Amíg Magyarországon tanítottam, majd amikor külföldön éltem, magyarok százaival találkoztam, akik folyékonyán beszéltek angolul, a ránk jellemző kedves akcentussal, de iszonyúan slampos, angol anyanyelvűnek fület és szívet szaggató hibákkal. Ha már beszél valaki angolul, különösen ha folyamatosan beszél, miért nincs az a tudás egy kicsit meggyomlálva? Nyilván mert mindnyájan utálunk nyelvtant tanulni és tanítani, szívesebben áltatjuk magunkat a slamposság tökélyének hasznosságával, minthogy nekiüljünk a borzalmasan száraz nyelvtannak. Ez a könyv újat kezdeményez. Azt az egyszerű tényt veszi alapul, hogy nem szeretünk nyelvtanozni, és hogy magyarok vagyunk. Dohár Péter félretette a komoly tudós-tanár álarcot - nem is viselte soha -, és emberi nyelven, szeretetreméltó humorral megírt egy eddig nélkülözött, könnyen használható, magyar agyra és leiekre komponált angol nyelvtan könyvet.