- Semmi sem tart örökké.
Úgy tűnik a Netflix komolyan felvette a kínálatába a másféle szuperhősökről szóló filmeket. Ezekben elfelejthetjük a klasszikus köpenyes, színes ruhás igazságosztókat és univerzum vagy világ méretű fenyegetésekkel sem kell szembenézni. A társadalommal, az emberi léttel kapcsolatos kérdések jobban előtérbe kerülnek és a jó és a gonosz közti határvonal is elmosódik kissé.
Greg Rucka alapötlete a halhatatlan harcosokról képregény formában látta meg először a napvilágot és a most kijött filmet előzetesnek szánták készítői, amit egy trilógia követne majd. Hogy lesz-e az ambiciózus tervből valami, azt csak a Netflix tudja.
A rendezőnő, Gina Prince-Bythewood felénk jó eséllyel alig ismert, pedig fontos témákban alkotott korábban. Az Egyesült Államokban elég komoly kritikát mond a médiaiparról és a nők elismertségének hiányáról (Love & Basketball, Beyond the Lights) filmjeiben. Érdekes mód a szuperhősös filmekhez már korábban is köze lehetett volna Prince-Bythewoodnak, azonban a Sony elkaszálta a Silver & Black-et, ami a Fekete Macska és Silver Sable eredet, majd később közös filmje(i) lett(ek) volna. Ebből egyelőre semmi nem lett és csak reménykedhetünk, hogy a döntéshozók meggondolják magukat.
A rengeteg digitális eszközzel online összekötött világban egyre nehezebb elrejtőzni. Ez pedig főként akkor kellemetlen dolog, ha több száz vagy ezer éves harcosokról van szó, akik halhatatlanként a történelem szinte minden háborújában, összecsapásában részt vettek. Ezzel nem csak hatalmas tapasztalatra tettek szert, de rengeteg ember életét is befolyásolták közben.
Andy (Charlize Theron - Az ördög ügyvédje, Édes november, Az olasz meló, Mad Max: Fury Road, Hancock, Prometheus, Atomszőke) a kis csapat vezetője, a legöregebb, legtapasztaltabb harcos. Ha lehet hinni a nevének (Andromache the Scythian) akkor a trójai mondakörhöz kapcsolódik, de a szkíták is az i.e. 7. és 3. évszázad körül voltak Eurázsia meghatározó részei. A többi szereplőről is kiderül, hogy már akkor is harcosok voltak, mielőtt kiderült volna ez a fura örökségük. Joe és Nicky (Marwan Kenzari, Luca Marinelli) a keresztes hadjáratokban csatáztak, bár ellentétes oldalon álltak kezdetekben. Viccelődnek is azon, hogy többször is megölték egymást mielőtt pár lettek és felfedezték halhatatlanságukat. Booker (Matthias Schoenaerts) francia katonaként Napoleon mellett harcolt, a csapat legfiatalabb tagja Nile (KiKi Layne) pedig épp Afganisztánban szolgál tengerészgyalogosként, amikor „halálos” sebet kap és a gyengélkedőben tér magához.
A halhatatlanság eredetéről azonban senki nem tud semmit. Nem tudják mi alapján választja ki ez az erő a „szerencséseket”, ahogy azt sem tudják, hogy meddig tart. Eljön ugyanis az idő, amikor a regeneráció és a feléledés „elfogy” a következő halálos sérülés pedig a földi pályafutás végét jelenti. Ez pedig azért is kétélű fegyver, mert a harcosok tudatosan használják ki a küzdelem során a regenerációban rejlő előnyüket. 1-2 golyót simán hagynak a testükbe csapódni, ha nagyobb hatékonysággal tudják ellenségeiket likvidálni, hiszen normális esetben ennek semmiféle káros következménye nem lesz számukra. Testük kiveti magából a fémdarabokat és minden idegen anyagot, valamint elkezdi beforrasztani, összeforrasztani a roncsolódott szöveteket – ha nagyobb a seb akkor ez több ideig tart, de a végeredmény akkor is a teljes gyógyulás.
A Pókember óta azonban tudjuk, hogy a hatalommal együtt felelősség is jár és ezzel a kérdéssel az évszázadok alatt mindig próbáltak valamit kezdeni. A jó ügyek mellett tették le a voksukat, zsoldosként olyan mentőakciókat vállaltak, amik egy kicsit jobbá tették a világot. Andy azonban úgy tűnik elfáradt, kiégett, hiszen bármennyi küldetést is vállalnak el, bármennyi harcot vívnak meg, a világ ugyanolyan sötét, mocskos és kíméletlen hely marad. Mintha nem csökkenne egy szemernyivel sem a sötétség, ami az emberi lélek sötét és gonosz oldalát jelenti a bolygón.
Mikor azonban egy volt CIA ügynök egy új küldetéssel találja meg a csapatot úgy tűnik újra visszatalálnak az általuk keresett ösvényre. A mai digitális világban viszont egyre nehezebb elrejtőzni és úgy tűnik a halhatatlanság híre egy gyógyszercég figyelmét is felkeltette. Ki tudja micsoda eredményeket érhetne el az orvostudomány, ha a harcosokban rejlő szupererő bárki számára elérhető lenne. Ilyen módon lehet még több embert meg tudnának menteni. Erkölcsi, morális vagy emberi dilemma ez, vagy pusztán a gyógyszercég pénzéhségéről szól? Andy és társai elindulnak még egy bevetésre, a végkimenetel azonban komoly kérdőjeleket hoz magával.
A halhatatlan gárda bíztató kezdet egy lehetséges sorozathoz vagy trilógiához. Kapunk egy érdekes hátteret, keretet és csapatot, akikkel kapcsolatban az emberség, a célok, az idő vasfoga és sok hasonló koncepció kicsit új értelmet kap. A harci jelenetek elég ütősek lettek és érdekes vonás, hogy míg a legtöbb hasonló filmben a szereplők igyekeznek elkerülni a sebesülést, itt ez egy kicsit másképp működik.
A történetben akad néhány fura, sarkított jelenet, ahol magyarázat nélkül gördül tovább a cselekmény – egy katonai táborból például civil ruhában, fényes nappal, még egy halhatatlan csodaharcosnak is úgy gondolnám nehéz lenne kicsempészni egy ott szolgáló katonát, pláne úgy, hogy egy Humvee-t is elköt mellé és a kutya sem üldözi őket. Mindezzel együtt a The Old Guard jó szórakozás és a sok akció közé egy kis gondolkodást, történelmet is csempész.
