Márton ​Áronnak – szerkesztőként, kispapként és püspökként egyaránt – igen kedvelt témája volt a házasság és a család. A jó szónokokra jellemző közvetlenséggel, mindenki számára érthető formában fogalmazta meg a házasság teológiáját, szentségi mivoltát, célját, s a házasságban élő házasfelek kötelességeit. Az egyén, sőt az egész társadalom fennállásának és fejlődésének alapvető feltételét az Isten akarata szerint alapított családok létében kereste. A házasság intézménye annyira szoros kapcsolatban áll a társadalommal, hogy a házasság válsága közvetve társadalmi válságot is előidézhet.

Hamar észrevette és számtalanszor hangoztatta korának/korunknak legsúlyosabb betegségét: „A korunkat gyötrő és ezer helyen felfakadó betegség legsúlyosabb tünete a házasság válsága." Márton Áron nyíltan, nagy felelősséggel beszélt, érveléseiben korának egyházi felfogása érvényesült. Az Egyház tanítását tolmácsolva megfelelő stílusban szólt, nem kezelte tabuként sem a nemiséget, sem a családtervezést. A keresztény házasság kapcsán mondott beszédeinek elmaradhatatlan gondolata a gyermek vállalásának ügye is.

Házasság, család, gyermek, apák és fiúk – talán ezek Márton Áron hagyatékának legfontosabb témái. Közvetlen hangú beszédei, világos útbaigazításai ma is érvényesek, ma is érdemes őket elolvasni. Néhány – lelkiismerethez szóló – intelme napjainkban még időszerűbb, mint a harmincas években volt. Ezért (is) kell azokat újraolvasni.