A halak is az emlősökhöz hasonlóan alszanak

Egy új vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az emberi értelemben vett alvás jóval korábbi eredetű lehet, mint eddig gondoltuk.

A halak is az emlősökhöz hasonlóan alszanak

Éjjelente testünk egy evolúciósan mélyen gyökerező, öntudatlan állapotba kerül: szemünk lecsukódik, és álomba merülünk. Az alvás az emberi biológia egyik központi jelensége, amelynek hiányában meghalnánk. Az állatvilág számos faja hozzánk hasonlóan van ezzel, emlősökben, madarakban és hüllőkben egyaránt detektáltak olyan agyi aktivitást, amely az emberi alvás során megfigyelt mintázatot követi.

Hogy ez a halakban is megfigyelhető-e az azonban mostanáig kérdés volt, és ezzel együtt az is bizonytalan maradt, hogy mikor vált nélkülözhetetlen szükségletté az alvás az élővilágban. A Stanford kutatói azonban nemrégiben sikeresen vizsgálták meg néhány nyugalomban lévő zebradánió agyát, és ezekben is azonosították az emlősök alvásához köthető agyműködési mintázatot.

Ez pedig azt jelenti, hogy az agyműködés ezen jellegzetes formája még azelőtt kialakult, hogy a gerincesek elkezdték birtokba venni a szárazföldet, vagyis 450 millió évvel korábban, mint eddig hitték a szakértők. A kutatók egy ideje már sejtették, hogy a halak időnként szunyókálnak, de azt senki sem tudta, hogy ez az alvás jellegében mennyire hasonlít az emlősök alvására. Ami nem is csoda, hiszen a megfigyeléseket a zebradániók esetében egy 1 milliméter átmérőjű agyon kellett elvégezni.

Louis Leung, a vizsgálat egyik vezetője elmondása szerint bár a halak agyában megfigyelt jelek nem teljesen azonosak az alvó emlősök esetében látott mintázattal, megdöbbentően sok hasonlóság figyelhető meg a jelsorok között. Ami persze annyiban egyáltalán nem meglepő, hogy a zebradániók génállománya 80–90 százalékban azonos az emberével, így agyuk felépítése és az abban zajló neurokémiai folyamatok nagyon hasonlóak. Azt azonban, hogy az alvás közbeni idegi jelek is ennyire hasonlítanak, eddig senki sem tudta.

Galéria megnyitása

A halak picike agyába való betekintéshez Leung és társai úgynevezett fénylap-mikroszkópiát alkalmaztak, amellyel az egyes sejteket is meg tudták jeleníteni. A vizsgált halak génmódosított állatok voltak, amelyek agyában és testében egy fehérje zöld színnel villan fel, ha egy idegsejt vagy izomsejt aktiválódik. A halakat egy zselés anyagba helyezték, ahol mozdulatlanok maradtak alvás közben, és a kísérlet során az agyműködés mellett szemmozgásaikat, izomtónusukat és szívverésüket is monitorozták.

A szakértők a lassú hullámú és a REM alváshoz hasonló fázisokat figyeltek meg a halak kapcsán. Bár a halak esetében a REM-fázisban nem jellemző a gyors szemmozgás, az izmok elerenyednek, és az állatok ilyenkor sokkal kevésbé vannak tudatában környezetüknek, hasonlóan az emberhez.

Bár az eredmények alapján korai lenne messzemenő következtetéseket levonni az emlős alvás eredetével kapcsolatban, az egyre világosabbnak látszik, hogy az alvás esszenciális biológiai szerepe nagyon ősi. A kutatás kapcsán egyúttal nagyon érdekes az alkalmazott vizsgálati módszer is, amely révén a jövőben például különböző hatóanyagok (például – de nem kizárólag – altatók és nyugtatók) hatása lehet minden eddiginél részletesebben tanulmányozható.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward