Az ​egész úgy kezdődött, mint egy Edgar Allan Poe novella: egy borús őszi estén olvasnivalót kerestem, s akkor akadtam rá a Boldogságboltra. Rögtön elvarázsolt a mese: rövidsége, a történet egyszerűsége, misztikus hangulata, nyelvezetének eleganciája, s nem utolsósorban eleganciája és mondanivalója alapján éreztem, hogy ez az utóbbi évek egyik legizgalmasabb írása.
Azonnal felvettem a kapcsolatot az íróval, Rozványi Dáviddal, aki nem csak ahhoz járult hozzá, hogy az eddig hat rész jelenjen meg nyomtatásban, de vállalta azt is, hogy ír még két újabb folytatást is és egy előzménytörténetet, amelyből megtudhatjuk, miért nyitotta meg boltját az öreg örmény.
Azt hiszem, mindannyian szeretnék eljutni a budai Öreg utcába, ahol a Boldogságboltban az öreg örmény vár mindenkit, aki boldogságra vágyik, és hajlandó megfizetni is annak árát.
Az első Boldogságbolt történet több mint egy évtizede kering az interneten, adják elő színpadokon, olvassák fel templomokban, iskolákban, baráti társaságban, börtönökben. Büszke vagyok arra, hogy könyvformátumban mi adhatjuk ki először, remélve, hogy sok embert segít megtalálni a boldogságot.
Nagy Alexandra