A bohóchalak leginkább jellegzetes kinézetükről, és a Némó nyomában című animációs filmből ismertek. Feltűnő mintázatuk a szakértők szerint nem véletlen: egy új kutatás eredményei szerint a halak képesek azonosítani a velük egyező számú csíkkal rendelkező társaikat.

Az állatvilág nagy részében a matematikai készségek eddigi tudásunk szerint arra korlátozódnak, hogy egyes fajok képesek felismerni a mennyiségi különbségeket, vagyis kiválasztani a nagyobb adag táplálékot, vagy a nagyobb csoport biztonságát egy kisebb csoport helyett, mondja Brian Butterworth, a University College London kognitív neurológusa. A bohóchalak azonban a jelek szerint ennél sokkal precízebb számolási képességekkel rendelkeznek.

A Journal of Experimental Biology című folyóiratban a napokban közzétett új tanulmány szerzői szerint a bohóchalak akár háromig is el tudnak számolni. A csíkok számon tartásával pedig képesek azonosítani azokat a halakat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel veszélyeztetik az otthonukat és a csoport rendjét.

Vicces megjelenésük és nevük ellenére a bohóchalak kifejezetten agresszívek. Ha egy fajtársuk benyomul lakhelyükre, megtámadják és elkergetik a betolakodót. A támadások ráadásul nem korlátozódnak a halakra. Justin Rhodes, az Urbana-Champaign Egyetem tengeri neurológusa például elmesélte, hogy egyszer búvárkodás közben egy bohóchal olyan erősen megharapta, hogy vérzett.

A bohóchalak ugyanakkor leginkább fajtársaikra „ugranak”, amelyek ugyanazon erőforrásokért küzdenek, mint ők maguk. De ebben sincs könnyű dolguk, mert a bohóchalaknak 28 különböző faját ismerjük. Hogyan különböztetik meg tehát az állatok a potenciálisan ártalmatlan látogatót az ellenségtől?

Kina Hayashi, az Okinawai Tudományos és Műszaki Intézet tengerökológusa régóta úgy sejti, hogy az azonosításnak köze lehet a csíkokhoz. A bohóchalak fajtól függően nulla és három közötti számú fehér csíkkal rendelkeznek, amelyek vagy a hasuktól a gerincükig, vagy az szájuktól a farkukig húzódnak. Korábbi kutatások is azt sugallták, hogy a halak nagy figyelmet fordítanak ezekre a mintákra. Egy 2022-es vizsgálatban Hayashi úgy találta, hogy a bohóchalak agresszívabbak voltak azokkal a fa csalihalakkal, amelyeknek ugyanannyi csíkjuk volt, mint nekik maguknak.

A szakértő ekkor kezdett el azon gondolkodni, hogy vajon a halak valóban meg tudják-e számolni ezeket a csíkokat. Hayashi és munkatársai ezért 50 fiatal, laborban nevelt, három csíkos közönséges bohóchalat (Amphiprion ocellaris) helyeztek el különálló akváriumokban. Ezután a kutatók egy másik közönséges bohóchalat és három más fajú bohóchalat engedtek egyenként az akváriumokba, egy-egy szagbiztos, átlátszó dobozban.

A más fajú „betolakodók” mintázata a fehér, a narancs és a fekete különböző kombinációiból állt, és egy-három csíkkal rendelkeztek. Bár a „helyi” halak nem tudták ténylegesen megharapni a betolakodókat, azért próbálkoztak a támadásokkal. Főleg akkor, ha a jövevények ugyanannyi csíkot viseltek, mint a helyi bohóchalak.

Ezután Hayashi csapata további 120 közönséges bohóchalat helyezett el háromfős csoportokban külön akváriumokban. Egy hét ismerkedés után a bohóchalcsoportok találkoztak egy negyedik „hallal” – egy narancssárga műgyanta csalival, amely vagy egyszínű volt, vagy egy, két vagy három fehér függőleges csíkkal rendelkezett, feketével körvonalazva. Hayashi szerint a csíkok jelenléte és száma egyértelműen fontosnak bizonyult. A bohóchalak tízszer gyakrabban üldözték és harapták meg a három csíkkal rendelkező csalikat, mint a csík nélkülieket. De a csíkok jelenléte mellett azok pontos száma is számított: a három csíkos csalikra kétszer gyakrabban támadtak a halak, mint az egy csíkosokra, és 1,3-szor gyakrabban, mint a két csíkos csalikra.

Az eredmények azt sugallják, hogy a bohóchalak háromig biztosan tudnak számolni, és ezt a képességüket arra használják, hogy megvédjék otthonukat a saját fajukhoz tartozó más halakkal szemben, állítja Hayashi csapata. Rhodes szerint a vizsgálat rávilágít arra, hogy a bohóchalak hogyan különítik el saját fajtásaikat. Szerinte ugyanakkor kérdéses, hogy valóban számolnak-e, vagy inkább a fehér szín mennyiségét vetik össze a különböző mintázatokban. Hayashi szerint ez nagyon valószínűtlen, korábbi vizsgálatai alapján ugyanis a bohóchalak nem csak a fehér színre reagálnak.

A bohóchalak számolási képességeinek pontos feltérképezéséhez ugyanakkor kétségkívül további vizsgálatokra lesz szükség, például eltérő, nem csíkos minták tesztelése révén, mondják a szakértők. És az is nagy kérdés, hogy ha valóban tudnak számolni a halak, ezt a képességet vajon öröklik, vagy a többiektől tanulják.