stellar Blade-szerű hősnő, hiszen ő már túl sok gömbölyű testrészt tartalmaz. A kőkorszak óta vannak a szexuális jegyeket erősen bemutató vénusz szobrok, ám az ilyen szabályzatok egyértelműen tiltani kezdték az ilyen jellegű, modernkori megjelenítéseket.
Szép lassan viszont elérkezünk a jelenhez, amikor is már nem olyan fontos a diverzitás erőltetése.
A Microsoft a pride hónap utáni napon, július 1-én ugyanis feloszlatta a diverzitás megjelenésért felelős csapatát.
A Business Insider-hez eljuttatott belső levelezés alapján a Microsoft úgy ítélhette meg, hogy pár évente felül kell vizsgálniuk az üzletpolitikájukat, és úgy tűnik, hogy már nem szolgálja anyagi hasznukat, ha ilyen pipálandó listák közé szorítják fejlesztőik és művészeik kreativitását. A kirúgásukat megmagyarázó levelet a feloszlatott csapat küldte ki a sajtónak, akik szerint a Microsoftra jellemző az elnyomás és a mérgezett légkör, ezért pont, hogy tovább kellett volna hagyniuk működni őket.
A DEI - avagy a diverzitásért, egyenlőségért és befogadásért felelős - csapatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, úgy tűnik ugyanis, hogy egyre több vállalat gondolja úgy, hogy már nincs szükség a működésükre, üzleti szempontból nem hoznak hasznot, sőt, némely esetben az eladásokat is ellehetetlenítik.
A felhasználók egyre több platformon kezdik el gyűjteni vagy lepontozni a DEI listázás alapján létrehozott vagy módosított produkciókat, mint például a Spider-Man 2, Suicide Squad: Kill the Justice League vagy az Assassin's Creed Shadows. Ez utóbbinál például a fekete szamuráj főszereplő jelenléte annyi botrány forrása, hogy a Ubisoft japán történészeket is elkezdett letiltani, akik azt állították, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy Yasuke valaha is szamuráj rangot kaphatott volna. Emellett pedig a japán kormány is vizsgálni kezdte, hogy mennyi történelemhamisítást tartalmaz a Ubisoft játéka.
A esetből akár komolyabb ügy is lehet, hiszen bár a játék egy kitalált alkotás, ami túl sok vizet nem zavarna, ám a Ubisoft úgy marketingelte a címet, mint ami történelmi tényeken alapul. A játékban történő, állítólagos „történelmi tények” azonban rossz fényben tűntetik fel a japán kultúrát, a népet és a történelmet, ami viszont már problémás lehet, főleg, ha nem is igazak, és hetente kapják rajta a Ubisoftot történelemhamisításon vagy plagizáláson.
A japán kormány állítólag a játék megjelenésére vár, hogy megtudják, valóban szükséges-e lépniük az ügyben. Érdekesség még, hogy a Ubisoftnak segítő, a Nihon Egyetemen tanító professzor, Thomas Lockley munkásságát is felülvizsgálják, mert lehetséges, hogy a könyve népszerűsítése érdekében hamisította a Yasukéval kapcsolatos Wikipédia-oldalakat. Egyes japán források szerint az egyetem már törölte is Thomas Lockley munkásságát, de ez nem hiteles forrásból származó információ, nagyon erős fenntartásokkal kell kezelni. Valószínűleg több hónap ellenőrző kutatás után derülhetne csak ki, hogy valóban történt-e csalás a Yasukéról szóló kutatásai során.
A DEI részlegek reputációja az évek során olyan mélyre zuhant, hogy az Emberi Erőforrás Menedzsment Társasága (SHRM) átnevezte a DEI részlegeit I&D-re (befogadás és sokszínűség), mivel a DEI elkezdett a woke-hoz hasonló szitokszóvá válni. A végső lökést a DEI túltolása ellen lehetséges, hogy a PlayStation gondozásában készülő Concord fogja meghozni, mivel az AAA költségvetésű játék bétatesztje PC platformon nem sok felhasználót mozgatott meg, többen úgy gondolják, hogy a DEI által túlerőltetett politikai korrektség miatt kialakult ellenszenvnek köszönhető ez. Az igazsághoz viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a béta alapján a játék fájdalmasan unalmas, aminek még legalább fél év fejlesztési idő kéne, hogy érdekes legyen, ráadásul PlayStation fiók is szükséges a futtatásához PC-n.
Félreértés ne essék, a diverzitás megjelenése egyértelműen jót tehet a társadalom egészére nézve, nem baj, ha megjelennek olyan dolgok, amikről az ember fél beszélni, de mindennek megvan a maga helye és módja, mint ahogyan például a Spider-Man: Spider-Verse vagy a Life is Strange sorozatokban is láthattuk. Fontos azonban, hogy a teljes produkció komolyan vegye a témát, a csapat azonosulni tudjon a terjeszteni kívánt üzenettel, ám ha a diverzitás csak annyit jelent, hogy egy kipipálható listának kell megfelelni, az nem tanító jellegű, hanem erőltetett, ezt pedig a néző/fogyasztó azonnal látja, és ez ellenszenvet vált ki belőle.
Egyelőre tehát nem tudni, hogy mi lesz az elkövetkezendő öt évben, ám mivel egyre több játék bukik nagyot a kasszáknál azok közül, amik valamilyen DEI lista alapján készültek, így nem elképzelhetetlen, hogy kialakul egy természetes egyensúly, utána pedig már nem lesz szükség a diverzitást listaelemként erőltető játékokra, tanácsadó részlegekre és cégekre.
