1. Bevezető

Két hete beszámoltunk már az Intel első 32 nm-es asztali processzorairól, melyek jól szerepeltek, de meglehetősen túlárazottak, így mindössze a legolcsóbb Core i3-as CPU győzött meg minket arról, hogy érdemes megvenni. Múlt héten rátettük a kezünket az első mobil változatokra is, a következő pár oldal a gépek bemutatásán felül részben a tapasztalatokról szól majd.

Még mielőtt elmerülnénk az Asus és a Toshiba két fenegyerekében, érdemes átvenni, hogy milyen változást hoznak a felhasználók életébe a Core i3, i5 és i7 processzorok. Ezek az első olyan központi egységek, amelyek beépített videokártyát tartalmaznak, ennek neve Intel HD Graphics. A GMA X4500MHD továbbfejlesztett változata immáron 12 shadert tartalmaz, melyek órajele a processzor típusától függ. Az alapórajel 500 MHz, amely a GPU Boost technológiának köszönhetően 667 vagy 766 MHz-re tornászható fel – automatikusan.

De mi is ez a GPU Boost? A Turbo Boostról már több ízben esett szó, nos, valami hasonlóra kell gondolni itt is. Amikor CPU intenzív alkalmazást futtatunk, akkor a rendszer képes megnövelni a processzor órajelét egészen addig, amíg ezzel a manőverrel nem lépi túl a meghatározott tipikus fogyasztási értéket. Kétmagos egységeknél két külön órajellel kell számolni, attól függően, hogy az adott program egy vagy több szálon fut. Amikor a feladat nagy része a grafikus magra hárul, akkor nem sokat érünk egy gyorsabb processzorral, így ilyenkor marad az alapórajel, cserébe a GPU sebessége nő a már említett 667 vagy 766 MHz-ig bezárólag. A növekedés mértéke ebben az esetben viszont nem a megcélzott fogyasztástól, hanem a hőmérséklettől függ.

Bár az asztali modelleknél túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk neki, a mobil változatoknál igenis fontos lehet a Turbo Boost, hiszen tuninggal itt nem lehet kompenzálni ennek hiányát. A nálunk járt Asus N61Jv-ben a legerősebb Core i5 volt, amely az alap 2.53 GHz-es órajelről 2.8, illetve 3.06 GHz-re tudta feltornászni magát attól függően, hogy hány szálon terhelte az adott alkalmazás. A Hyper Threading bevezetése szintén jelenthet némi pluszt, hiszen notebookoknál nem olyan egyszerű négymagos processzorokat pakolni a gépekbe, ráadásul elég drága mulatság is.

A beépített memóriavezérlőnek köszönhetően az új Intel processzorral szerelt gépek mindegyike DDR3 RAM-okkal üzemel már, így vélhetően az év végére fokozatosan tűnnek majd el a DDR2-es megoldások, főleg, ha az Atom processzorok is megkapják az új memóriavezérlőt. Természetesen új lapkakészlet is szükséges a Core i3/i5/i7 processzorok kezeléséhez, ez az esetek döntő többségében a HM55 lesz, amely az asztali H55 mobil változatának felel meg.

2. Toshiba Satellite L505 - Specifikáció és hardver

Ma két notebookkal, és rajtuk keresztül két új processzorral ismerkedhetnek meg olvasóink. A sort az olcsóbbik géppel kezdjük, hiszen a Toshiba Satellite L505-öse jelenleg 204 ezer forintért vihető haza.

A táblázatot érdemes végigböngészni, hiszen két ismeretlen tényezőt is felfedezhetünk rajta. Az egyik természetesen az új Intel processzor, a másik viszont az AMD videokártyája, amely számozás alapján nem kecsegtet sok jóval. A 100 MBites hálózati kártyát ideje lenne már elfelejteni 2010-ben (de már tavaly is égő volt), ahogy a Bluetooth is alap lehetne már ebben az árkategóriában. Az eSATA-nak, a sok memóriának és a nagy vinyónak viszont örültünk.

A gép mellé egészen minimális körítést kapunk, gyakorlatilag pont annyit, amennyi a használathoz szükséges és elégséges. A tápegység 90W-os, az akkumulátor viszont csak 44 Wh-s, így egész gyorsan fel lehet tölteni a telepet közel maximális állapotba. Operációs rendszerként egy 64 bites Windows 7 Home Premiumot kapunk, amelynek visszaállítását a merevlemezről végezhetjük el. Külön DVD-n rendelkezésre áll viszont egy 32 bites verzió is, ha kompatibilitási vagy egyéb okok miatt nem szimpatizálnánk az előtelepített 64 bites változattal. Dicséretre méltó elgondolás, ám úgy véljük, hogy 2010-ben ilyesmire már nincs szükség.

Meglepően csendes volt a Toshiba L505-öse és ezt a jó szokását az idő nagy részében meg is tartotta. Ha a videokártyát és a processzort együtt terheltük, egyedül akkor tudott magasabb szintre kapcsolni a benne található ventilátor. Ekkora már jól hallhatóvá vált, bár zajosnak még ekkor sem volt nevezhető. Üresjáratban nevetségesen alacsony értékeket mértünk, hiszen a processzor 38, a VGA pedig 50 fokos volt. Terhelés hatására ezek az értékek 63-ra, illetve 84-re módosultak. Míg az előbbi szép eredmény, addig az utóbbi már hagy némi kívánnivalót maga után, főleg, ha a teljesítményt is hozzá vesszük.

A Windows 7 beépített tesztje egész érdekes eredményeket adott. A videokártya számozása ellenére egész használhatónak tűnik, a processzor pedig ijesztően gyors. Csak hogy tisztába tegyük a dolgokat, az L505-ben a leglassabb Core i3-as egységet találjuk, amely 2.13 GHz-en zakatol 3 MB L3 cache-sel Turbo Boost nélkül, viszont Hyper Threading támogatással. A nálunk járt kétmagos gépek közül egyedül az Acer Aspire 5739G-ben lévő Core 2 Duo P8700 tudott elérni 6.1-es pontszámot, ehhez 2.53 GHz-es alapórajelre volt szüksége. Elképzelhető, hogy az új processzorok onnan indulnak, ahol a régiek abbamaradtak?

Igyekeztünk kideríteni, mi is van ezzel a Radeon HD5145-tel. Az AMD oldala és a GPU-Z gyorsan megválaszolták a kérdést. A kanadaiak újracsomagolták a HD4570-et és egy vonzóbb, de alacsonyabb osztályba sorolt címkével adják el újra. Ez alapvetően nem lenne baj, ha nem tévesztenék meg vele a vásárlókat, hiszen aki HD5000-es szériába tartozó Radeont vásárol, az joggal várná el a DX11-es támogatást és a 40 nm-es gyártástechnológiát, amik jelen esetben nincsenek. Van viszont 80 shaderünk 40 MHz-cel magasabb órajelen, mint a HD4570-nél, és 512 MB GDDR3-mas memóriánk, amely a 64 bites sínszélesség miatt mindössze 12,8 GB/s-os sávszélességre képes. Az 1366x768-as natív felbontáshoz ettől függetlenül elegendő lehet alacsony/közepes beállítás mellett a nem túl friss játékok esetében. Sajnos a processzorban lévő Intel HD Graphics VGA-t ennél a gépnél nem érhetjük el, kizárólag a dedikált Radeon HD5145-öt használhatjuk.

Az 500 GB-os Toshiba merevlemezzel nem találkoztunk még, így kíváncsiak voltunk, sikerült-e valamit fejlődnie a cégnek az adathordozók piacán az elődmodellekhez képest. Ha nem is tartozik a leggyorsabbak közé, de a kötelezőt hozza, ráadásul halk és hűvös is, ami olyakor fontosabb szempont helyet a nyers sebességnél. Elosztását tekintve két egyenlő részre van osztva, ami nem túl szerencsés, ha vissza akarjuk állítani a rendszert a későbbiek folyamán.

A beépített sztereó hangszórópártól sokat ne várjunk, az átlagnál valamivel jobban szólnak és hangerejük is van, de dinamikáról csak a fizika könyvben olvastak. Megjegyzendő viszont, hogy torzításra nem hajlamosak és magas hangerőnél sem rezonáltatják be a műanyag házat.

3. Toshiba Satellite L505 - Ergonómia

Mindenféle Toshiba Satellite gép járt már nálunk, így mondhatni a szokványos kép fogadott minket a kicsomagolás után. A csillogó felső borításon nem lepődtünk meg, hiszen az L300 óta nem láttunk matt burkolattal rendelkező noteszt a cég palettáján. Megfordítás után viszont szomorúan vettük tudomásul, hogy az L505 közelebb áll az A500-hoz, mint az L500-hoz.

Erről kinyitás után rögtön meg is bizonyosodhattunk, ugyanis minden csillog az utolsó gombig. Nyomdafestéket tűrő kifejezésekkel el sem mondható, mennyire nem szeretjük az ilyesmit, használat közben gyakorlatilag percenként akar az ember kezet mosni és valamilyen rongy után szaladni. Tisztán tartani lehetetlen bármit is a hangszóróktól délre, ne is próbálkozzunk vele. A billentyűzet pontosan ugyanaz, mint az A500-é, jól lehet(ne) gépelni rajta, de a csillogós műanyag borzasztóan lerontja az élvezeti faktort.

A touchpad sem úszta meg a ragyogást, ennek ellenére jól használható és a főbb multitouch képességeket is ismeri. A bal és jobb egérgombok nagyok és jól nyomhatók, bár stabilitásuk néha megkérdőjelezhető volt. Összességében meg voltunk elégedve vele, hiszen a gombok felett lévő érintés-érzékeny felület hála istennek viszonylag matt bevonatot kapott.

A portok és csatlakozók elhelyezése viszont már javarészt az L500-at követi, így elöl találjuk meg a mechanikus hangerő-szabályózót és a kártyaolvasót, két oldalt pedig az összes többit. A bevezetőben már kifejeztük sajnálatunkat a hiányosságok miatt, így ezeket most nem emlegetnénk fel. A bal oldali LAN csatlakozó jobb lett volna, ha még feljebb kerül, de a video kimenetek is túlságosan lent vannak. Az eSATA port bár képes USB-ként is funkcionálni, kikapcsolt állapotban nem tölti a rá dugott eszközöket.

A kijelző fényerő tartománya egész tág, viszont a háttérvilágítása LED-es létére szörnyű. Ezzel némileg összefüggésben van a gyenge látószög is, normális fekete színt semmilyen formában nem kapunk, így filmnézésnél a sötét részekkel bajban leszünk. A minimális fényerő lehetett volna még alacsonyabb, esti használatra, ha nem is túl magas, de mindenképpen magasabb, mint az átlag. A kávában megbúvó webkamera jól követi a mozgást, cserébe fakó és zajos képet produkál.

4. Asus N61Jv - Specifikáció és hardver

Tesztünk másik szereplője itthon még nem kapható, de hamarosan elérhetővé válik. Az Asus N61-es sorozatának egyik tagja már járt nálunk nem is olyan régen, akkor a Gamer notebook sorozatunk keretein belül vizsgáltuk meg erejét és minőségét. Most utóbbira nem annyira voltunk kíváncsiak, viszont a gépben lakozó leggyorsabb mobil Core i5-ös processzorra már annál inkább.

A 280 ezer forintos ár becsült cédula, így kéretik fenntartással kezelni. Olcsóbb viszont biztos nem lesz az N61Jv, főleg, ha a felszereltségen is átszaladunk. Ez az első olyan notebook, amelyben már 640 GB-os merevlemez található, de szintén itt debütál az NVIDIA „új” GeForce GT 300M-es szériája is. A Bluetooth természetesen alap, hiszen a gép a multimédiára kihegyezett N család tagja. Az ExpressCard szintén dicséretes, de ha akarunk, akár TV-t is nézhetünk a szerkezeten, igaz csak analóg adásokkal, ugyanis a digitális része nem támogatja az MPEG-4 formátumot (bár ez még mindig nagy kérdés, hogy szoftver vagy hardver függő-e).

Tekintettel arra, hogy a tesztgép még nem a kereskedelmi forgalomba kerülő változat volt, így csak akkumulátort és töltőt (90W) kaptunk hozzá, de természetesen jár majd a szokásos táska, egér és törlőkendő is, valamint vélhetően kapunk egy antenna átalakítót is.

Testvéréhez hasonlóan halkan kelt életre az N61Jv, és terhelés hatására se nőtt meg igazán a hangja. Bár nőtt a ventilátor fordulatszáma, zajban ez minimálisan mutatkozott csak meg. Az értékek itt még alacsonyabbak voltak, mint az előbb látott Toshiba-nál. Terhelés nélkül a processzor 36, a videokártya 42 fokon üzemelt, míg izzasztásnál az értékek rendre 65-re és 55-re változtak. Egészen elképesztő számok, jár a megemelt kalap.

A Windows 7 beépített tesztje alapján a Core i5-540M sebessége lassan egy átlagos négymagoséval vetekszik, ennek természetesen igyekeztünk utána járni. Sajnálatos módon a grafikus kártyára vonatkozó eredményeknél csak az integrált VGA-t tudtuk használni, bármit piszkáltunk a rendszeren, így a fent látható pontszámok az Intel HD Graphics-ot illetik.

A régi-új eForce GT 325M nem meglepő módon egy alacsonyabb órajelen futkosó GT 230M, így sebességben nagyjából tudtuk, mit várhatunk el tőle. A Toshiba Satellite-jával ellentétben az N61Jv-ben mindkét videokártyát használhatjuk, de sajnos a váltáshoz újra kell indítanunk a gépet. Erre nem figyelmeztet a rendszer, de tapasztalataink azt mutatják, hogy enélkül nem fog menni a csere. Nagy kár, ugyanis így nem lehet kivitelezni azt a helyzetet, hogy 2D-ben az integrált, 3D-ben pedig a dedikált kártya dolgozzon.

A 640 GB-os Toshiba merevlemez ugyanabból a családból származik, mint az előbb látott 500 GB-os példány, így viselkedése nagyon hasonló volt. A két darab 320 GB-os tányérból álló vinyó minimálisan ugyan, de gyorsabb volt kistestvérénél, zajszintben és hőtermelésben megegyeztek.

A sztereó hangszórópár ugyanaz, ami a testvérmodellnél is volt, így az ott leírtak érvényesek itt is, az átlagnál jóval használhatóbb rendszer kapunk, nem hiába a multimédiás besorolás.

5. Asus N61Jv - Ergonómia

Tekintettel arra, hogy már bemutattuk az N61-es családot, így gyorsan átszaladnánk a különbségeken a Vg és a Jv modellek között. Kezdjük a gép aljával (hiszen a tetejük megegyezik), ahol a WLAN-t elforgatták és arrébb tették, így bőven lett hely a hibrid TV tuner kártyának a memóriák mellett.

A billentyűzet hatalmas csalódás volt, hiszen alátámasztása pocsék és semmilyen formában nem hasonlít az N61Vg remek klaviatúrájára. Aggodalomra viszont talán nincs okunk, mert a nálunk járt változat nem végleges, így könnyen elképzelhető, hogy a boltokba szánt verziókon már az N61Vg-nél látható gombsor lesz (ámen).

A touchpad szerencsére ugyanaz volt, így támogatott mindenféle multitouch funkciót. Mivel a jobb gombot ki tudtuk váltani a két vagy háromujjas taperolással, nem tűnt annyira nagy gondnak, hogy a fizikailag egyben lévő bal és jobb gombok nem olyan jól kezelhetők.

Oldalanként egy-egy változást fedezhetünk fel a régi és a mostani N61 között. Az egyik a kék színben pompázó USB 3.0-s port (bizony ám), a másik a Blu-Ray lemezeket is olvasni képes DVD-író. Megfelelő eszköz hiányában sajnos nem tudtuk egymásnak ereszteni az eSATA-t az USB3-mal, de ami késik, az nem múlik.

A kijelző látszólag ugyanaz volt, mint az N61Vg-nél, így az átlagnál valamivel jobb látószöget kapunk, a fényerő tartomány pedig elég széles skálán állítható. A panel felett lévő webkamera meglepően jó színvilággal és az átlagnál rosszabb mozgáskövetéssel rendelkezik.

6. Teszteredmények (CPU, VGA, akkumulátor)

Jöjjenek a várva várt tesztek, azaz végre kiderül, hogy tényleg annyira jók-e az új processzorok, mint amennyire a Windows 7 gondolja.

Úgy néz ki, hogy igen, az Arrandale CPU-k nagyon gyorsak. A Core 2 Duo P8700 alig tudja tartani a lépést a legkisebb (hangsúlyozzuk, legkisebb!) Core i3-mal, párszor rendesen ki is kap tőle. A leggyorsabb i5 a négymagos (de csak 2 GHz-es) négymagos Core 2 Quad-ot igyekszik püfölni és néha sikerült is megelőznie, még olyan helyzetekben is, amikor nem egy szálon futó tesztről beszélünk. Jól látható, hogy a Turbo Boost néhol mekkora előnyt jelent, nem egyszer 30%-kal volt gyorsabb az i5-540M az i3-330M-nél. Cinebenchben természetesen kijön a Hyper Threading előnye is, így a gyorsulás mértéke az eddigi 1,9-ről 2,2-2,3-ra nőtt. Ha levonjuk a HT jótékony hatását, akkor is látható, hogy a Core 2 Duo P8700 itt is egy szinten van a legkisebb i3-mal.

A videokártyák közül elsőként az „új” Radeont teszteltük, hogy lássuk, mire képes a minimálisan túlhajtott HD4570, amelyet HD5145-ként fog megismerni a nép. A legerősebb integrált VGA-nál kétszer, a szintén 80 shaderes, de jóval alacsonyabb órajelű HD4330-nál pedig másfélszer gyorsabb a HD5145. Ez elegendő ahhoz, hogy közepes beállítással a játékok nagyobbik részét elvigye 1366x768-ban. Úgy gondoljuk, hogy nagyjából ez az a minimum szint, amellyel a modern játékok elfogadható kinézet mellett már játszható sebességet produkálnak.

Következett az átnevezett és belassított GeForce GT 230M, alias GT 325M. Hasra semmiképpen nem estünk, sajnos a közel 300 ezres cédulánál ez a teljesítmény már harmatos, a testvér modell (N61Vg)  GT 220M-je alig lassabb nála.

Végezetül megvizsgáltuk az Intel HD Graphics névre hallgató új integrált videokártyáját is. Győztesnek semmiképpen sem született, de sokkal használhatóbb, mint elődje volt, ráadásul több video tömörítési formátumot is gyorsít, így ideális utód lesz belőle. Sajnos a driver még nem mindenhol áll a helyzet magaslatán, így fordulhatott elő, hogy DiRT2-ben nagy feketeség fogadott minket.

Az akkumulátor teszteknél meglepő eredmények születtek. Házon belül az N61Jv kikapott az N61Vg-től, méghozzá elég rendesen. Már-már azt hihetnénk, hogy az új Arrandale processzorok biztos sokat fogyasztanak, de erre rácáfol a Toshiba Satellite L505 eredménye. Mi inkább utóbbinak hiszünk, mégis csak egy kereskedelmi forgalomban kapható modellről van szó, a 44 Wh-s teleppel elért közel 4 órás üresjárat nem rossz eredmény, de az új CPU-kkal kapcsolatos végső ítélethirdetéssel még megvárunk pár tesztet.

7. Értékelés

Jött, látott és minket egyelőre meggyőzött az Intel új Arrandale processzorcsaládja. A legkisebb Core i3-mas modell gyakorlatilag legrosszabb esetben is hozni tudja az egyik legerősebb Core 2 Duo teljesítményét, a Core i5-ös modell a Turbo Boostnak és az alapból magasabb órajelnek köszönhetően pedig az olcsóbb négymagos mobil egységeket közelíti. Az alacsony hőtermelés és a láthatóan hasonló fogyasztás mellett olyan finomságok várhatók a jövőben, mint az ultravékony hordozható gépekbe szánt Core i7-640UM, amely 18W-os fogyasztása mellett 1.2 GHz-es alapórajelét akár 2.26 GHz-re is fel tudja tornászni a Turbo Boost segítségével. Az Intel tehát a CULV platform megtartása mellett vélhetően újfent célba veszi a rég elfeledett szubnotebookokat és ezzel betömi a tavaly nyár óta tátongó lukat a két, méretben hasonló, de árcédulában jócskán eltérő piac között.

A tesztben szereplő Toshiba Satellite L505-öt az Expert Computer Kft-től, az Asus N61Jv-t pedig az Asus Magyarországtól kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Toshiba Satellite L505-13D:

Pro:

+ hűvös CPU és HDD

+ többnyire halk működés

+ multitouch

+ elfogadható üzemidő nagy teljesítmény mellet

Kontra:

- csapnivaló anyaghasználat

- Bluetooth hiánya

- csak 100 MBites vezetékes hálózat

Hivatalos honlap: Toshiba

Vásárlás: Irány a webáruház

8. Specifikációk

Toshiba Satellite L505-13D   

Processzor    Intel Core i3-330M (2.13 GHz, HT, 3 MB L3 cache)

Memória    4 GB Micron DDR3-1066 CL7-7-7-20

Chipset    Intel HM55

Videokártya    ATI Radeon HD5145 512 MB

Hangkártya    Realtek ALC272 HD Audio

Kijelző    15,6" (1366x768, glossy, LED)

Merevlemez    Toshiba MK5055GSX 500 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2

Optikai meghajtó    TSSTcorp TS-L633C DVD-RW

Hálózati kártya (LAN)    Realtek FE PCIe Fast Ethernet

Hálózati kártya (WLAN)    Realtek RTL8191SE 802.11n PCI-E

eSATA    van

HDMI    van

Mobil internet    nincs

ExpressCard    nincs

TV tuner    nincs

Távirányító    nincs

Webkamera    van

FireWire    nincs

Bluetooth    nincs

Infravörös port    nincs

Kártyaolvasó    van

Ujjlenyomat olvasó    nincs

Akkumulátor    6 cellás 44 Wh

Operációs rendszer    Windows 7 Home Premium 64 bit (+32 bites helyreállító)

Tömeg    2,94 kg

Ár (a cikk megjelenésekor)    204 ezer Ft

Asus N61JV   

Processzor    Intel Core i5-540M (2.53 GHz, Turbo Boost, HT, 3 MB L3 cache)

Memória    4 GB Hynix+Kingston DDR3-1066 CL7-7-7-20

Chipset    Intel HM55

Videokártya    Intel HD Graphics + NVIDIA GeForce GT 325M

Hangkártya    Realtek ALC269 HD Audio

Kijelző    16" (1366x768, glossy, LED)

Merevlemez    Toshiba MK6465GSX 640 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2

Optikai meghajtó    HL-DT-DT CT21N BD-ROM / DVD-RW

Hálózati kártya (LAN)    Atheros AR8131 PCIe Gigabit Ethernet

Hálózati kártya (WLAN)    Intel WiFi Link 1000BGN 802.11n

eSATA    van

HDMI    van

Mobil internet    nincs

ExpressCard    van

TV tuner    van (YUAN MC770A DVB-T/Analog Hybrid Tuner )

Távirányító    nincs

Webkamera    van

FireWire    nincs

Bluetooth    van

Infravörös port    nincs

Kártyaolvasó    van

Ujjlenyomat olvasó    nincs

Akkumulátor    6 cellás 48 Wh

Operációs rendszer    Windows 7 Home Premium 64 bit

Tömeg    2,91 kg

Ár (a cikk megjelenésekor)    280 ezer Ft