A teszt főszereplője

A mini-ITX alaplapokból mára már Dunát lehetne rekeszteni, akkora a kínálat, de a legtöbb alaplap integrált (általában Atom) processzort kap, és ritka az, ami az erősebb platformokra építene, ezért is vettük elő a Gigabyte nyáron megjelenő alaplapját, ami LGA-1156-os processzorfoglalattal érkezik.

Az alaplap: Gigabyte-GA-H55N-USB3

A megjelenítő módok között a szokásos tükrözés, klónozás és kiterjesztés módok vannak jelen, de találunk egyéb beállításokat is, például azt, hogy az alkalmazások melyik kijelzőn nyíljanak meg alapértelmezett módon.

 

A H55N-USB3 mini-ITX megoldás lévén csak két DDR3-as memóriafoglalatot tartalmaz, azok viszont képesek kiaknázni a processzorba épített kétcsatornás memóriavezérlő által kínált lehetőségeket. A memória foglalatokban DDR3-1066/1333/1666 MHz-es modulok helyezhetőek el, összesen maximum 8 GB-nyi, vagyis két darab 4 GB-os modul. A rendszer XMP támogatással is bír, ezt XMP támogatással ellátott memória modul esetén a BIOS-ból aktiválhatjuk. A technológia annyit tesz, hogy az XMP engedélyezésével a modul XMP profiljában eltárolt értékek lépnek életbe (órajel, feszültség, időzítések). A H55 Express lapkakészletre épülő termék egy PCI Express 2.0 x16-os slottal is büszkélkedik, így a processzorba integrált videó vezérlőt könnyedén kiválthatjuk egy normál videokártyával, már ha van IGP a processzorban, ha nincs, akkor alapból videokártyával kell felszerelnünk a rendszert. A termék SATA 6 Gbps-os portot nem tartalmaz, de SATA 3 Gbps-os csatlakozókból 4 darabot találunk rajta. A hátlapi kivezetések között a már említett videó kimeneteken kívül négy darab USB 2.0-s port és a NEC720200F1 chip jóvoltából két darab USB 3.0-s port is jelen van. PS/2-es csatlakozóból csak egy darabot találunk, a másik helyett USB portok vannak. A Realtek ALC892R típusú integrált audió vezérlő nyolccsatornás audió támogatást nyújt a rendszer számára és a szokásos jack audió kimeneteken kívül egy optikai hangkimenetet is kínál.

A hátlapon a felsoroltakon kívül találunk még egy eSATA portot, valamint egy Gigabites Ethernet portot is, amit a Realtek RTL8111E chip kezel. USB 2.0-s portból az alaplapi kivezetésekkel (tüskesorok) együtt összesen 8 darab áll rendelkezésre. A termék felépítés tekintetében teljesen jónak minősül, tulajdonképpen csak két kellemetlenséget vettünk észre a teszt során, amik szerelés közben derültek ki. Az egyik az, hogy a PCH (Platform Controller HUB) chip mellett lévő SATA portok pont rossz irányban kerültek a lapra: a SATA adatkábel rögzítő fülének kioldása nehézkesen megy, mert a SATA port és a hűtőborda között minimális hely áll rendelkezésre. A másik kellemetlenség az, hogy a szélső memória foglalat felső rögzítő füle túl közel került az alaplap rögzítő furatához: nagyobb méretű csavarhúzóval nem férünk hozzá a csavarhoz, csak vékony vagy normál csavarhúzóval. Ez valószínűleg nem sok embernek jelent problémát, de jobb tudni róla.

Az alaplap hűtése hibátlan: üresjáratban 40 Celsius fokos, míg terhelés alkalmával 49 Celsius fokos volt a borda úgy, hogy zárt házban, extra hűtőventilátorok alkalmazása nélkül teszteltük a rendszert. Ez nem egy rossz eredmény, de tekintve, hogy szinte minden a processzorba van integrálva nem is annyira meglepő.

[bold]A tesztrendszer:

[/bold]

Alaplap: Gigabyte GA-H55N-USB3

Processzor: Intel Core i3-530 (2,93 GHz + 733 MHz-es Intel HD Graphics IGP)

[bold]Memória:

[/bold] - 2 x 2 GB Kingmax DDR3-1600 MHz (fotózáshoz)

 - 2 x 2 GB Geil DDR3-1333 MHz CL7-7-7-20 CR2 (teszthez, az összehasonlíthatóság miatt)

Ház: Chieftec BT-02B

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium x64

A BIOS közelebbről

Az alaplap egy igen korai BIOS-szal érkezett (04.20-ai dátum), ami sajnos nem is volt megfelelő, de ezt előre tudhattuk, hiszen erre felhívták a figyelmünket. A gyártó hivatalos weboldalára ellátogatva örömmel konstatáltuk, hogy az F1-es mellett már az F2-es BIOS kiadás is elérhető, így ez utóbbit letöltöttük és gyorsan alkalmaztuk is. A kicsomagolt BIOS-t egy pendrive-ra vagy külső merevlemezre kell másolni, majd a BIOS-ban nyomni egy F8-at, ekkor elindul a BIOS Update szoftver. Itt csak ki kell tallózni a meghajtón található BIOS fájlt, majd egy pár másodperces folyamat után már kész is a frissítés.

A frissítés után minden tökéletesen üzemelt, így végre szétnézhettünk egy kicsit a BIOS-ban. Hogy milyen kép tárult elénk? Nos, az az alábbi videóból derül ki:

 

A Gigabyte H5N-USB3-as alaplapja hozza a gyártótól már megszokott szintet, azaz a BIOS rendkívül könnyedén kezelhető, átlátható és nagyon jó tuning menüvel rendelkezik. A BIOS főmenüben itt is él a klasszikus CTRL+F1 varázskombináció, ami ezúttal nem a memória időzítések menüjét hozza elő, hanem az Advanced Chipset Features menüt. Ebben a menüpontban csak egyetlen egy opció van jelen, amellyel a lefoglalt rendszermemória méretét lehet beállítani (128 MB/256MB/MAX).

Az órajel- és feszültségemelések könnyedén végrehajthatóak, az XMP támogatásnak köszönhetően pedig az XMP-képes memória modulok beállítása szinte gyerekjáték. Érdekesség, hogy az órajel időzítéseknél az Quick érték lehetővé teszi, hogy az egyik memória modulnál alkalmazott beállításokat mindkét modul esetében érvényesíthessük, míg Expert módban külön-külön beállíthatóak a modulok egyes tulajdonságai, ahogy az a fenti videóból is kiderül.

Chieftec mini-ITX ház

A ház 240 x 135 x 295 mm-es méretekkel rendelkezik, súlya pedig tápegységgel együtt is csak 2,85 Kg. A ház belsejében egy SFX formátumú tápegységet találunk, amely a toronyházaknál már megszokott módon a ház hátulján, alul helyezkedik el. A termék 180W-os teljesítménnyel áll a rendszer rendelkezésére, csatlakozók tekintetében pedig egy 24 tűs ATX, egy 4 tűs ATX12V, két MOLEX, két SATA és egy Floppy tápkábelt kínál. A ház tetején megtaláljuk a szokásos előlapi kivezetéseket, méghozzá egy nyitható ajtó mögött. Itt egészen pontosan két USB 2.0-s portot, egy mikrofon bemenet és egy fejhallgató bemenetet. A házon bekapcsoló gombot találunk, de a reset gomb hiányzik, pedig az alaplapon természetesen van "reset kivezetés". A bekapcsoló gombtól és a ledektől jobbra egy ajtó látható, ami rugós kivitelű: mögötte bújik meg az 5,25 hüvelykes formátumú optikai meghajtó. Az ablak mellett egy "eject" gomb is helyet kapott. Az optikai meghajtó szokatlan módon nem vízszintes, hanem függőleges helyzetben helyezkedik el a házban, így a lemezek behelyezése kissé furcsa, de a korongok természetesen nem esnek ki, így némi ismerkedés után rutinosan kezelhetjük a kérdést.

A ház dobozában egy tápkábel, valamint az alaplap és a merevlemez beszereléséhez szükséges csavarok foglalnak helyet. Az optikai meghajtóhoz két műanyag sín jár, amelyek a házban kialakított kis fiókba csúsztathatóak be, természetesen optikai meghajtóval együtt.

 

A ház belsejében meglepően sok ventilátor hely van kialakítva, ám ezek gyárilag sajnos nem tartalmaznak légkeverőt. A ház hátulján összesen két darab 60 mm-es, míg a ház elején egy 80 mm-es rendszerhűtő ventilátor beépítésére nyílik lehetőség. A termék egy PCI bővítőhelyet is kínál, így az arra alkalmas mini-ITX alaplapokat külön videokártyával is felszerelhetjük. Videokártyából sajnos csak egyslotos hűtéssel ellátott modellek jöhetnek szóba, de a 180W-os tápegység miatt komolyabb VGA beszerelésére amúgy sem lenne lehetőség, ugyanis még ha el is férne, akkor sem tudnánk gondoskodni a megfelelő tápellátásról. A HDD a pici toronyház tetején kapott helyet. A kialakított bővítőhely 3,5 hüvelykes formátumú asztali merevlemez beszerelését teszi lehetővé, de egy apró hiányossága azért van: nincs semmiféle rezgéselnyelő rögzítési lehetőség, pedig egy ütőképes HTPC ház esetében ez elvárható lenne. A HDD öböl hátulján egy kis "ablakon" keresztül jut be a SATA táp és adatkábel. A házban elhelyezett tápegység SATA tápcsatlakozókat tartalmazó ága elegendő hosszúsággal bír, így a vezeték kényelmesen elrendezhető, ám ha SATA optikai meghajtóval is felszereljük a rendszert, akkor a kábel már rövid, legalábbis a két meghajtó között elhelyezkedő része. Így is megoldható a tápellátás, de a kábel rendkívüli módon feszül és a helyzet tovább romlik, ha egy videokártyát is beszerelünk a rendszerbe: akár alatta, akár felette vezetjük el a SATA tápkábelt, az optikai meghajtóhoz nem fog elérni. Éppen ezért érdemes a MOLEX ágat választani, amihez egy MOLEX->SATA tápkábel átalakítót is vásárolni kell. Így már kényelmesen megoldható a tápellátás és a kábeleket is el tudjuk rendezni.

A rendszer beépítése előtt le kell vennünk a ház előlapját, amit elég erős műanyag rögzítő fülek tartanak. A hengert formázó füleket kézzel óvatosan össze kell nyomni, eközben az előlap éppen aktuális oldalát pedig kifelé kell húzni. Nem lesz egyszerű művelet, főleg elsőre, de nem megoldhatatlan. Ezután az alaplapi tálca feletti kereszttartót kell kiszerelni, amit mindkét oldalon két-két csavar tart. A tápegység végül is maradhat a helyén, ugyanis nem fog akadályozni a szerelésben, de mi kiszereltük, hogy bemutathassuk, hogy néz ki a ház teljesen szétszedve.

Rendszerépítés

A ház bemutatása után pakoljuk is bele a konfiguráció összetevőit, illetve nézzük is meg, hogy milyen buktatók várnak ránk szerelés közben. Az alábbi néhány képen a szerelés legfőbb mozzanatai láthatóak. A beépített rendszer esetében néhány kábel kötegelőre, meg egy kis kábelmenedzsmentre szükség lett volna, de ezúttal ezek a szempontok háttérbe kerültek, a lényeg a buktató feltérképezése és a rendszer gyors összeszerelése volt.

Első lépésben érdemes darabokra szedni az egész házat, hogy aztán kényelmesen építhessünk be minden alkatrészt, illetve a kábelmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat is hatékonyan elvégezhessük. A ház oldallapját három csavar tartja, ezek pillanatok alatt kijönnek. A ház belsejében található optikai meghajtó tartósínt szintén érdemes kivenni, mert ellenkező esetben csak akadályoz az alaplap beszerelésében. Az alaplapok távtartóinak becsavarása után jöhet az alaplap hátlapi csatlakozóinak takarólemeze, majd pedig maga az alaplap, benne a processzorral, rajta a processzorhűtővel. A gyári processzorhűtő, amely alap esetben jár a központi egységhez, nem fog elférni, ugyanis a ventilátorhoz tartozó keret egyik fele beleér az optikai meghajtó tartósínjébe. Amennyiben mindenképpen szükségünk van optikai meghajtóra, úgy érdemes alacsony profilú processzorhűtőt vásárolni, hogy ne legyen ilyen probléma. A rendszermemória kiválasztásakor szintén érdemes odafigyelni, mert a magas hűtőbordával szerelt "tuning" memóriák bizony szintén nem férnek el a tartósín alatt, ez a 6. képen nagyon jól látszik. Ha az optikai meghajtóhoz nem ragaszkodunk, akkor mind a gyári processzorhűtő, mind pedig a magas hűtőbordával ellátott memória modulok használhatóak. Az alaplap beszerelése előtt érdemes a ház ledjeinek és bekapcsoló gombjának bekötését is elvégezni, erre a hosszú vezeték szerencsére lehetőséget ad. Jobb kényelmesen túlesni rajta, mint utána percekig szenvedni. Az előlapi USB portokat, valamint az audió kimenetek csatlakozóját már a házba szerelt alaplapon is elvégezhetjük. Itt egyúttal érdemes némi figyelmet fordítani a kábelek elrendezésére is (nem úgy mint a képeken).

Amennyiben rendszerhűtő ventilátort is szeretnénk a ház elejére szerelni (80mm-es átmérőjű), akkor azt érdemes most elvégezni, mielőtt a tápegység a helyére kerül. Ezek után beszerelhetjük a tápegységet és beköthetjük a szükséges tápcsatlakozókat, szigorúan ügyelve a kábelek esztétikus elrendezésére. Kábelkötegelőt itt még ne használjunk, majd csak ha minden a helyén van. Ezek után beszerelhetjük a ház tetején helyet foglaló 3,5 hüvelykes merevlemezt, ami ebben az esetben csak és kizárólag SATA csatolófelülettel rendelkezhet, már ha ragaszkodunk a Gigabyte H55N-USB3-as alaplapjához. A SATA tápkábel kényelmesen elér a merevlemezig, az adatkábel pedig még hosszú is lesz. Ha eddig megvagyunk, és szükségünk van az optikai meghajtóra, akkor most be kell szerelnünk a tartósínt, amit összesen négy csavar tart. A tartósín beszerelése után a meghajtó jobb és bal oldalára kell illeszteni a műanyag síneket, amelyek közül az egyik a 8-as képen figyelhető meg. A síneken elhelyezett "left" és "right" felirat segíti a munkánkat. Az optikai meghajtó beszerelve (9-es kép), most jöhet az adatkábele és a tápkábele. A ház SATA tápkábel ága nem alkalmas a feladatra, ugyanis nagyon feszül a kábel, ha a meghajtót a helyére csúsztatjuk. Érdemes ezért egy MOLEX->SATA tápkábel átalakítót beszerezni és a szabad MOLEX ágra kötni a meghajtót. Ezek után a ház hátuljára szánt 6 cm-es ventilátorokat is beszerelhetjük, majd elvégezhetjük az utolsó simításokat a kábelmenedzsmenten is.

A fenti képek közül az ötösön látható, hogy alaplapunk csatlakozói előtt nincs hátlapi takarólemez. Ennek rendkívül egyszerű oka van: ahogy azt már az alaplap bemutatásánál is elmondtuk, a termékhez sajnos nem érkeztek kiegészítők, de ez egy cseppet sem nehezítette meg a dolgunkat. A hetes képen az látszik, hogy mennyire közel van a SATA adatkábel a PCH chip hűtőbordájához: emiatt a tervezésbeli hiba miatt igen-igen nehéz a hűtőborda felőli adatkábeleket kiszedni, de szerencsére normál esetben erre a rendszer összerakása után nem is nagyon lesz szükség. A ház 180W-os tápegysége egy 80 mm-es hűtőventilátort tartalmaz, amely rendkívül hatékonyan végzi a dolgát. A nálunk korábban járt házakkal ellentétben ez a kuckó nagyon jól szellőzik, tápegysége pedig elég halk, működés közben szinte csak minimális szélzajt hallhatunk. A gyári processzorhűtő ventilátorról már nem mondhatjuk el ugyanezt: hatalmas visítást produkál, ha leterheljük a rendszert, de erre a zajszint mérésnél még visszatérünk. A rendszerben elhelyezett merevlemez sem rezegteti meg a házat, ami meglepő, hiszen semmiféle rezgéselnyelő rögzítési módot nem alkalmaztak a tervezők, pedig megérdemelte volna a kuckó, mert ettől eltekintve igen profi a maga árkategóriáján belül.

A Chieftec háza összességében nagyon-nagyon megéri az árát (15500-16000 forint), ha pedig felszereljük rendszerhűtőkkel is, akkor egy rendkívül jól szellőző kis mini ITX kuckót kapunk. Nem mellékes tény, hogy a ház PCI bővítőhelyet is kínál, így egyslotos videokártyát könnyedén elhelyezhetünk a rendszerben, ha olyan mini-ITX alaplapot választunk, amely rendelkezik PCI Express x16-os slottal.

Tesztek és tuning

A tesztrendszeren a szokásos alkalmazások egy részét is lefuttattuk, hogy az érdeklődők láthassák, mire is képes a Core i3 530-as processzorral szerelt konfiguráció. Mivel a teszt legfőbb csapásiránya nem ez, így csak néhány mérést végeztünk el a szintetikus alkalmazásokkal. A főszerepet majd a használat közben szerzett tapasztalatok (zajszint, fogyasztás, HD lejátszás, stb.) kapják.

[bold]Szintetikus és egyéb tesztek

[/bold]

Annak érdekében, hogy ne semmitmondó számokkal álljunk elő, a korábbi tesztjeink alkalmával kapott eredményeket is feltűntettük a táblázatban. Ennek köszönhetően némi betekintést nyerhetünk abba, hogy a Core i3-530-as processzor DDR3-1333 MHz-es CL7-7-7-20 CR2-es módban futó memória modulokkal mire is képes. A tesztek nem veszik igénybe az integrált videó vezérlőt, de az valamennyit lefog a sávszélességből így is.

 

[bold]

Játékkal és 3D teljesítménnyel kapcsolatos tesztek

[/bold]

A játékok esetében idő hiányában (kevés ideig volt nálunk a lap) most nem végeztünk különösebb teszteket, de a korábbi cikkekből már kiderülhetett, hogy az Intel HD Graphics videó vezérlő bár szép előrelépés, de még mindig nem a legerősebb megoldás a piacon. Az érdeklődők itt találnak egy rövid bemutatót az Intel HD videó vezérlő játékok alatti képességeivel kapcsolatban, most csak a két 3DMarkot futtattunk le.

Torchlightra elég lesz, de aki komolyabban szeretne játszani (még ha csak régebbi játékokkal is), az szerezzen be egy keveset fogyasztó VGA-t.

[bold]Tuning

[/bold] 

Ezúttal az elérhető legmagasabb BCLK órajelre, valamint arra voltunk kíváncsiak, hogy a processzor gyári hűtővel meddig tuningolható. A teszt alkalmával 185 MHz-es BCLK frekvenciáig sikerült elküzdenünk magunkat, ennél feljebb már komolyabb feszültségemelés hatására sem sikerült jutni. A QPI link és a memória modulok órajelét ezalatt visszaosztottuk és a processzor szorzóját is visszavettük, hogy semmi se állhasson a siker útjába. Később a processzor szorzóját visszaállítottuk 22-esre és örömmel tapasztaltuk, hogy 185 MHz-es BCLK mellett vígan üzemel az egység 4 GHz felett (4071 MHz). Ekkor a melegedés mértéke terhelés alkalmával már nem volt egészséges, így nem kínoztuk tovább, a mini-ITX nem igazán erre van. Ha valaki mégis tuningolni akar az mindenképpen szerezzen be egy, a gyárinál jobb hűtőt.

Hőmérsékletek, fogyasztás, HD lejátszás

Nézzük meg, hogy miként birkózik meg a rendszer egy USB 2.0-s merevlemez, illetve egy SATA merevlemez kezelésével. A mérések elvégzéséhez a már jól ismert HDTune és HDTach alkalmazások legfrissebb verzióit hívtuk segítségül. Íme, az eredmények:

Az eredmények korábbi tesztjeink függvényében teljesen átlagosnak mondhatóak, talán a SATA teszteknél tapasztalható processzorterhelés mértéke volt egy picivel magasabb a szokásosnál.

Hőmérsékletek

A Chieftec mini ITX házba szerelt rendszer esetében azt is megvizsgáltuk, hogy miként alakulnak az egyes alkatrészek hőmérsékletei üresjárat, illetve terhelés alkalmával úgy, hogy a rendszer zárt gépházban, extra hűtőventilátorok nélkül üzemel. Ezek az értékek a három lehetséges rendszerhűtő légkeverő beszerelésével jelentősen javíthatóak, azaz segítségükkel sokkal hűvösebbé tehetjük  a konfigurációt, némi plusz szélzaj ellenében. Az eredmények az alábbi kis grafikonról olvashatóak le:

A zárt számítógépházban, extra rendszerhűtők nélkül üzemelő rendszer meglehetősen jól helytállt. A processzor hőmérséklete teljes terhelésnél egy kicsit magasnak tűnik, de ezt leszámítva semmi gond nincs a hűtéssel. A meleg nyári napokra gondolva mindenképpen érdemes legalább egy 80 mm-es és egy 60 mm-es rendszerhűtővel felvértezni a házat, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés, ami az esetleges túlmelegedésből fakadhat. A 72 Celsius fokos processzorhőmérsékletet másfél órányi Prime 95 teszt után mértük, ami nem éppen szokványos terhelés.

[bold]Fogyasztás

[/bold]

A rendszer fogyasztását szokásunkhoz híven négyféle módon végeztük el. A mérések alkalmával a konfiguráció elemein kívül egy billentyűzet-egér páros USB-s vevőjének fogyasztása is hozzá tartozik az eredményekhez, a monitor fogyasztása pedig természetesen ebben az esetben sem lett hozzáadva a lenti táblázatban szereplő értékekhez.

Az adatok elég jók: üresjáratban energiatakarékos módban beéri a rendszer 47W körüli fogyasztással, de internetezés és internetes videók megtekintése közben sem emelkedik a fogyasztás 75W fölé, még akkor sem, ha Full HD YouTube videót nézünk (lásd lejjebb). A terhelés alkalmával kapott 96W körüli eredmény elfogadható, gyakorlatilag ha külön PCI Express x16-os slotba illeszkedő kártyával kívánjuk ellátni a rendszert akkor 80-90W körüli maximális TDP-vel rendelkező egységekben gondolkodhatunk, de célszerűbb inkább 70W körüli TDP-ben gondolkodni, hogy egy-egy komolyabb terhelés alkalmával ne járassuk csúcsra a tápegységet (nVidia kártyákban tehát maximálisan a GT240-ig érdemes nézelődni, AMD kártyákban pedig HD5670-ig, ha nagyon ki akarjuk centizni akkor 5750-ig, de ezt nem javasoljuk).

[bold]HD lejátszással kapcsolatos képességek

[/bold]A tesztrendszer esetében megnéztük, hogy hardveres videó gyorsítás alkalmazásával mekkora terhelés jut a processzorra a különböző formátumú és felbontású videók lejátszásakor. Természetesen az on-line videókat  sem hagytuk ki a megmérettetésből: megnéztük, hogy mihez kezd a rendszer a 720P-s, illetve 1080P-s felbontású YouTube videókkal.

Ahogy az a fenti képen is látszik, a 720p-s és 1080p-s H.264-es helyi videókat tökéletesen, alacsony processzorterhelés mellett viszi az Intel HD Graphics, de a WMV fájlokkal sincs különösebb baja, igaz, azokat már egy picit magasabb processzorterhelés mellett tudja csak lejátszani. A 720p-s és 1080p-s YouTube videók esetében ugyanazt tapasztaltuk, mint a WMV fájloknál, már ami a processzorterhelést illeti, fogyasztás tekintetében pedig nagyjából az a helyzet, mint a gépen tárolt H.264-es fájlok lejátszásánál. A 10.1-es (még mindig csak béta állapotban leledző) Flash Player képes kihasználni az Intel IGP-kben is a videó gyorsítást, de e nélkül is ment minden online videó tökéletesen.

[bold]

Zajszint

[/bold]A zárt rendszer egy kalibrált zajszintmérővel is megvizsgáltuk, hogy némi képet tudjunk adni azzal kapcsolatban, hogy zaj szempontjából mire számíthatunk, ha egy hasonló konfigurációt rakunk össze. A mérések éjjel, csendes környezetben történtek, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem használtunk profi, jól szigetelt szobát, amit "süketszobaként" szoktak nevezni. A rendszertől 80 cm-es távolságban helyeztük el a műszert, majd megvizsgáltuk, hogy mekkora zajszint mellett üzemel a konfiguráció üresjáratban, valamint teljes terhelés alkalmával. A zaj nagy részét a processzorhűtő adta, ahogy egy pillanatra lehúztuk, egyből elhalkult a rendszer. Az alábbi adatok a processzorhűtő működése közben születtek.

A kalibrált mérővel mért adatok sokat javulhatnak, ha a zajos gyári processzorhűtőt egy ütőképesebb alacsony profilú megoldásra cseréljük. Összességében a rendszer általános felhasználás mellett (netezés, videó nézés), még így sem volt zavaróan hangos, sőt, filmnézés közben például tudomást sem vettünk a jelenlétéről, annyira csendesen üzemelt. A hűtők zaja nem volt hallható, a merevlemez kerregése sem rontotta el a filmnézés élményét. Összességében ez a konfiguráció így is jó, de csak normális processzorhűtővel nevezhetjük tökéletesnek.

Verdikt

Az alaplap tervezése szinte tökéletes, de igazából ilyen kis helyre zsúfolva mindent olyan nagyon nem is lehet elrontani. Sajnos árat és pontos megjelenési időpontot egyelőre nem tudunk, a Gigabyte magyarországi képviselete annyit tudott elárulni nekünk, hogy kedvező ára lesz bőven az Intel hasonló alaplapja alatti. Az egy érdekes alternatíva, mert H57-es chipsetet használ, de nincs rajta USB3.

Egyéb alternatív megoldás lehet egy Atom alapú Nvidia ION konfiguráció, amely szerényebb teljesítmény, szerényebb fogyasztás és szerényebb ár mellett végzi a rá bízott feladatokat, viszont nem is biztosít lehetőséget  a processzor cseréjére, az Atom teljesítménye pedig fényévekkel lemarad a Core i3-530-asétól. További alternatíva lehet, ha micro-ATX formátumú rendszerben gondolkodunk és ennek megfelelően válogatunk össze egy konfigurációt, így árban jobban jöhetünk ki, mert sokkal nagyobb a választék, de le kell mondanunk a kis méretről. Mini-ITX gépeknél a ház kiválasztása sem egy egyszerű feladat, ezzel régebben már foglalkozott egy cikkünk. Érdemes jól meggondolni mit választunk, mert sok kellemetlenséget okozhat egy rossz ház.

Összességében jól át kell gondolnunk, hogy pontosan milyen céllal szeretnénk konfigurációt építeni, mire szeretnénk használni és mennyit szánunk rá, gyakorlatilag csak ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után dönthetjük el, hogy merre érdemes elindulni. Egy biztos: ha a Gigabyte H55N-USB3-as alaplapját választjuk, amely USB 3.0-s támogatással, rengeteg szolgáltatással, jó tuningpotenciállal és kompakt mérettel rendelkezik, akkor egészen biztosan nem csalódunk. Plecsnit egyelőre csak azért nem kap, mert fogalmunk sincs mennyibe fog kerülni, ha kiderül frissítjük a cikket. Mindenesetre ha a Gigabyte elképzelése egybeesik a miénkkel a kedvező árról, akkor garantált az Ajánlott titulus.

[bold]A tesztben szereplő Gigabyte GA-H55N-USB3-as alaplapot a Gigabyte magyarországi képviseletétől a Chieftec BT-02B házat pedig a Kelly-Tech KFT-től kaptuk kölcsön. Ezúton is köszönet értük!

[/bold]