A fertőző daganatos megbetegedések a biológia legkülönösebb jelenségei közé tartoznak. Ezek esetében a daganatos sejtek a baktériumokhoz hasonlóan terjedhetnek egyik egyedről a másikra. Két ilyen járvány a kihalás szélére sodorta az erszényes ördögöt, egy másik betegség pedig a kutyák nemi szervében okoz daganatos elváltozást. Ezek a betegségek egyúttal komoly evolúciós rejtélyt is jelképeznek. Mostanáig ugyanis nagyon keveset tudtunk arról, hogyan és miért képesek egyes daganatok átkerülni egyik állatról a másikra.
A kutatók talán végre készen állnak arra, hogy választ adjanak ezekre a kérdésekre. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmányukban fertőző daganatok spontán létrejöttéről számolnak be laborkörülmények között. A vizsgálatot a hidráknak nevezett apró édesvízi állatokon végezték, amelyekről köztudott, hogy hajlamosak a daganatos megbetegedésekre. A kutatók azt remélik, hogy az eredmények segítenek megérteni, hogyan alakulnak ki, fejlődnek és terjednek ezek a daganatok, ami végső soron segíthet megelőzni vagy megfékezni a vadon élő állatokban előforduló fertőző rákos megbetegedéseket, és talán az áttéteket is.
A fertőző daganatos megbetegedések ritkának számítanak, a kutatók eddig csak mintegy tucatnyi példáját fedezték fel ezeknek, többnyire kagylókban és rokonaikban. De drámai ökológiai következményeik miatt fontos tanulmányozni őket, mondja Sophie Tissot, a CNRS, a francia nemzeti kutatási ügynökség evolúciós ökológusa. Sajnos a szakértők által ismert tumorokat mind jóval azután fedezték fel, hogy elkezdtek terjedni, így lehetetlen annak tanulmányozása, hogyan kezdődtek a járványok.
Ezért az új vizsgálatban Tissot és kollégái az édesvízi hidrához, a Hydra oligactishoz fordultak. A hidrák talán leginkább „halhatatlanságukról” ismertek: a megfelelő körülmények között tartott egyedek úgy tűnik, hogy korlátlan ideig élnek anélkül, hogy az öregedés jelei mutatkoznának rajtuk, sőt, még a sérült részeiket is képesek regenerálni. De a rákra is hajlamosak: Tissot elmondása szerint a fogságban tartott hidráknál könnyen jelentkeznek daganatok, ha túltáplálják őket, ami kiváló választássá teszi őket a rák kialakulásának tanulmányozására. És mivel aszexuálisan szaporodnak – „bimbózással” klónokat hoznak létre magukból –, az állatok segíthetnek a genetika szerepének feltárásában a rák kialakulásában.
Tissot és kollégái azzal kezdték, hogy gondosan megfigyelték a hidrák klón leszármazottait, amelyekben a szükségesnél kétharmaddal több táplálékot adva daganatok formálódását segítették elő. A rákos egyedektől származó hidrák körülbelül egynegyedében később szintén daganatok nőttek. Annak ellenőrzésére, hogy ezek a daganatok valóban a szülőktől öröklődtek-e, és nem minden egyes generációban spontán keletkeztek, a kutatócsoport az egészséges hidrák utódait is megvizsgálta. A rákos szülőktől származó hidráknál körülbelül négyszer nagyobb valószínűséggel alakult ki daganat, mint daganatmentes szülők esetén, annak ellenére, hogy genetikailag minden hidra azonos volt.
Michael Metzger, a Pacific Northwest Research Institute biológusa, aki a puhatestűek fertőző daganatos megbetegedéseit tanulmányozza, azt mondja, nem teljesen biztos benne, hogy a csapat bebizonyította a fertőző daganatok spontán keletkezését. Ehhez jó lett volna, ha a daganatokat is szekvenálják, hogy megbizonyosodjanak arról, a rák valóban átvihető. Mindenesetre úgy véli, hogy a modell mindenképp hasznos lesz a rák biológiájának tanulmányozásához, beleértve annak molekuláris alapjainak vizsgálatát is. „Ez minden bizonnyal egy sokkal kezelhetőbb rendszer, mintha ezer erszényes ördögöt tartanánk a laborban, és figyelnénk, kialakul-e náluk a rák” – mondja a kutató.
Tissot a maga részéről meglepődött, hogy ilyen könnyű volt fertőző daganatokat találni. A hidrák számos spontán daganata könnyen átöröklődött a leszármazottaikra, ellentétben az uralkodó elképzeléssel, miszerint az ilyen rákos megbetegedésekhez a gazdaszervezet és a daganat tulajdonságainak ritka együttállására van szükség. De ha ez más fajoknál is így van, akkor miért olyan ritkák a természetben a fertőző daganatok?
Tissot szerint valószínűleg azért, mert más tényezők tartják kordában őket, például a beteg egyedeket a ragadozók gyorsan eltávolítják a populációból. Azt is megjegyzi, hogy a vizsgálatban kialakuló daganatok meglepően „instabilak” voltak: az állatok táplálékfelvételének csökkentése például jelentősen csökkentette átadhatóságukat. Metzger elmondása szerint a hidrák tanulmányozása az ember számára is fontos felismerésekkel szolgálhat. Szerinte az áttétek képződése is egyfajta tumorfertőzésnek tekinthető, így a hidrák és más állatok között terjedő rákok tanulmányozása fényt deríthet erre a folyamatra is.
