Bevezető
Az elmúlt hét folyamán három kedvező árú P55-ös alaplapot mutattunk be, amelyek mindegyike a 30000 forint körüli á
rkategóriában foglalt helyet. Az egyes termékek között szinte csak a szolgáltatásokban voltak különbségek, sebesség terén mindegyik nagyon jól teljesített.Ezúttal nem az átlagos, hanem a különlegesebb termékeket helyeztük górcső alá, így legfrissebb tesztünkben lesz micro-ATX formátummal rendelkező pici alaplap és a tuningmestereket megcélzó különlegesség is, vagyis a cikk végén a tesztben szereplő 6 alaplap közül minden felhasználói réteg ki tudja majd választani a számára legmegfelelőbb modellt mind ár, mind pedig felszereltség tekintetében.
A Lynnfield processzorok és a P55-ös lapkakészlet főbb specifikációiról és újításaikról már korábbi cikkünk bevezetőjében beszámoltunk, aki esetleg lemaradt volna erről, itt pótolhatja a hiányosságot. Csak úgy, mint korábbi tesztjeinkben, a rövid bevezető után ezúttal is a versenyzők pontos specifikációit és árát tartalmazó táblázattal folytatjuk, ami az alábbi képen látható.
A mezőny elég vegyes, ugyanis van itt olyan alaplap, ami SLI és CrossfireX támogatással próbál kiemelkedni a tömegből, de olyan is, amely három darab PCI Express x16-os slotjával (x16, x8, x4) és CrossfireX támogatásával próbál hódítani. Aztán olyan terméket is találunk, amely mérete miatt lehet jó választás, például HTPC konfiguráció építésekor. Hogy az egyes alaplapok miként teljesítenek, valamint milyen tartozékokkal érkeznek, az a következő pár oldalon derül ki.
A tesztrendszer az alaplapoktól eltekintve semmiben sem változott, de azért ismétlésképpen még egyszer elővesszük a róla készített kis listát. Íme:
Tesztkonfiguráció
Processzor: Intel Core i5-750 (2,66 GHz)
Memória: 2 x 2 GB Geil CL7-7-7-24 CR1
Videokártya: Sapphire Radeon HD 4890 1024 MB (Catalyst 9.8)
Alaplapok: lásd. a fenti táblázatban
Merevlemez: WD 160 GB SATAII, 3 Gbps, 7200 RPM
Optikai meghajtó: NEC DVD-Rom
Tápegység: Corsair HX520
Szoftver: Windows Vista Ultimate x64
A három új versenyző
Ezúttal elég vegyesen alakul a kép alaplapok tekintetében: mindenféle árkategóriából és felszereltségi szintről érkeztek termékek, így például a két hagyományos ATX formátumú alaplap mellett egy micro-ATX-es modellt is találunk a kínálatban, amely kitűnő alapja lehet egy időtállóbb HTPC konfigurációnak is, főleg igen-igen kedvező ára miatt.
Az alaplapok ezúttal is tetszetős csomagolásban érkeztek, gyakorlatilag egyetlen rossz szót sem mondhatunk rájuk, ugyanis azon kívül, hogy a dobozok tetszetősek, még informatívak is, no de ez manapság már nem egyedi tulajdonság a piacon.
 
A dobozok belsejében szokás szerint most is katonás rendben találjuk a kiegészítőket és a különböző leírásokat, ebben a tekintetben egyik versenyző sincs lemaradásban riválisaihoz képest. A tartozékok között minden alaplapnál jelen van egy Floppy és egy IDE kábel, plusz a hátsó kivezetésekhez szükséges hátlapi takarólemez. Innentől kezdve minden alaplaphoz más és más extrákat kapunk. Kezdjük sorrendben, balról jobbra haladva. Az ASRock P55 Deluxe esetében a felsoroltakon kívül egy SATA 6 Gbps-os portokat tartalmazó kártyát, egy Crossfire összekötő hidat, négy darab SATA adatkábelt, valamint két darab Molex->SATA tápkábel átalakítót kapunk. Az MSI P55-GD65-ös alaplapjához USB kivezetést, négy darab SATA adatkábelt és egy Molex->SATA tápkábel átalakítót, valamint egy SLI és egy Crossfire hidat mellékelt a gyártó. Ezen kívül a ház gombjainak és ledjeinek egyszerűbb bekötésének érdekében egy-egy tüskesort is ad az MSI, amelyre a házon kívül rácsatlakoztathatjuk a kábeleket a felirattal ellátott helyekre, majd az egészet egy mozdulattal az alaplapra dughatjuk. Az ASUS kínálatában már nagyon régóta jelen van ez a hasznos kiegészítő, szerencsére azonban mások is kezdik átvenni. Végül, de cseppet sem utolsó sorban nézzük, mit kapunk a teszt legolcsóbb szereplőjéhez, a 25000 forintos P55M-Pro-hoz. Az alaplaphoz a bekezdés elején említetten kívül még két SATA adatkábelt és egy Molex-SATA tápkábel átalakítót is találunk a dobozban, ám ezen kívül semmi egyéb sem jár az alaplaphoz.
A leírások között egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutatót találunk mindhárom terméknél, ezeken kívül a drivereket és segédprogramokat tartalmazó telepítőlemezek is helyet kaptak a kínálatban. Az MSI-nél extra programokat és digitális leírást is rejt a második lemez.
A tartozékok és a leírások bemutatása után most már az alaplapoké a főszerep. A termékek specifikációit szokás szerint már az első oldalon kitárgyaltuk, így most a tervezésbeli hiányosságokra próbálunk rávilágítani, már ha vannak. Felépítés tekintetében az ASRock P55-Deluxe tartalmaz egy nagyon kellemetlen hibát: a processzorhűtő bal felső rögzítőjét a feszültségszabályzó áramkörökön elhelyezett hűtőbordák miatt csak hosszas szenvedés után lehet kioldani, főleg, ha gyári új hűtőről van szó, ami még amúgy is passzos egy kicsit. Némi bosszankodás, és a körmön ejtett vágások után azért megoldható a feladat, de orbitális nagy hiba. Csak úgy, mint az ASRock előző tesztben vizsgált alaplapján, úgy a mostani két modellen is találunk négy extra furatot a processzorfoglalat körül, amelyek a régi, LGA-775-ös processzorokra való hűtők rögzítését teszik lehetővé. Nagyon innovatív ötlet, ugyanis így a drágább, minőségi LGA-775-ös hűtőktől nem kell megválniuk azoknak, akik LGA-1156-os platformra kívánnak váltani, ami nem mindegy, mert egy normálisabb CPU hűtő bizony 10E forint környékén van. Ennyit legalább spórolhatunk. Hasznos tulajdonság, hogy az ASRock alaplapján egy kétszer hétszegmenses Debug Led kijelző is helyet kapott, ami az esetleges hibák azonosításában játszik majd fontos szerepet. Az alaplapok közül egyébként az ASRock P55-Deluxe 16+2 fázisú, az ASRock P55M-Pro 4+1 fázisú, míg az MSI P55-GD65 6+1 fázisú tápellátással bír.
Az MSI alaplapján nem találtunk említésre méltó tervezésbeli hiányosságot, vagy kellemetlenséget. Eze
n az alaplapon is jelen van az OC Genie rendszer, amely automatikus tuningopciót kínál, azaz a gomb benyomásával a rendszer beállítja a lehető legoptimálisabb értékeket mind  BCLK órajel, mind processzor szorzó, mind pedig processzor feszültség tekintetében. A kis plusz, illetve mínusz "feliratú" gombokkal valós idejű BCLK órajel emelésre van lehetőség, ami rendkívül kényelmes tuningot tesz lehetővé. A másik nagyon nagy újítás nem más, mint az alaplap jobb felső sarkában kialakított mérőpont, amelynek segítségével egy digitális multiméter alkalmazásával könnyedén leolvashatjuk a pillanatnyi feszültségértékeket (CPU, CPU_VTT, DDR, PCH), aminek tuning alkalmával van rendkívül nagy jelentősége. Az ASRock P55M-Pro alaplapján tervezésből adótó hibákat, illetve rosszul elhelyezett csatlakozókat nem találtunk, mint ahogy extrákat sem. A kis micro-ATX alaplap első ránézésre ütőképes kis termék, de hogy teljesítményben és képességeit tekintve is az lesz-e, az hamarosan kiderül. A passzív hűtők mellé ezúttal is érdemes megfelelően szellőző rendszerről gondoskodni, ugyanis ellenkező esetben a meleg nyári napokon egy forrósodó, instabil rendszer lesz a jutalma a nemtörődömségnek. 
A fenti néhány képen az egyes alaplapok hátsó kivezetéseit láthatjuk. Szedjük is össze a közös tulajdonságokat: mindegyik terméken van optikai és koaxiális hangkimenet, sőt, a hat darab jack audió csatlakozó sem hiányzik róluk. A PS/2-es portokat egyetlen gyártó sem spórolta le, de rajtuk kívül a termékek még legalább egy Gigabites Ethernet csatlakozót (az ASRock P55-Deluxe-on és az MSI P55-GD65 kettőt), valamint egy FireWire portot is tartalmaznak. Az ASRock P55-Deluxe modelljén hét darab USB 2.0-s port, valamint egy Power-over-eSATA csatlakozó is található, sőt, extraként egy CMOS Clear mikrokapcsolót is elhelyezett rajta a gyártó. Az MSI termékén ezzel szemben csak egy Power-over-eSATA csatlakozó és hét darab USB 2.0-s port van jelen. Az ASRock P55M-Pro hat darab USB 2.0-s portot és két darab Power-over-eSATA csatlakozót tartalmaz. Az újfajta eSATA csatlakozó lényege, hogy egy eSATA és egy USB 2.0-s portot ötvöz, így az adatátvitel az eSATA porton zajlik, míg az eszköz működéséhez szükséges áram az USB 2.0-s portról érkezik, azaz egy kábel elég a korábbi kettő helyett, már ha a kiszemelt periféria már támogatja az új szabványt. Ha nem, akkor sincs baj, mert akkor két kábellel ugyanúgy megoldhatjuk a kapcsolatot, mint eddig.
Memória és CPU tesztek
Everest 5.02
Az Everest legfrissebb kiadásában az alábbi eredményeket kaptuk a különböző rendszereknél:
Az egyes tesztekben elért eredmények közül a legjobbakat zöld mezővel, a legrosszabbakat pedig piros mezővel jelöltük. A legtöbb zöld mezőt az MSI P55-CD53-as lapja és a Gigabyte P55-UD3-as terméke gyűjtötte be, bár igaz, hogy az MSI terméke ezek mellé egy piros mezőt is összeszedett. A legtöbb piros mezőt az ASRock P55M-Pro és P55-Deluxe alaplapjai zsebelték be, azaz ezek a termékek mutatták fel a leggyengébb teljesítményt, de a minimális különbségeket elnézve ez csak matematikailag számít, az összteljesítményben érezhető teljesítménycsökkenést ezek az értékek nem hordoznak magukban. Azaz átlagfelhasználás mellett tökéletesen mindegy a pár MB/s-os sebesség különbség.
Sisoft Sandra 15.24
A Sisoft tesztprogramját ismét vendégül láttuk egy-egy rövid teszt erejéig. Az alkalmazás segítségével a processzorkezelés és a memóriakezelés alakulását vizsgáltuk az egyes tesztkonfigurációknál. Hogy milyen eredményeket kaptunk? Erről az alábbi kis táblázat ad némi képet:
 Az Everest teszthez hasonlóan ennél a megmérettetésnél is piros, illetve zöld mezőkkel emeltük ki a leggyengébb és legjobb eredményeket. A legtöbb zöld mezőt a Gigabyte P55-UD3 gyűjtötte össze, így Ő nyerte ezt a kört, míg a legrosszabb eredményeket az MSI P55-GD65-öse mutatta fel. A különbségek itt is minimálisak, így messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le belőlük.
Folytassuk is a megmérettetést a szintetikus és valós tesztek sorával. Lehet lapozni! :)
Szintetikus tesztek
Cinebench R10
A CineBench R10-es kiadásában 32- és 64-bites  módban is lefuttattuk a renderelést, majd az így kapott pontszámok alapján egyértelmű sorrendet próbáltunk felállítani a versenyzők között, ám ez a néhol csak igen-igen minimális különbségek miatt nem egyszerű feladat.
A Gigabyte alaplapja a lehetséges négyből három zöld mezőt gyűjtött be, azaz három tesztben lett a legjobb. A legrosszabb teljesítményt már megint az ASRock P55M-Pro alaplapja hozta: a rendszer négyből három megmérettetésben végzett az utolsó helyen. A mezőny többi tagja minimális különbségekkel teljesítette a rá bízott feladatokat.
Povray
A PovRay esetében már csak 32-bites módban teszteltünk, ám most egy szálon futó tesztet nem végeztünk, csak olyat, amely a Lynnfield processzor mind a négy processzormagját megdolgoztatja. Az eredmények az alábbiak:
Idő tekintetében minden rendszer azonos eredményt ért el, és a pontszám, azaz teljesítmény tekintetében sincs jelentősebb különbség a versenyzők között. A minimális különbségek azért lehetőséget adtak egyfajta sorrend felállítására: a legjobb ezúttal is a Gigabyte P55-öse lett, míg a legrosszabbnak járó virtuális címet az ASRock P55M-Pro nyakába akasztottuk.
[bold]WinRAR
[/bold]
A WinRaR teszt alkalmával a beépített sebességmérő által adott értékekre, valamint a fájlcsomagolás elvégzésének idejére támaszkodunk, így próbáljuk rangsorolni az egyes rendszereket.
A mezőnyben megint minimális különbségeket mértünk, de ez már nem újdonság. A két piros mezőt az MSI CD53-as alaplapjának osztottuk ki, míg a legjobbnak járó két zöld mezőt a Gigabyte P55-UD3 kapta.
Wprime
A WPrime segítségével is lefuttattunk egy gyors tesztet, amely ezúttal is a 32M mód volt. A rendszerek között most is csak hajszálnyi különbségek voltak.
Érdekes módon, ha csak pár ezredmásodperccel is, de az ASRock P55M-Pro nyerte a tesztet, a leglassabb pedig az MSI P55-GD65-öse volt. A párezred másodperces különbségek rendkívül alacsonyak, így komoly következtetést ebből a tesztből sem érdemes levonni.
Photoshop CS4
A Photoshop CS4-es kiadásában ismét előkaptuk a nagyméretű panorámaképünket és a korábbi teszt alkalmával használt szkriptet ismét lefuttattuk rajta, majd mértük, hogy melyik rendszer mennyi idő alatt képes megbirkózni a feladattal.
A 32- és 64-bites módban egyaránt lefuttatott megmérettetés alkalmával 32-biteb az MSI P55-CD53 lett a leggyorsabb, a leglassabb pedig az ASRock P55M-Pro alaplap volt. A 64-bites megmérettetés alkalmával a rendszerek átlagosan két másodpercet gyorsultak és a sorrend is változott. A leglassabb ezúttal az ASRock P55-Pro lett, míg a leggyorsabban a Gigabyte P55-UD3 végzett. A sorrendet ezúttal is század és ezredmásodpercek döntötték el.
[bold]3DMark Vantage
[/bold]A 3DMark Vantage-ot Performance módban futtattuk le a versenyzőkön, az alkalmzás által adott különböző pontszámokat a következő kis táblázatban próbáltuk összefoglalni.
Az eredmények ezúttal is érdekesek, de összességében túl nagy különbséget nem mutatnak az egyes versenyzők között. A lehetséges háromból két zöld mezőt, azaz két fordulót nyert az ASRock P55-Deluxe, míg a fennmaradó egy elsőség az MSI-P55 GD65-é lett. A két piros mező a másik MSI, azaz a P55-CD53-as versenyzőé lett, de egy piros mező az ASRock P55-Pro-nak is jutott, így ez a két termék lett a teszt két leggyengébbik alaplapja.
A szintetikus és valós tesztek alkalmával alig-alig találtunk teljesítménybeli különbségeket, de hogy a játékok alatt változik-e a helyzet, az a következő oldalon kiderül.
Játékok
Csak úgy, mint az előző tesztben, úgy most is két népszerű játékra esett a választás, amikor tesztalanyok között kutattunk, igaz most már csak kényszerből, hogy összehasonlíthatóak maradjanak az eredmények. Az egyik játék a Far Cry 2, míg a másik a Crysis: Warhead. Az alkalmazásokban kapott átlag FPS értékeket ezúttal is táblázatokba foglaltuk, ezek az alábbi képeken láthatóak:
A Far Cry 2-es megmérettetés 1024 x 768 pixeles és 1600 x 1200 pixeles felbontásokban zajlott, mindkét esetben DirectX 9-es módban futtattuk a játékot. Az egyes versenyzők közötti különbségek ismét minimálisak, amit jól jellemez az is, hogy ezúttal sem egy alaplap kapta a két tesztért a legjobbnak járó címet, sőt, a legrosszabb teljesítményért járó plecsnit sem egy terméknek lehet kiosztani. Az 1024 x 768 pixeles fordulót az ASRock P55-Pro nyerte meg és az ASRock P55-Pro vesztette el, míg az 1600 x 1200 pixeles felbontásban zajló megmérettetést az MSI P55-CD53 nyerte és az MSI P55-GD65 vesztette el.
A Crysis:Warhead teszt még érdekesebben végződött. Itt már a négy különböző mód közül kettőt megnyert a Gigabyte P55-UD3-as alaplapja. A legrosszabbaknak járó négy cím négy különböző alaplapnál landolt. Az egyes megmérettetésekben a legjobb és legrosszabb eredmények között maximum 1 FPS-es, de többnyire annál sokkal kisebb különbség mutatkozott, ami már-már említésre sem méltó
HDD, fogyasztás, hőmérséklet, tuning
Merevlemez-kezelés
A rendszerek merevlemez-kezelési képességeit ezúttal is két tesztprogrammal, azaz a HDTune-nal és a HDTach-kal vizsgáltuk meg. A SATA porton csatlakozó rendszer merevlemez mellett egy USB-s külső merevlemezt is bevontunk a tesztbe, hogy egyúttal az USB kezelésről is némi képet kaphassunk az egyes alaplapok esetében. A tesztek alkalmával készített screenshotok az alábbi képeken láthatóak, természetesen minden kis kép nagyítható.
[bold]HDTach
[/bold]
[bold]HDTune
[/bold]
[bold]Fogyasztás
[/bold]
Az egyes versenyzők esetében négyféle módban vizsgáltuk az energiafogyasztást: első körben energiatakarékos módban, utána az energiatakarékossági funkciók kikapcsolása után, majd egy négy szálon futó CineBench R10 renderelés alkalmával és végül a Far Cry 2 futtatásakor. A különböző tesztek alkalmával a legalacsonyabb és legmagasabb mért értékeket átlagoltuk, gyakorlatilag ezek az értékek szerepelnek az alábbi diagramban.
Ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja, a legtakarékosabban a micro-ATX formátumú P55M-Pro alaplap üzemelt, míg a legtöbbet a P55-Deluxe rendszer fogyasztotta, gyakorlatilag minden tekintetben. Tökéletes sorrend felállítására az összesített diagram miatt nem volt lehetőség, így egyes alaplapok között 1-2W-os különbségek mutatkoznak a különböző tesztekben, de az üresjárati energiatakarékos, és a játék futtatásakor kapott eredmények segítségével azért megpróbáltunk egyfajta sorrendet felállítani.
Hőmérséklet
Az alaplapok mindegyikénél elvégeztük az üresjárati és terhelés közbeni műszeres mérést, amelynek keretein belül azt vizsgáltuk, hogy a P55 PCH-ra helyezett hűtő a chip közepéhez legközelebb eső helyen milyen mértékben melegedett az egyes esetekben. Természetesen ezúttal is átlagoltuk az eredményeket és az így kapott értékeket diagramba foglaltuk. Íme:
A legmagasabb hőmérsékleti értékeket a P55M-Pro-nál mértük, amely egyébként a legenergiatakarékosabb alaplapnak bizonyult. Ezek az értékek a mezőny többi versenyzőjénél mért hőfokoknál magasabbak, ám egy jól szellőző házban semmi működésbeli problémát nem okozhat ez a tény. A leghűvösebb ezúttal is az MSI P55-CD53-as rendszere volt, de tőle alig-alig maradt le az energiazabáló ASRock P55-Deluxe és az MSI P55-GD65-ös modellje.
Tuning
A tuningolás most sem maradhatott ki a sorból. Az alaplapok esetében minden alkalommal visszavettük minimális értékre a memória osztót, a processzor szorzót, valamint a QPI órajelet. A feszültségeket szigorúan alap értéken tartottuk, a problémák elkerülése végett a processzor magfeszültségét is magunk állítottuk be, nem bíztunk semmit sem a rendszerre. Ennek hatására az alábbi eredményeket értük el BCLK tuning tekintetében:
A legjobb eredményt az MSI két P55-öse, a P55-CD53-as és P55-GD65-ös alaplapok érték el. A harmadik helyre a Gigabyte P55-UD3 esett be. Az ASRock alaplapjai a P55-Deluxe kivételével mint stabilan mentek 200 MHz-es BCLK mellett, így a mezőny utolsó felében végeztek, kivétel nélkül. Az MSI előnye szép teljesítmény, az pedig, hogy a BCLK értéket akár valós időben, Windows alatt is bármikor emelhetjük, illetve csökkenthetjük egyetlen gombnyomással, már csak hab a tortán. A dolognak azért van egy szépséghibája: számítógépházba szerelt alaplapnál ezek a gombok használhatatlanok, márpedig a felhasználók 99%-a számítógépházban tartja konfigurációját.
Végszó
ASRock P55M-Pro
Az ASRock micro-ATX alaplapja összességében jól szerepelt a tesztek során, bár több megmérettetést vesztett el, mint amennyit megnyert.
Mellette szól az a tény, hogy az egyes versenyzők között alig-alig voltak teljesítménybeli különbségek, így a történet ezen részét nyugodtan át is ugorhatjuk. A termék rendelkezik CrossfireX támogatással, ami a micro-ATX-es alaplapok szegmensében nem egy fontos tulajdonság, hiszen a HTPC építők jelentős része mindössze egykártyás, vagy egy integrált GPU-s rendszerben gondolkodik. Az a tény, hogy a második PCI Express x16-os slot csak x4-es sávszélességen üzemel kétkártyás módban, tovább erősíti azt a tényt, hogy nem ez az a tulajdonság, ami miatt vonzó lehet a deszka a felhasználók számára. A termék felszereltségével nem voltak problémák, felépítése is rendben van, fogyasztása pedig egyenesen a legkedvezőbb a mezőnyben. A pozitív képet némileg beárnyékolja, hogy a P55 PCH ennél a terméknél melegedett a legjobban, így ha ezzel az alaplappal akarunk egy HTPC konfigurációt felszerelni, akkor megfelelő hűtésről is gondoskodni kell, azaz jól szellőző házat kell választanunk. A termék 25000 forintos árához képest nagyon szépen helytállt a mezőnyben, így mindenképpen megérdemli az ajánlott vétel címet.Az alaplap mellett szól az is, hogy optikai és koaxiális hangkimenetekkel egyaránt fel van szerelve, így HTPC-nak ideális. A teszt során a VIA integrált audió vezérlője összességében jónak tűnt, így ez sem lehet ellenérv, ha tetszik az alaplap. POzitívum még, hogy két darab Pover-Over-eSata csatlakozóval van ellátva, ami a többi, drágább alaplapról nem mondható el.
[bold]MSI P55-GD65
[/bold]
Az MSI P55-GD65-ös alaplapja túlzás nélkül nevezhető a tuningosok álmának, legalábbis ebben a szegmensben. Az OC Genie technológia főként a kezdők számára lesz áldás, míg a BCLK órajel emelésére és csökkentésére szolgáló gomboknak inkább a hardcore tuningmesterek fognak örülni. Az alaplap felszereltségét tekintve tökéletesen beleillik a mezőnybe, igaz egy különlegességgel azért még rendelkezik: a V-Check Point-nak köszönhetően a különböző fontos feszültségek (CPU, CPU_VTT, DDR, PCH) előre elkészítet mérőpontok segítségével folyamatosan monitorozhatóak digitális multiméter segítségével, ehhez pedig nincs szükség sem forrasztgatásra, sem egyéb módosításokra. A másik fontos tulajdonság az SLI támogatás, ugyanis a mezőny többi tagjánál ilyen fícsör nincs jelen, ráadásul plusz pont, hogy a második PCI Express x16-os slot x8-as, és nem x4-es sávszélességgel üzemel. Az alaplap teljesítmény tekintetében tökéletesen beleillett a mezőnybe, ám tuningképességeivel minden vetélytársát felülmúlta: ennél a terméknél értük el a legmagasabb stabil BCLK órajelet.Az MSI alaplapján csak egy Pover-Over-eSATA port van, ám egyéb, főleg tuninggal kapcsolatos szolgáltatások tekintetében ez a tény bőven kárpótol minket. Amennyiben tuningolni akarunk, és a P55-ös alaplapok közül az egyik legjobbat szeretnénk alkalmazni céljaink eléréséhez, akkor nekünk ez az alaplap KELL! Ajánlott vétel és tuning győztes!
ASRock P55-Deluxe
Az ASRock harmadik P55-ös alaplapja egy igen-igen jól felszerelt termék. Pozitív tulajdonság, hogy az alaplapon a plusz rögzítőfuratoknak köszönhetően LGA-775-ös processzorhűtő alkalmazására is lehetőség
nyílik. A gyári Intel LGA-1156-os processzorhűtő szerelése kész szenvedés, főleg a leszerelés: a feszültségszabályzókon elhelyezett hűtőbordák túl közel kerültek a processzorfoglalathoz, így a bal felső rögzítőfül kioldása nagyon nehéz, és fájdalmakkal is jár, ugyanis a bordák széle könnyedén elvághatja a körmünket, vagy az ujjunkat. Az alaplap három darab PCI Express x16-os slottal rendelkezik, amelyek közül kettőt normális sávszélességgel (x16 vagy x8+x8), míg a harmadikat csak x4-es sávszélességgel üzemeltethetjük. Az SLI támogatás igénybevételére itt nincs lehetőség. A kétszer hétszegmenses debug kijelző hasznos társ lehet, ha valami miatt nem indul a rendszer, ugyanis a kijelzőn leolvashatjuk az adott probléma hibakódját, amelyet az alaplaphoz tartozó felhasználói kézikönyv segítségével lehet beazonosítani. A termékhez jár egy kétportos SATA 6 Gbps-os kártya is, amely egyelőre túl nagy jelentőséggel nem bír, de ha végre elkezdenek szállingózni a SATA 6 Gbps-os adattárolók, akkor nagyon jól fog jönni. Teljesítmény tekintetében az alaplap elég sokszor végzett a mezőny legvégén, tuningképességek tekintetében pedig konkrétan a leggyengébb eredményt mutatta fel, már ami a maximális stabil BCLK órajelet illetiA P55-Deluxe helyett, ha ragaszkodunk a márkához, érdemesebb az olcsóbb modellek közül válogatni, a Deluxe maximum az extrái miatt lehet érdekes. A mezőnyből most sem szeretnénk egy alaplapot kiemelni, teljesítményben nagyon szorosan egymás mellett van mindenki. Azért az elmondható, hogy tuningra az MSI lapjai nagyon jól használhatóak, az ASRock hasznos extrákkal próbál kitűnni a tömegből, míg a Gigabyte a megszokott, kiegyensúlyozott lapjával szerepel a mezőnyben. A későbbiekben, még egyszer visszatérünk a témára, hogy megnézzünk egy-két Asus alaplapot is, és a Gigabyte mATX-es deszkáját is.
A tesztben szereplő alaplapokat a Ramiris KFT bocsátotta rendelkezésünkre. Ezúton is köszönet értük!
BIOS videók
Az alábbi pár videón az egyes alaplapok BIOS-ait ismerhetjük meg egy kicsit közelebbről.
ASRock P55M-Pro
[bold]MSI P55-GD65
[/bold]
ASRock P55-Deluxe