1. oldal
Nem is olyan régen írtunk egy legendás sorozat ingyenes, "online-osított" változatáról, a Might and Magic HeroesKingdoms-ról. Akkor egy böngészőben játszódó, az eredetire inkább csak nyomokban emlékeztető játék lett a végeredmény. Most egy másik legendás sorozat modern részét mutatjuk be, mely már sokkal jobban hasonlít az elődökre, mégis sokkal másabb azoknál.
Az Age of Empires-ről nyilván mindenki hallott már (ha valakinek mégis ismeretlen lenne a név, akkor a "történelmi témájú, valós idejű stratégiák" címszó alatt keresse), és azok az ismeretek jelen esetben is jól fognak jönni. Az Online változat magja ugyanis hamisítatlan Age of-élményt nyújt, és egyúttal a klasszikus RTS-ek jól bevált elemeit is hozza: adott a bázisunk, "parasztokat" képezünk, velük új épületeket húzunk fel, ahol aztán katonákat gyártunk, majd jól letámadjuk az ellenfeleket, bázisukat porig romboljuk, felszántjuk, és behintjük sóval. Mindezt ókori környezetben, és ókori népeket irányítva. Jelenleg egyedül a bétában csak a görög civilizáció érhető el, de az indító képernyőn már az egyiptomiak is látszanak, és még egy egyelőre titkos harmadik oldal is (valószínűleg ők lesznek a fizetősök).
A harmadik rész kitérője után a sorozat első két részéhez visszatérve négyféle nyersanyagot gyűjthetünk: fát az erdőből, követ, aranyat a bányákból, és élelmiszert a bokrokról, vagy levadászott állatokból, esetleg a későbbiekben kiépített farmokból. A korábbi részekből megismert (és tulajdonképpen egy stratégiától el is várható) épületek is visszaköszönnek, mint a barakk, az íjászok lőtere, az istálló, a templom, a dokk, az őrtornyok, és még lehetne sorolni. A kapcsolódó valós, történelmi egységek szintúgy visszatérnek, mint a hoplita, phalanx, és hasonló, sokszor nyelvtörő, eredeti nyelven elnevezett egységek, akik mellesleg szintén saját nyelvükön beszélnek – de legalábbis egészen biztosan nem angolul, ennyit görög nyelvtudás híján is sikerült megállapítani...
A klasszikus RTS-játékmenetet kár lenne sokáig boncolgatni, aki játszott valaha is a műfaj tagjaival, az otthon fogja magát érezni, az Age of Empires rajongói meg különösen. Csakhogy ez idáig csak egy része az egésznek, a címben rejlő "Online" szó jelentős változásokat is hozott. Ezekből az első amit észre fogunk venni nem más, mint saját városunk megléte. Ez tulajdonképpen olyasmi, mint egy Sim City, vagy még inkább Caesar-sorozat szabadon épített városa. Mi rakhatjuk le a különféle funkciókkal rendelkező épületeket és díszítéseket, ezzel alakítva saját képünkre a kezdetben még csak pár házból álló falvat. A lerakható épületek között találhatunk kézműves-céheket, ahol recepteket gyárhatunk, boltokat, ahol tárgyakat vásárolhatnunk, arénát, ahonnan a PvP-t kezdeményezhetjük, vagy épp raktárat, ahol a felszerelésünk tárolhatjuk.
2. oldal
A felszereléssel és a gyártással el is érkeztünk a következő újításhoz: egységeinket felruházhatjuk különböző szintű és erősségű tárgyakkal, fegyverekkel, amolyan RPG-szerűen, amitől sebzésük, életerejük, védelmük, vagy akár gyorsaságuk nőhet. A tárgyak több fokozatúak lehetnek erősségükben, a hétköznapi cuccoktól a rendkívül erős, elit felszerelésig terjed a skála. Az így felszerelt egységek aztán a küldetésekben már érezhetően erősebbek lesznek, tehát a jó stratégia mellett ezzel is megkönnyíthetjük dolgunkat. A felszerelések meghatározott egységekre vannak szabva, tehát nem fogunk lándzsát adni egy íjásznak (épületeink viszont hasonló módon erősíthetőek). Tárgyakat küldetések teljesítéséért kaphatunk, vagy akár saját magunk is gyárthatunk, meglévő recept és nyersanyagok birtokában az erre alkalmas épületekben. Nyersanyagot pedig küldetések közben szerezhetünk elszórt ládákból, ha legyőzzük annak őrzőit, de boltból és más játékosoktól is vásárolhatunk. A felszerelések külön fajtáját képezik az egyszer használatos tárgyak, amiket a városban megvásárolhatunk, majd egy küldetésben aktiválhatunk, és ezzel ideiglenes előnyökhöz (egységekhez, bónusz harcértékhez, gyógyuláshoz, stb.) juthatunk. A küldetés közbeni aktiválásuk általában aranyat, vagy élelmet igényel, így rögtön a harcok elején nem tudjuk használni őket.
Ám nem csak a felszerelések adnak egy enyhe RPG-ízt a programnak: a városunk ugyanis szintet tud lépni, ha elég tapasztalati pontot gyűjt, amit pedig elsősorban küldetések teljesítéséért, illetve minden egyes leölt egység, vagy elpusztított épület után kapunk. A szintlépésnek nem csupán esztétikai jelentősége van, hiszen ilyenkor kapunk három pontot, amit egy technológiai fán tudunk elosztani, három kategórián belül. A három kategória a gazdasági, a katonai, és az egyéb csoportokat foglalja magában, és a pontokat elosztva lehet új egységeket, épületeket megnyitni, vagy a meglévőkön fejleszteni, erősíteni. A dolog tehát úgy áll, hogy eleinte csak nagyon alap egységeket tudunk gyártani, és aztán nekünk kell eldönteni, hogy miket nyitunk meg, és ehhez külön össze kell szednünk a tapasztalati pontokat. Aztán ha megnyitottunk egy egységet/épületet, akkor az a későbbi küldetésekben már gyártható/építhető lesz. A nagyon tápos egységek természetesen eleinte nem elérhetőek, a második, harmadik, negyedik kor csak megfelelően magas szintű városok számára nyílik meg. Ráadásul küldetések közben is él a korábbról ismert korok rendszere, azaz a fő épületből kell masszív erőforrásért cserébe megnyitni a fejlettebb korokat, és az azzal járó egységeket.
Furcsa ez a szintlépősdi, és magas szinten nincs is igazán jelentősége, mert elég pontot kapunk, hogy szinte mindent megnyissunk, amit akarunk. Mégis, igen addiktív tud lenni az XP-gyűjtés, hogy végre kifejlesszük azt a hadihajót, vagy kiképezhessük papjainkat. A felszerelések gyűjtése is egy kicsit fölöslegesnek érződik, játék közben elsősorban úgyis a stratégiai tudás dönt – biztos vagyok benne, hogy egy koreai csúcsjátékos nulla felszereléssel is végig tudná verni az összes küldetést különösebb nehézség nélkül.
3. oldal
Maga a játékmenet egyébként elég erősen küldetés- és történetközpontú. A városunkban MMO-s kérdőjelekkel tudatják bizonyos személyek, hogy küldetésük van számunkra, majd egy rövid szöveges ismertető után elutazhatunk a helyszínre megoldani a feladatot, hogy azután megkapjuk a jutalmunkat pénz, felszerelési tárgyak, vagy nyersanyagok képében. A küldetések a műfajhoz képest viszonylag változatosak, noha először nagyon egyszerűként indulnak, de a későbbiekben már lesznek városvédős, toronyépítős, rajtaütős típusok is. Külön kategóriát képeznek a kihívások, amik ugyanazt a feladat elérését tűzik ki, egyre rövidebb idő alatt, egyre hatékonyabb működésre késztetve minket. Sok küldetés megoldható coopban, azaz egy másik emberi játékossal is, és itt lép be igazán a játék MMO-szerepe. Behívhatjuk barátainkat is (a program egyébként Games for Windows Live rendszert használ, bár achievementeket nem lehet gyűjteni – legalábbis egyelőre), vagy a bal alsó sarokban végig jelen lévő chatablakban kísérelhetünk meg partnert keresni.
Meg kell még említeni a tanácsadók rendszerét. Ezek olyan, kártyalap-szerű kiegészítések, amik a megfelelő korokban állandó bónuszt, segítséget adnak. A megfelelő tanácsadó kiválasztásával például elérhetjük, hogy az első korban a parasztjaink gyorsabban vágják a fát, vagy éppen olcsóbb legyen a korszakváltás.
A játék kinézete rajzfilmszerű. Az egységek, épületek kissé stilizáltak, a színek rendkívül élénkek, és az egész összhatás messze van a reálistól. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akit ez elsőre sokkolni fog, egy Age of Empires-től azért nem ezt vártuk volna. A végeredmény azért szerethető, ha az ember kedveli ezt a fajta megjelenítést, mert a részletekre eléggé odafigyeltek, és minden nagyon egyben van. Ráadásul ennek a kinézetnek egy tagadhatatlan előnye mindenképpen van: az alacsony gépigény. A tesztgépül szolgáló 3GHz-es Core2Duo 4GB Rammal és egy Geforce GTX260-nal felszerelve 1920x1080-ban, maximális részletesség és élsimítás mellett is szinte végig 60 FPS-t tudott kihozni magából, egyedül az igazán nagy tömegekben, és a rendkívül zsúfolt városokban, maximálisan kizoomolt kamera mellett lassult be a játék 20-30 FPS környékére.
A hangok minden kétséget kizáróan jól sikerültek. Az egységek eredeti nyelvükön beszélnek, a térképek környezeti zajai hangulatos aláfestést adnak, a zenék pedig nagyszerűen járulnak hozzá az ókori hangulathoz, ráadásul némelyik korábbi részekből ismert dallam is visszaköszön.
 
4. oldal
A játék MMO-része a már említett chat ablakban és a kooperatív módban egyébként nagyjából ki is merül, szóval azt az "MMORTS"-t tessék fenntartásokkal fogadni. Lehet még kereskedni másokkal a megszerzett tárgyakkal vagy nyersanyagokkal, de ez jelenleg csak a chatablakban hirdetve lehetséges. Jó lenne valami aukciós ház féleség, mert ez így nagyon fapados módszer. Csakúgy, mint a PVP: játszhatunk 1v1 vagy 2v2 módokat, és ennyi. Nincs Free for All, vagy King of the Hill, se 3v3 vagy 4v4, amit mondjuk régebben szerettünk. Ráadásul nincs semmilyen ranglista, se visszajátszások, statisztikák, és ehhez hasonló, máshol már megszokott extrák.
Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy mindezt ingyen kapjuk, a kliens fizetés nélkül letölthető lesz. A mikrotranzakciós jelleg egy induló alapcsomagban, és vásárolható extrákban nyilvánul meg. Ilyen extrák lesznek a tervek szerint az új civilizációk, a “boosterek”, és a birodalmi extrák. Alapból a görög és az egyiptomi világ lesz elérhető, a többiről még semmilyen információ nincsen – emellett vásárolhatunk prémium birodalmakat is, melyek eleve 20. szintről indulnak. A “boosterek” különleges játékmódok lehetnek, mint a “Kréta védelme” nevű, Geometry Wars-szerű mód, míg a birodalmi extrák túlnyomórészt esztétikai szépítések, csinosítások, amikkel saját kis városunkat tehetjük egyedivé. Érdekesség, hogy a játék boltban is megvásárolható lesz (mint a Need for Speed World), ekkor persze alapból prémium birodalmat kapunk majd, további extrák mellett.
Az Age of Empires Online jelenlegi formájában egy korrektül kidolgozott, de kissé fapados RTS, enyhe online támogatással. A küldetések és a felszerelés gyűjtése viszi előre a játékost amíg lehet, de a játék végére érve nincs elég tartalom, ami itt tarthatná hosszabb ideig a próbálkozókat. Az ilyesmi játékok egyik legfontosabb része a PvP, ami jelenleg még nagyon szegényes, míg a PvE tartalom a hagyományos, offline RTS-ekkel szemben nem állja meg igazán a helyét a történet egyszerű, "MMO-s" tálalása miatt.  Viszont hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szórakoztam jól a tesztelés ideje alatt. A klasszikus RTS-játékmenet a szintlépéssel, és a felszerelésekkel színesítve jópár órára szórakozást tud nyújtani, az igényes körítés pedig egy fizetős játékban is megállná a helyét. A mai, ínséges RTS-időkben pedig minden hasonló kezdeményezést meg kell becsülnünk, pláne ha még pénzügyi befektetést sem igényel.
 
