Nyár ​éjszaka a misztikumát őrző Donnelly tónál. Egy öregúr, Benjamin csoszog ki a kórházi szobája erkélyére, s teleszkópjával a csillagokat kezdi fürkészni. Egyszer csak valami döbbenetes jelenséget pillant meg a tó túlpartján. A szemközti háznál megmagyarázhatatlan, különös fények jelennek meg, melyek rabul ejtik őt.
Néhány héttel később Benjamin úgy távozik el a földi síkról, hogy senkinek nem tudta elmondani, milyen csodának volt szemtanúja. A nyughatatlan és kíváncsi lélek úgy dönt, átsuhan végre a túlpartra, hogy megfejtse a titkot. A nyaralónál egy fénylény várja, Navina, aki feltárja Benjamin előtt a ház és az itt történt események titkát.
Fény lobbant fel a világban, melyet életben kell tartani, míg a Fény már képes önmagától is ragyogni. Őrizni kell a lángot, mely világítótoronyként fog ettől kezdve vonzani embereket, lelkeket. Benjamin lett a kiválasztott, akinek feladata, hogy mennybéli hazatérése előtt óvja és ápolja a világnak eme kicsiny, ám fontos pontját.
A tóparti ház hamar a látszólag megmagyarázhatatlan csodák színterévé válik, ahol a virágok sosem hervadnak el, ahol a különös, szívet melengető jelenségek a mindennapok részei és a gondoskodás földöntúli melegsége vigyáz a bentlakókra és látogatókra.

A Fényben járók lélektani és életszeretet központú története elmélyül, s a mindnyájunkat összekötő szálak kézzelfoghatóvá válnak a csodák által.