Silicon Power gyártmányú SSD meghajtókat nemrégiben már teszteltünk, most azonban ismét lehetőséget kaptunk rá, hogy kipróbáljuk a vállalat két érdekes termékét: a költséghatékony meghajtók között versenyző A55-öt, valamint a tempósabb SSD-k táborát erősítő P34A80-as modellt. Előbbi SATA 6 Gbps-os csatolófelületet használ, utóbbi azonban már PCI Express 3.0 x4-es csatolófelületen keresztül kapcsolódik az adott rendszerhez, valamint az NVMe 1.3-as protokoll újításaiban rejlő lehetőségeket is kamatoztathatja.

Az olcsóbb modell, vagyis az A55 egy egyszerű egyoldalas megoldás, amelyről a SIlicon Power hivatalos weboldala szinte alig-alig árul el valamit. A gyártó titkolja, milyen SSD vezérlő lapul az újdonságon, valamint a NAND Flash lapkák típusát is véka alá rejti, igaz, erősen valószínű, hogy 64-rétegű 3D TLC NAND Flash lapkákról van szó. A 64 GB-os, 128 GB-os, 256 GB-os, 512 GB-os és 1 TB-os tagokból álló család 560 MB/s-os maximális folyamatos olvasási- és 530 MB/s-os folyamatos maximális írási tempó elérésére képes, de az egyes modellek között természetesen lehetnek különbségek, főként írási teljesítmény terén. Ezeket a képesség-különbségeket sajnos nem részletezi a gyártó, mint ahogy azt sem, milyen véletlenszerű 4K-s olvasási- és írási teljesítményre képesek az egyes meghajtók. Annyi azért kiderül, hogy a 3 év jótállással érkező SSD kártyák esetében a meghibásodások között átlagosan eltelő idő (MTBF)  másfél millió üzemórára rúg. DRAM alapú gyorsítótár a jelek szerint nincs, de SLC módba programozott flash rész van, amely meghajtótól függően maximum néhány gigabájtos lehet. Ennek méretét az 512 GB-os modell esetében ki fogjuk deríteni a tesztek során.

A P34A80-as családban egy 256 GB-os, egy 512 GB-os és egy 1 TB-os meghajtót találunk, amelyek mindannyian PCI Express 3.0 x4-es csatolót kaptak. A gyártó ezeknél a termékeknél is meglehetősen szűkszavú, ám a külföldi források adataiból itt már azért tudhatjuk, hogy a meghajtók a Toshiba 64-rétegű 3D TLC Nand Flash memóriachipjeit, illetve a Phison E12-es SSD vezérlőjét használják. Az új meghajtók az NVMe 1.3-as protokoll Host Memory Buffer szolgáltatásának köszönhetően az adott konfiguráció rendszermemóriájának egy részét használhatják írási gyorsítótáként. A gyártói weboldal szerint ezek az SSD-k 3200 MB/s-os folyamatos maximális olvasási-, illetve 3000 MB/s-os folyamatos maximális írási sebesség elérésére képesek, azt viszont nem részletezi a leírás, van-e teljesítménykülönbség az egyes modellek között – írási tempó terén minden bizonnyal van.

Az SSD-k és tartozékaik

A két új SSD esetében közös tulajdonság, hogy csomagolásuk az adott M.2-2280-as modulon kívül semmit sem tartalmaz, de tényleg semmit, még egy alumínium hűtőlapot sem.

Szokatlan hibaüzenet

Szoftver

Az SP ToolBox igazából egy nagyon egyszerű szoftver, ami az SSD állapotáról, teljesítményéről, várható élettartamáról, hőfokáról és szabad tárhelyéről lehet tájékozódni, de diagnosztikai funkciói is vannak, valamint a tartalék blokkok elérhetőségéről is információt ad. Hogy mik azok a tartalék blokkok? Gyakorlatilag azok, amelyekhez az SSD vezérlő hozzányúlhat, ha egyes blokkok meghibásodnak vagy éppen elhasználódnak. Firmware frissítésre ez az app sajnos egyáltalán nem használható, ugyanis nincs benne frissítő modul, így aki új firmware után szeretne nézni, a gyártó hivatalos weboldalát kell felkeresnie, egészen pontosan ezt a lapot.
 

Tesztkonfiguráció és a mezőny

A tesztekhez egy Windows 10 Professional x64 operációs rendszerrel ellátott AMD RYZEN 5-ös konfigurációt használtunk, amely a lenti komponensekből állt. Az SSD meghajtók legfontosabb tulajdonságairól pedig a fenti táblázat ad részletes képet, árral együtt. A Silicon Power SSD-k esetében a TBW értékek sajnos nem publikusak, pedig az objektív eredményhirdetéshez ezekre nagyon nagy szükség lenne, hiszen sokszor ezeken múlhat, hogy egy adott meghajtó ajánlható egy másikkal szemben, avagy sem.

Hőmérsékletek

A friss versenyzőket természetesen a szokásos tesztkörnyezetben próbáltuk ki, vagyis az alábbi hőfokok egy nyitott tesztpadon születhettek, azaz egy zárt, rosszul szellőző számítógépházban némileg magasabb értékeket lehet mérni, főleg a nyári kánikulában. No de lássuk, hogyan teljesítettek a Silicon Power megoldásai.

Üresjáratban az M.2-2280 A55 33 Celsius fokot jelentett le minden diagnosztikai szoftvernek és ez az érték terhelés alkalmával sem változott, így ennél a modellnél infra hőmérővel ellenőriztük a vezérlő aktuális hőmérsékletét. A P34A80-as modellnél ilyen probléma nem volt. Üresjáratban egyik meghajtó sem melegedett túlságosan, igaz, a PCI Express alapú modell természetesen érezhetően melegebb volt, mint SATA 6 Gbps-os társa, de ezt már megszokhattuk.

Terhelés alkalmával az M.2-2280 A55 csak 45 Celsius fokig melegedett, ami egy M.2-es SATA meghajtótól nem rossz érték. A P34A80 esetében 72 Celsius fokot mértünk maximális terhelés alkalmával, ami nem kevés, de a Samsung igencsak melegedő 970-es sorozatú meghajtóitól ez még így is messze van.

ATTO Disk Benchmark

Az ATTO Disk Benchmark QD4-es tesztjeiben összességében nagyon jól teljesített a Silicon Power P34A80-as modell, amely az 512K-s és 64 MB-os blokkokkal zajló olvasási feladatok alkalmával az élen végzett. A SATA 6 Gbps-os M.2-2280 A55 csak 4K-s írási és olvasási teljesítmény alkalmával tudott elmozdulni az utolsó helyről.

A QD10-es mérések alkalmával a P34A80 még több elsőséget söpörhetett be, azaz árához képest nagyon jól teljesített. Az A55-ös verzió megint csak a 4K-s tesztekben jutott levegőhöz, a többi megmérettetés alkalmával az utolsó helyen vert cöveket.

Crytal Diskmark

A Crystal DiskMark tesztjeiben meglepően jól szerepeltek a Silicon Power SSD-i, különösen a 4K-s véletlenszerű Q1T1 olvasási teljesítményük lett kiemelkedő, ebben a megmérettetésben ugyanis fej-fej mellett haladva alaposan elverték a mezőnyt. A P34A80 több tesztben is az első, illetve a második helyen végzett, az A55-ös SSD azonban már nem volt ennyire egyértelműen gyors – többször is csak a legutolsó helyre volt elég mindaz, amit fel tudott mutatni. 

Ez persze csak egyetlen tesztprogram, így a teljes képhez további mérésekre is szükség van – folytatjuk is a sort a következő alkalmazással.

AS SSD Benchmark

Az AS SSD Benchmark érdekes képet festett a mezőnyről. A P34A80 leginkább 4K-s írási- és olvasási, valamint 4K64Thd írási feladat alkalmával szerepelt kiválóan – utóbbi esetben alaposan lekörözte a mezőnyt, így mérési hibára gyanakodva további kontroll méréseket végeztünk, ám a végeredmény akkor is ugyanez lett. Az A55-ös modell ezúttal csak a 4K-s olvasási és írási feladatok alkalmával, valamint az olvasási késleltetés vizsgálatakor hagyta el az utolsó helyet.

A fájlmásolással kapcsolatos szimulációkat végző tesztmodul futtatásakor megint remekül szerepelt a P34A80: az ISO tesztben negyedik, a Program tesztben második, a Game tesztben pedig első lett. Az A55-ös modell ezúttal csak a Program tesztben tudott említésre méltó eredményt felmutatni, ott viszont igen szépen teljesített, hiszen a középmezőnybe ékelődött be.

IOMeter 1.1.0

Az IOMeter aktuális változatával arra kerestük a választ,hogy mire képesek az SSD-k a kliens szegmensben tapasztalható terhelésformák mellett, amelyek jellemzően 70% olvasásból és 30% írásból állnak. A teszteket 1 MB-os és 4 KB-os blokkok mellett egyaránt elvégeztük, sőt, a lekérdezési mélységet is kétféle beállítással vizsgáltuk: az egyik a QD4, a másik pedig a QD32 érték volt. A klienspiaci terhelésnek jellemzően inkább az előbbi felel meg, utóbbi csak érdekes extra, ami színesebbé teszi a képet.

A 1 MB-os blokkokon zajló QD4-es tesztekben a P34A80 stabilan a negyedik helyen, az élmezőnyben végzett, csak az ADATA SX8200 Pro, illetve a Samsung 970-es sorozatának tagjai végeztek előtte. Az M.2-2280 A55 ezzel szemben végig a mezőny legutolsó helyét őrizte. A 4KB-os blokkokkal zajló tesztek alkalmával a P34A80 egy hellyel visszább esett, de így sem szerepelt rosszul a teljes mezőnyt tekintve, az M.2-2280 A55 viszont kibérelte az utolsó helyet.

A QD32-es tesztek alkalmával a Samsung 970-es sorozata, valamint az ADATA legutóbb kiadott Pro jelölésű meghajtói végeztek az élen, de a P34A80 sem panaszkodhat a maga ötödik helyével. Az A55 továbbra sem tudott elmozdulni az utolsó pozícióból. A 4 KB-os tesztek abszolút nem várt meglepetéssel zárultak, ugyanis a P34A80 torony magasan megverte a mezőnyt, de csak ebben a tesztben és csak két fordulóban, ugyanis az elérési ideje csak az 5. helyre volt elég.

Fájlmásolással kapcsolatos tesztek

A szokásos tesztmetódust használva ismét megvizsgáltuk a versenyzők írási és olvasási teljesítményét, annak érdekében pedig, hogy a forrás- és a célmeghajtó egyik tesztben se lehessen gyenge láncszem, némi RAMDISK alapú tárhelyet használtunk.

A RAMDISK-ről SSD-re történő másolás alkalmával, amikor nagy fájlok mozgatására került sor, a P34A80 az élen végzett, de az M.2-2280 A55 is remekül szerepelt, ugyanis a Samsung 860-as sorozatát maga mögé utasította. Kis fájlokkal való műveleteknél mindkét SSD kártya csúnyán elvérzett, de a vegyes fájlokkal zajló műveleteknél ismét magukra találtak.

Az SSD-n belül, mappák között zajló műveleteknél a P34A80 kiválóan szerepelt mind a három körben, hiszen a dobogó környékén ólálkodott, de ezekben az A55 is meglepően jól helytállt, leszámítva a vegyes fájlokkal dolgozó tesztet, ahol megdöbbentően lassúnak bizonyult – ez annak köszönhető, hogy elfogyott az írási gyorsítótár, ami óriási sebességcsökkenést eredményez.

Az SSD-ről RAMDISK-re történő másolások a P34A80 esetében remek eredményekkel zárultak, hiszen megint a dobogó környékén helyezkedett el az SSD teljesítménye, és most az A55-ös modell is kiválóan teljesített, igaz, a vegyes fájlokkal dolgozó tesztnél megint belassult egy picit, de a Samsung 860 sorozatát maga mögé tudta utasítani (még ha csak minimális előnnyel is).

Lineáris írási teszt

Az AIDA 64 segítségével elvégeztük a szokásos lineáris írási tesztet is, ami megmutatja, mennyi ideig tudják tartani az SSD-k a névleges írási teljesítményt, azaz mi történik, ha az írási gyorsítótár betelik. Ekkor jellemzően jelentősen leesik a folyamatos írási tempó, ahogy azt a lenti ábrákról is kiderül. A P34A80 esetében 2 % körüli értéket tesz ki a kombinált írási gyorsítótár, ami rendszermemóriából lefoglalt tárhelyből, illetve SLC módba programozott NAND Flash cellákból áll. Az adatok alapján nagyjából 10 GB-os lehet a teljes gyorsítótár, ha pedig ez betelik, az 1900 MB/s-os maximális írási tempó 500 és 250 MB/s közé esik vissza.

Az A55-ös modell esetében valamivel kisebb, 7-8 GB körüli írási gyorsítótár állhat rendelkezésre, ám ezt már csak az SLC módba programozott NAND Flash cellák adják össze, hiszen nincs NVMe protokoll, amelyen keresztül ki lehetne használni a Host Memory Buffer támogatást. Az írási gyorsítótár segítségével 422 MB/s körüli maximális írási sebesség elérésére van mód, ám ez a fentebb említett 7-8 GB-nyi írás után jelentősen, negyedére esik vissza, azaz 100 MB/s körüli tempót realizálhatunk. Ez akkor lehet probléma, ha sokszor mozgatunk nagymennyiségű adatot, így ha ilyen célra kell olcsó SSD, érdemesebb más alternatíva után nézni.

Verdikt

A Silicon Power SSD kártyái áraikhoz mérten nem teljesítettek rosszul a tesztek folyamán, ám a duóból leginkább a P34A80-as modellt érdemes kiemelni, az ugyanis sokszor remekül lépést tudott tartani a rivális megoldásokkal.

Silicon Power P34A80

A Silicon Power P34A80 jelenleg 6000-8000 forinttal többe kerül, mint az ADATA megoldásai, amik eléggé jó helyen állnak az ár-érték versenyben. Teljesítmény terén a szintetikus tesztekben hol a Silicon Power, hol pedig az ADATA termékei végeznek előrébb a sorban, a fájlmásolással kapcsolatos tesztekben pedig egyértelműen az ADATA termékei a jobbak, ha a teljes képet nézzük. Jótállás terén ugyanazok a feltételek, mármint mindkét gyártó 5 év garanciát vállal az SSD kártyáira, viszont az ADATA azt is elárulja, milyen TBW értékekkel számolhatunk az élettartam során, míg a Silicon Powernél ez sajnos nem derül ki. Összességében azt kell mondjuk az ár-érték aránya a kártyának rendben van, jó alternatíva, de kimelkedőnek nem mondanánk.

Silicon Power M.2-2280 A55

Az A55 többnyire a Samsung 860-as sorozatának szintjén teljesített – néhol alaposan lehagyta riválisait, de sok esetben csak az utolsó helyen kullogott, szóval vegyes az összkép, de nem ez miatt nem fogjuk az ajánlott státuszba emelni. Az egyetlen komoly problémája az A55-nek, hogy az azonos áron kínált riválisa (860 EVO) 5 év jótállással kapható, míg a Silicon Power olcsó meghajtója csak 3-mal, tehát amíg ezen az árszinten mozog, addig a Samsung megoldása egyértelműen jobb alternatíva.

Hasznos hivatkozások