A videojátékos (és a filmes) közösségekben egyre inkább erősödik az ellenségkép az inkluzivitást erőltető cégek ellen. Ilyen cég a Sweet Baby Inc. is, melynek célja, hogy a játékokban különböző rasszok és szexuális érdeklődésnek megfelelő egyének jelenjenek meg, mindez pedig úgy, hogy ne legyen bántó az ábrázolásuk.
Maga az inkluzivitás ötlete nem lenne rossz, ha jól csinálnák, valóban hasznos is lehetne a játékosok és a társadalom számára is. A probléma azonban az, hogy olyan címekbe erőltetik bele ezt a filozófiát, amiknek semmi köze nem lenne a dologhoz, a társadalmi neveltetéssel csak kilóg a lóláb, ezzel pedig elidegenítik maguktól a játékosokat.
Természetesen mi magyarok is örülünk, ha például magyar karakterek, magyar hangok vagy Magyarországhoz köthető dolgok jelennek meg a játékokban. Mivel ritkán vagyunk reprezentálva, ritkán vagyunk részesei az inkluzivitásnak; jobbak lennének a játékok és a filmek, ha csak azért lennének benne magyarok, hogy egy listán ki legyünk pipálva? Valóban értéket hordozna magával, hogy a kreativitást korlátozva minden címbe bele kellene rakni legalább egy magyar karaktert? Bár egyszer-kétszer örülnénk a dolognak, de ha mindig mindenhol lennének indokolatlan magyarok, akkor valószínűleg fárasztóvá válna számunkra is, hiszen ez a produkció minőségét rombolná.
De másik példa, amit felhoznék, az elég személyes, de ezt, mint pozitívum, érdemesnek tartom megemlíteni. A Star Wars The Bad Batch-ben a Tech karakteréről például egyszer sem volt kimondva olyan szó, hogy aspergeres vagy autista, a karakter mégis így viselkedett, és aki érintett, mint amilyen én is vagyok, értette a karakter személyiségét és azt, hogy min megy keresztül. Aki nem tudja mi az az asperger, őt nem zavarta Tech ezen része, aki pedig érintett, az tudta értékelni a készítők ezen okosan felépített üzenetét, reprezentálva érezhette magát a Star Wars-ban. Ha azonban Tech kék szimbólumokkal, meg autizmust magyarázó előadásokkal jelent volna meg a Bad Batch-ben, akkor egyértelmű lett volna, hogy a készítők nem értik, hogy miről is szól ez az egész neurodiverz állapot, egy idegesítő kipipált elemmé vált volna egy listán, ami teljesen idegen lett volna a Star Wars univerzumtól.
A probléma tehát az, hogy amennyiben nincs valódi kreatív gondolat amögött, hogy miért legyen egy karakter vagy téma inkluzív, tehát maga az ötlet nem az adott termék szerves része, ami erre épül, akkor a beleerőltetés jelentősen rombolja a végtermék élvezhetőségét.
Remek példa az inkluzivitás erőltetésére a Concord, ami sima FPS címként nem mert vad, jól kinéző karaktereket használni, helyette a középszerűség minden formáját reprezentálták benne, csak azért, hogy ne sértsenek meg senkit, így viszont a játék nem lett vonzó szinte senkinek sem.
Egy másik példa az egyértelmű listán pipálásra az Assassin’s Creed Shadows, ahol a főszereplő azért fekete Japánban, hogy a feketék is képviselve legyenek. Indokolatlan, erőltetett, ami miatt a világ minden táján célkeresztbe került a játék, és olyan dolgok miatt is kap (jogos vagy túlzó) kritikákat, amik fölött bárki elsiklott volna, hiszen csak egy videojátékról volt szó.
Az inkluzivitás jelenleg olyan provokáló szitokszó már, ami több tíz vagy százmillió dolláros produkciókat tud földbe állítani a videojáték és a filmiparban egyaránt.
A nem túl reprezentatív NeoGAF-on (többen „tanulmányként hivatkoznak erre”, de ez még véletlenül sem az, csak egy szimpla szavazás”) és a Twitteren is megkérdezték a játékosokat, számít-e az inkluzivitás a játékokban. A válaszok szerint egyáltalán nem, 95% szerint ez nem kell, hogy a játékok része legyen.
Összességében tehát a DEI elérte azt, hogy bár a jó cél mögé bújva igyekeztek nevelni a társadalmat, a politikai üzenetek erőltetésével viszont mára pont az ellentétes hatást fejtik ki, mint amit kéne, az inkluzivitás sajnos akkor is szitokszónak számít, ha valóban célja van egy adott termékben. A DEI cégek és részlegek valószínűleg évekkel vetette vissza az elfogadást, túlreakciót váltva ki az emberekből, azonban lehetséges, hogy idővel kiegyenlítődik majd ez a probléma és újra lehet majd gond nélkül erős női karaktereket, színesbőrű embereket, mozgáskorlátozottakat, neurodiverz karaktereket mutatni a játékokban és filmekben.
Neked mi a véleményed az inkluzivitás megjelentetéséről a szórakoztatóipari termékekben? Jól szokott esni, ha valamilyen magyar dolgot fedezel fel egy játékban? Te érintett vagy valamilyen formában, tehát szoktad úgy érezni, hogy te nem vagy reprezentálva a média termékekben, vagy éppen örülsz, ha igen? A lenti szavazásnál és kulturált kommentelés mellett nyugodtan fejtsd ki a véleményed.
