A bonobó mamák vérmes kerítőnők

Aktívan segítik fiaikat, hogy azok párt találjanak, és ennek érdekében akár más hímekkel is szembeszállnak.

A bonobó mamák vérmes kerítőnők

Ha valaki úgy érzi, hogy anyukája túlságosan belemászik a magánéletébe, mostantól csak gondoljon a bonobókra. A törpecsimpánzoknak is nevezett főemlősök nőstényei ugyanis hihetetlenül aktív szerepet vállalnak utódaik párkeresésében: segítenek fiaiknak párt találni, őrt állnak, amíg az ifjú pár párosodik, de a cél érdekében akár közösülés közben is képesek megtámadni és elrángatni a kinézett nősténytől a rivális hímet.

És ez a stratégia remekül működik: azok a fiatal hímek, akik anyjukkal egy csoportban élnek, háromszor annyi utódot hoznak össze, mint anyátlan társaik. A módszer az úgynevezett nagymama-hipotézissel rokon, amely szerint az emberek körében az idősebb nők szaporodóképes koruk után is képesek növelni reprodukciós sikerüket azzal, hogy segítenek a fiatalabb generációk gondozásában.

Az idősebb nőstény bonobók a jelek szerint valami nagyon hasonlót művelnek: fiaikon keresztül akkor is képesek javítani a leszármazási vonal túlélési esélyeit, ha esetleg maguk már nem szaporodnak, mondja Martin Surbeck, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

Galéria megnyitása

A bonobók matriarchális csoportokban élnek, amelyeket egy-egy idősebb nőstény vezet, és fiú utódok rendszerint anyjukkal maradnak, amíg párt találnak maguknak. A faj másik érdekessége, hogy tagjai pusztán társas érintkezés céljából is gyakran közösülnek, vagyis a szex egyáltalán nem korlátozódik az utódnemzésre.

Surbeck és társai a kongói Salonga Nemzeti Parkban tanulmányozták az állatok egy 35 fős csoportját, és ennek során figyelték meg, hogy a bonobó anyák mennyire aktívan részt vesznek fiaik szerelmi életében. A vizsgálatok szerint a párosodási kísérleteket gyakran megzavarják a fajtársak, és az anyák egyrészt ebben segítenek: őrt állnak és elzavarják a többieket, köztük a rivális hímeket is.

Ha azonban nem saját fiuk párosodik, az anyák maguk válnak zavaró tényezőkké: akár fizikailag is megtámadják a másik hímet, hogy elzavarják azt a nőstény közeléből. És a hím gyakran meg is futamodik, ugyanis ha túl agresszív ellentámadásba kezd, azt kockáztatja, hogy a csoport nőstény tagjai ellene fordulnak, mondja Surbeck. De az anyák a termékeny nőstények megközelítésében is segítenek: odamennek a kiszemelt egyedhez, és bolhászni kezdik annak bundáját, így a fiú könnyebben közel kerülhet a nőstényhez.

Ahogy a kutatócsoport legújabb tanulmányából kiderül, a módszer abszolút beválik, azok a fiúk ugyanis, akiket segít bonobó anyjuk, háromszor annyi utódot nemzenek, mint azok, akiknek nem segít a mama. Surbeck szerint mindezek alapján nem kizárt, hogy a bonobó anyák menopauzán is átesnek, ami az emberen kívül csak nagyon kevés emlős fajra jellemző.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap