A szakértők Brit-Kolumbia partjainál voltak tanúi a gyilkos bálnák bőrápolási rutinjának. A hatalmas tengeri ragadozók fogukkal leszakítanak egy kisebb csomót a tengeri moszatokból, és azt a hasuk és egy másik bálna hasa közé helyezik. Az eredmény lenyűgöző látványt nyújt: a két bálna szinkronban mozog, testük íves „S” alakot formál, miközben egy kis csomónyi tengeri moszatot ölelnek maguk között.
Ez a kölcsönös hámlasztás, amelyet a kutatók a Current Biology új számában megjelent tanulmányukban írnak le, az első eset, hogy vízi emlősöket figyeltek meg, amint eszközt használnak egymás ápolására. A felfedezés tovább bővíti ezen veszélyeztetett állatok amúgy is gazdag szociális repertoárját. A faj tagjairól már eddig is tudták a kutatók, hogy gyorsan barátkoznak, és még a menopauza után is gondoskodnak unokáikról.
A szakértők régóta tudják azt is, hogy a tengeri emlősök képesek eszközöket készíteni. A palackorrú delfinek például tengeri szivacsokat szakítanak le, és az orrukra helyezik ezeket, hogy megvédjék magukat a tengerfenéken található éles tárgyaktól, miközben halakat keresnek. A bálnák, amelyek az emberekhez hasonlóan folyamatosan vedlenek, és eszközöket is használnak a tisztálkodáshoz. A kanadai Baffin-sziget közelében élő grönlandi bálnák néha sziklákhoz dörzsölődnek, hogy leszedjék magukról az elhalt bőrt, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek a habkővel hámlasztják magukat.
Michael Weiss tengerbiológus és kollégái a mostani felfedezést drónokkal tették, egy 2018 óta követett populáció megfigyelésével. Kezdetben a kutatók a veszélyeztetett állatok táplálkozási és szociális viselkedésére összpontosítottak, hogy jobban megértsék, mely tulajdonságok adnak az egyes állatoknak jobb esélyt a túlélésre és a szaporodásra. De tavaly év elején új drónokat szereztek, amelyek 30 méteres magasságból is képesek a bálnákat részletesen megfigyelni. Weiss és csapata egy 25 fős csapatot választott ki, és 12 nap alatt 9 órányi felvételt készítettek, és 30 alkalommal figyeltek meg kölcsönös hámlasztó viselkedést. A 12 napos időszakban a csoport körülbelül háromnegyede vett részt ilyen mutatványban.
„Ezeken a nagy felbontású videókon láthattuk magukat a moszatcsomókat is köztük” – mondja Weiss. „És miután már tudtuk, mit kell keresnünk, mindenhol láttuk ezeket.” Számos lehetséges oka lehet annak, hogy a bálnák és a delfinek eszközöket használnak a vedlés folyamatának felgyorsítására, mondja Sarah Fortune, a Dalhousie Egyetem tengerbiológusa, aki személyesen látta a grönlandi bálnák szikláknak dörgölőzését. Lehet, hogy ez a módszer a hő megtartására vagy leadására szolgál az évszakok változásakor, vagy talán a bőrükön élő paraziták eltávolítását is segíti, teszi hozzá a szakértő.
De eszközöket készíteni higiéniai célokra, és azokat szociális kontextusban használni? Ez új dolog, mondja Dora Biro, a Rochester Egyetem viselkedésbiológusa. Az eszközök használata a szociális kötelékek erősítésére ritka, még a szárazföldi állatok körében is. Még ritkább, hogy az eszközhasználat mindkét fél számára egyszerre előnyös. „Szerintem a tanulmány legérdekesebb része az, hogy a bálnák a tengeri moszatot szociális eszközként használják” – mondja Janet Mann, a Georgetown Egyetem viselkedésökológusa, aki évtizedek óta tanulmányozza a bálnák és delfinek eszközhasználatát. „Nem biztos, hogy tudnék más hasonló példát említeni” – teszi hozzá Biro.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a társas hámlasztás a déli gyilkos bálnák egyedi viselkedése. Lehetséges azonban, hogy drónok más bálna- és delfinfajoknál is hasonló bőrápolási szokásokat rögzíthetnek a jövőben. A kutatók szerint további megfigyelésekre van szükség a viselkedés céljának teljes megértéséhez. Fortune rámutat, hogy a sziklák és a kövek sokkal keményebbek, míg a moszatok puhábbak, ami arra utal, hogy ezek még feltáratlan szerepet játszhatnak a tisztálkodásban.
