A Google még tavaly októberben jelentette be, hogy módosít a Chrome bővítménykezelőjén, ami számos változást eredményez majd, ahogy arról korábbi hírünkben már írtunk. A napokban újabb fejlemény történt az ügyben, ugyanis megjelent a Manifest V3 névre keresztelt tervezet, amelyben a közelgő változásokról ad tájékoztatást a gyártó a webfejlesztők számára. A változásokra a vállalat szerint azért van szükség, hogy a Chrome alatt használható bővítmények biztonságosabbak legyenek, jobban védjék a felhasználói adatokat, valamint abban is segítséget nyújtanak majd, hogy az oldal-betöltések gyorsuljanak, ami összességében javítja a felhasználói élményt.
Miről is van szó valójában?
A cél összességében nemesnek és üdvözlendőnek tűnik, ám az ördög most is a részletekben rejlik. Az egyes reklámblokkoló-fejlesztő vállalkozások arra hívták fel a figyelmet, hogy a fentebb említett Manifest V3 módosítás-tervezet számos olyan változást hozhat, amelyek ellehetetleníthetik bizonyos reklámblokkoló bővítmények működését. Ez annak köszönhető, hogy a jelenleg széles körben használt webRequest API helyett az új DeclarativeNetRequest API-t kell használniuk a blokkolóknak. Ez azért baj, mert a jelenlegi webRequest API segítségével lehetőség van a hálózati kérések „elfogására”, így azokat a tartalomblokkolók módosíthatják, átirányíthatják vagy éppen blokkolhatják is – sok reklámblokkoló használja ezt az API-t. Az új API ilyesmire azonban nem ad módot, csak a forgalom korlátozott megfigyelésére.
A Google szerint a mostanság használatos webRequestAPI-val az a baj, hogy a működés során a Chrome-nak továbbítania kell az adott hálózati kérést a bővítmény felé, amely a szabályrendszere alapján eldönti, mi legyen annak a kérésnek a sorsa. A Chrome-nak a döntés megszületéséig várnia kell, majd ha a bővítmény továbbítja a teendőt, csak akkor léphet akcióba a webböngésző-motor. A Google fejlesztői szerint a webRequest API jelentős hatással van az összes hálózati kérésre, még azokra is, amelyeket végül nem kell sem módosítani, sem átirányítani, sem pedig blokkolni. Ez nyilván az oldal-betöltési sebességeket is befolyásolhatja valamilyen szinten.
Ha a Manifest V3 tervezetben foglaltak érvénybe lépnek, akkor a webRequest API-n keresztül már csak megfigyelhetik a hálózati kéréseket a reklámblokkolók, módosítani, átirányítani és blokkolni nem tudják őket. Az új DeclarativeNetRequest API segítségével a bővítmény továbbra is megmondhatja majd, mit tegyen a Chrome egy adott hálózati kéréssel. Az új módszer segítségével a Chrome-nak viszont nem kell továbbítania a kérést és várnia a válaszra, hanem az adott bővítmény mondja majd meg, melyik kéréssel mi történjen, így a munkavégzés gyorsabb lehet – szinkronban zajlik a kérés feldolgozása és az esetleges további műveletek elvégzése is.
A Google szakemberei szerint az új módszerrel hatékonyabbá válhat a motor, ugyanis ők irányíthatják az algoritmust, ami eldönti a végeredményt, valamint megelőzhetik és le is tilthatják a nem hatékony szabályokat. Szerintük az új rendszer a felhasználói adatvédelemre is kedvező hatást gyakorolhat, ugyanis a hálózati kérés pontos részleteit sosem „láthatja” az adott bővítmény. Ez persze felveti annak a lehetőségét is, hogy sok szabályra saját érdekeik mentén ráhúzzák majd a nem hatékony vagy hibás jelzőt, így bizonyos reklámokat elméletben nem lehetne blokkolni – de ez persze csak feltevés.
Miért problémás az új rendszer?
Ahogy már említettük, a DeclarativeNetRequest API a jelek szerint több meglévő reklámblokkoló működését is ellehetetleníti majd, legalábbis fejlesztőik ezt állítják.
Amennyiben a DeclarativeNetRequest API-t kell a továbbiakban használni, úgy a uBlock Origin, a uMatrix, a malware blokkoló F-Secure, a tracker blokkoló Ghostery, a jelszókezelő Privowny, illetve a JavaScript blokkoló NoScript működése is lehetetlenné válik. A uBlock Origin jelenleg tízmilliós felhasználói bázissal rendelkezik, de a többi bővítményt is sokan használják, így érthető, ha a mögöttük álló cégek elkezdték kongatni a vészharangokat.
Brandon Dixon például, aki a kártékony linkek ellen védő Blockade.io fejlesztőjeként dolgozik, arról számolt be, hogy a Manifest V3-ban taglalt változások hatására a Blockade.io működése is ellehetetlenül, ugyanis az új rendszer esetében már csak 30 000 linkből állhat egy szabálygyűjtemény, miközben az ő aktuális szabályrendszerük 250 000-nél is több bejegyzést tartalmaz. Az új limit egyszerűen kevés lesz a megfelelő színvonal biztosításához.
Nem csak a Chrome-ot érinti a változás?
Mivel a Manifest V3 dokumentumban taglalt változtatások tervezete a Chromium motor működését változtatná meg, így a Chrome mellett minden egyéb olyan webböngészőt is érint majd a dolog, amely a Chromium motort használja. Ide sorolható a Vivaldi, a Brave, az Opera és a hamarosan Chromium motorra váltó Microsoft Edge is. A Chrome jelenleg 64% körüli piaci részesedéssel bír, ha pedig a többi említett webböngésző aktuális eredményét is hozzáadjuk ehhez az értékhez, bizony még megdöbbentőbb lesz a kép – az eredmény a 70%-ot is átlépheti majd az aktuális állapotok alapján. A Chromium már most is uralja a webböngésző-piacot, az új Edge megjelenésével pedig tovább nő a befolyása, így abszolút nem mindegy, milyen irányban változik a tartalomkezelés gyakorlata.
Az új rendszernek nyertese is lehet– a Google-ön kívül is
Az aktuális reklámblokkoló-kínálatból az AdBlocker Plus már az új, DeclerativeWebRequests API-t használja, vagyis ezt a terméket nem érinti negatívana változás. Egyes információk szerint az Adblocker Plus egyébként is érdekes gyakorlatot folytat, ugyanis bizonyos piaci szereplők fizetnek a cégnek, hogy saját hirdetéseik fehérlistára kerüljenek, azaz megjelenjenek az AdBlock Plus felhasználók előtt is. Ha az új rendszer életbe lép, akkor a Google még szabadabb kezet kaphat a reklámpiacon, hiszen a kevesebb reklámblokkoló miatt több reklám jelenhet meg a felhasználók előtt, ami a bevételekre is jó hatást gyakorolhat.
Ha nem blokkolhatjuk a trackereket, akkor sérülhet a felhasználói adatbiztonság
Az internetes adatforgalmat, illetve a felhasználói tevékenységeket úgynevezett trackerek (követők) vizsgálják, amelyek az összegyűjtött adatokat a legtöbbet fizető hirdetőknek ajánlják fel. Ezen trackerek működését az aktuális tartalomblokkoló bővítményekkel többnyire tiltani lehet, így a reklámblokkolók meglehetősen népszerűek. Viszont a trackerek blokkolása, illetve a reklámok megjelenésének letiltása hirdetői oldalon bevételkiesést okoz, ami a Google számára is probléma lehet, hiszen a vállalat sok bevételt szerez a reklámpiacról, így üzleti szempontból érthető, ha kicsit szeretné visszább fogni a reklámblokkolókat. Viszont blokkoló szoftverek nélkül az adatgyűjtő trackerek ellen sem igazán lehet védekezni, hiszen ezek a háttérben, láthatatlanul dolgoznak, sokszor pedig a webböngészési élményt is jelentősen rontják, mivel sokat lassítanak egy-egy weboldal betöltődésén. Utóbbi pedig komoly problémát jelent felhasználói szemszögből nézve, még akkor is, ha a trackerek működését megreformálják, hiszen akkor legalább nem lassítanák jelentősebben az oldalbetöltést, de a böngészési előzményeket így is a hirdetők kezére adnák. Ezt pedig sokan nem szeretik – teljesen érthető módon.
Nem szabad elfelejteni: egyelőre csak tervezetről van szó
A Manifest V3 dokumentum megjelenése után rengeteg fejlesztő emelt szót a változtatások ellen. A Google szakemberei a „kritikákat” hallva megerősítették,
az a céljuk, hogy a meglévő bővítmények továbbra is működhessenek, ugyanakkor az is fontos, hogy a bővítmény-platform is fejlődjön, optimálisabban működjön, valamint a felhasználók számára is nagyobb védelmet szeretnének biztosítani.
Ez összességében jól hangzik, így már csak az a kérdés, végül mely változtatásokat sikerül lenyomni az iparág torkán, ugyanis a tervezet a fejlesztők szerint még változhat.
