A kutatók még sosem monitorozták ilyen hosszan folyamatosan egy rovar mozgását, a kutatás eredményeként kapott adatok pedig meglepően egyenes vonalú haladásról tanúskodnak. Vagyis a halálfejes lepkék apró méretük ellenére nagyon pontos belső iránytűvel rendelkezhetnek, amely révén képesek korrigálni haladásukat, ha a szél vagy a terep eltérítené őket útjukról.

A szakértők régóta sejtik, hogy a vándorló rovarok valamilyen módon képesek optimalizálni az útjukat, de most először sikerült működés közben megfigyelni ennek működését ennyire hosszú távon. Az új vizsgálat során a kutatók 14 halálfejes lepkét követtek nyomon egy éjszakai útjukon, részletesen monitorozva haladásukat. Az állatokat átlagosan 62 kilométeren keresztül figyelték, a leghosszabb monitorozott út 88 kilométeres volt. A rovarok által elért maximális sebesség 70 km/óra volt a felszínhez képest.

Ahogy már említettük, a lepkék haladási útvonala meglepően egyenesnek bizonyult. A jelek szerint a rovarokat nem zavarják a szelek vagy a terep változásai, ezek mindegyikét képesek kompenzálni, és a navigáció során korrigálni az útvonalat, ha szükséges. A kutatás egyik résztvevője, Myles Menz, az ausztráliai James Cook Egyetem ökológusa szerint számukra is meglepő volt látni, hogy mennyire egyenes vonalban haladnak a rovarok, és hogy ezt az irányt még erős keresztszélben is tartani tudták.

Minden jel arra utal, hogy a lepkék fejlett belső iránytűvel rendelkeznek. A szakértők azt gyanítják, hogy a látható tereptárgyakat és valamilyen más módszert, például a földi mágneses mezőt is használják a navigáció során. Más állatok, például a madarak, a bálnák és a denevérek kapcsán hasonló belső navigációs rendszer létezését sejtik a szakértők, de egyelőre ezek működésének pontos módja sem ismert.

A halálfejes lepkék az Alpokban szaporodnak tavaszonként, majd ősszel délre vonulnak a Mediterráneumba és Afrikába, olykor 3800 kilométeres távolságot is megtéve. A vizsgálatok során használt állatokat Menz és kollégái a laborban keltették ki, majd mindegyiküket egy apró nyomkövetős hátizsákkal látták el, és szabadon engedték. A megfelelő nyomkövető rendszer kialakítása még úgy sem volt egyszerű, hogy a halálfejes lepkék a legnagyobb testű lepkék Európában.

A nyomkövetés még így sem volt teljesen sikeres, csak hét állat kapcsán sikerült kellően részletes adatokat nyerni. Az adatok azonban nagy meggyőzőek, még akkor is, ha csak kevés állatra vonatkoznak, és a lepkék útjának csak egy kis szakaszáról tanúskodnak. Menz és társai a következőkben több állatot is nyomon szeretnének követni nagyobb távolságokon, hogy lássák, mennyire képesek tartani az irányt a lepkék ennél is hosszabb utakon, akár a teljes vándorlási útvonalon.