Kínában még tavaly december végén született meg az a tervezet, amely azt várja el a kormányzati szereplőktől, hogy 2027-ig bezárólag teljes egészében térjenek át biztonságos és megbízható processzorokra mind a számítógépek, mind pedig a szerverek esetében, sőt, az operációs rendszereknél és az adatbáziskezelő szoftvereknél is hasonló gyakorlat lép életbe. Noha az iránymutatás már tavaly év végén megszületett, még csak nemrégiben kezdték el alkalmazni.
A Financial Times és a Reuters beszámolója alapján a kínai kormányzat, azon belül is a Kínai Pénzügyminisztérium és a Kínai Ipari és Informatikai Minisztérium egy részletes listát tett közzé, amelyen összesen 18 olyan processzor szerepel, amelyek megbízhatónak és biztonságosnak minősülnek, természetesen mindannyian kínai gyártók termékei. A processzorok a Loongson és a Phytium műhelyében készültek, ezek a vállalatok szerepelnek az Amerikai Egyesült Államok feketelistáján.
Kína elég régóta dolgozik azon, hogy minél kevésbé legyen kiszolgáltatva a nyugati technológiáknak és termékeknek, éppen ezért gőzerővel fejlesztik a félvezetőipart, de ezzel egy időben szoftverek terén is próbálnak eredményeket elérni. A cél az, hogy a hazai kutató-fejlesztő és félvezetőgyártó vállalkozások támogatásával egyre szélesebb körben váljanak elérhetővé a nyugati chipek kínai megfelelői, lehetőleg versenyképes teljesítményt kínálva.
Az új iránymutatás értelmében, amit el is kezdtek alkalmazni, az Intel és az AMD processzorai elkezdenek kiszorulni a kormányzati konfigurációkból és szerverekből, ami mindenképpen érvágás lesz a két amerikai vállalat számára. Kína fontos piac mind az Intel, mind az Nvidia, mind pedig az AMD esetében, ezt a számok is remekül megmutatják. A Financial Times munkatársai szerint az Intel teljes árbevételének mindegy 27%-a származott a kínai megrendelésekből tavaly, ami 54 milliárd dollárt jelent, míg az AMD kínai ügyfelei 23 milliárd dollárnyi teljes árbevételt generáltak.
A processzorok mellett az operációs rendszereket és az adatbáziskezelő szoftvereket is szeretnék lecserélni saját, országon felül fejlesztett, biztonságosnak és megbízhatónak ítélt megoldásokra, ami a Microsoft számára is kellemetlenséget jelenthet, hiszen a kínai megrendelők a vállalat teljes árbevételének 1,5%-át adták tavaly. Ez nem olyan magas szám, mint az Intel és az AMD esetében, de mindenképpen számít.
Kína tehát teljes erővel azon dolgozik, hogy saját lábára álljon processzorok és szoftverek terén, legalább a kormányzati szektorban. Ez nem egy egyszerű feladat, hiszen az ütőképes chipek kifejlesztéséhez rengeteg tőkére van szükség, és ugyanez igaz a modern gyártástechnológiákra is. Az országot a legmodernebb technológiáktól már elvágták az amerikai szankciók, ennek ellenére még mindig hozzáférnek a szükséges gyártóeszközökhöz, igaz, lemaradásuk így is hatalmas az élvonalhoz képest. Pat Gelsinger, az Intel vezetője korábban azt állította, szerinte a kínai félvezetőipar 10 éves lemaradásban van a globális élvonalhoz képest, és ez a helyzet a közeljövőben nem is változik.
A kínai vállalatok persze próbálnak mindent megtenni a siker érdekében, ebben néha olyan kétes gyakorlatok is „beleférnek” szerintük, mint a nyugati technológiák visszafejtése, vagy éppen ellopásuk. A törekvések ellenére a vállalat legmodernebb x86-os központi egysége, a Zhaoxin KX-7000-es processzor így is közel hat éves lemaradásban van nyugati vetélytársaihoz képest, ami ugyan soknak hangzik, de arra már így is jó lehet a termék, hogy bizonyos területeken kiváltsa a nyugati technológiát.
Hogy mikorra sikerül Kínának versenyképes félvezetőipart és versenyképes processzorokat fejlesztenie? Idővel kiderül, az viszont biztos, hogy a muszáj nagy úr: az amerikai korlátozások rákényszerítik az országot arra, hogy saját lábára álljon, így végül hosszabb távon még jól is járhatnak, hiszen saját chipeket és szoftvereket alkalmazhatnak, saját igényeikre szabva.
