A felvételek azért is izgalmasak, mert a James Webb és a Hubble űrtávcső most először figyelte meg egyszerre ugyanazt az eseményt. Mindkét űrtávcső már a becsapódás előtt is felvételeket készített a Didymos–Dimorphos-rendszerről, majd a becsapódás után is több óráig figyelték azt. Ahogy arról korábban írtunk, a NASA DART nevű küldetése során egy űrszondát szándékosan nekiütköztettek egy kettős aszteroida kisebbik tagjának, hogy a becsapódás energiájával módosítsák pályáját. A küldetés célja annak felmérése, hogy mennyire lehetséges ilyen módszerrel új pályára terelni egy égitestet, ha esetleg az a Földet fenyegetné.
Bár a küldetés eredményeiről részletes információkat majd csak akkor fogunk kapni, ha az ESA 2024-ben induló, Hera nevű küldetése közvetlen közelről újra megvizsgálja a rendszert, és a Dimorphos pályáját, a két űrtávcső és a számtalan földi megfigyelő révén már most is fontos adatokhoz juthatnak a szakértők. A Hubble és a Webb képei alapján felmérhető lehet például, hogy mennyi anyag dobódott ki, és azok milyen méretű részecskékből állnak.
A következő hónapok során a Webb infravörös és közeli infravörös műszereivel azt is vizsgálni fogják a szakértők, hogyan viselkedik hosszabb távon ez a törmelékfelhő. Ez egy hasonló, eltérítő célú küldetés során is hasznos információ lehet, illetve a törmelék összetételének elemzésével egyúttal az égitest anyagának összetételébe is bepillantást nyerhetnek a szakértők. A törmelékfelhőt a Hubble is monitorozni fogja a következő hetekben, amíg az látható marad számára.
A Hubble kapcsán további izgalmas hír, hogy a SpaceX és a NASA vizsgálni kezdték az űrtávcső élettartamának megnyújtási lehetőségeit. Az egyelőre csak elméleti tervek alapján a Dragon űrhajó révén elképzelhető lehetne megoldani, hogy az űreszköz akár további 20 évvel is tovább működjön. Ehhez meg kell emelni az űrtávcsövet, amely 1990-es fellövése óta folyamatosan süllyed pályáján. Az űrsiklóprogram működésének ideje alatt az űrtávcső rendszeres pályaemeléseken esett át, de ilyen küldetésre utoljára 2009-ben került sor.
De a NASA most megbízta a SpaceX-et, hogy vizsgálják meg egy újabb szervizküldetés megvalósíthatóságát. A Hubble eredetileg 615 kilométer magasságú pályán keringett a Föld körül, jelenleg pedig már csak 540 kilométeren van. A rendszer ennek ellenére sincs közvetlen veszélyben, a szakértők szerint még akkor is kihúzhat akár több mint 10 évet is, ha nem emelnek a pályáján.
A NASA-nál minden eshetőségre készülve tervezés alatt áll egy, a Hubble biztonságos megsemmisítését lehetővé tevő küldetés is, amely lehetővé teszi majd, hogy az űrtávcső megfelelő helyen csobbanjon bele az óceánba. Ha a SpaceX képes megemelni a Hubble-t, akkor ez a küldetés persze csúszhat.
A következő időszakban a SpaceX és a NASA szakértői azt fogják vizsgálni, hogy a Dragon képes-e biztonságosan dokkolni a Hubble-lel, majd azt 600 kilométer körüli magasságig emelni. Ebben nehézséget jelent, hogy mindezt automatizáltan kellene megoldani, míg a korábbi szervizküldetések legénységgel együtt zajlottak. Egyelőre az emberes küldetés lehetősége sincs kizárva, de első körben azt nézik meg, hogy automatizáltan megoldható-e a feladat.
