I. oldal

Bő egy éve már annak, hogy mindannyiunk örömére a Firaxis feltámasztotta a legendás UFO sorozatot. Ahogy ezt már tavaly is megírtuk, az elvárások hatalmasak voltak, egyszerre kellett megfelelni a régi rajongóknak és azért valamit újítani is a játékon. Igazából ezen szokott a legtöbb fejlesztőcég elbukni, nem egy példát tudnánk felsorolni az elmúlt évekből, amikor a készítők óriások vállán álltak, és bebizonyították, hogy még mindig onnan lehet a legnagyobbat zakózni. A Firaxis viszont, ami azelőtt főleg a különböző Sid Meier játékokért felelt (pl. Civilization-ök), sikeresen vette az akadályt. Az XCOM: Enemy Unknown nem lett tökéletes, de még így is olyan játék volt, ami több végigjátszásra is oda tudta ragasztani az embert a gép elé. A modderek is elég hamar nekiestek, például kiegyensúlyozták a technológiákat, amit aztán patcheken keresztül a fejlesztők is megtettek. Slingshot pack néven egy DLC is érkezett a játékhoz, ami pár új missziót hozott magával, majd hosszú időre csend lett.

Idén nyáron aztán elkezdték nekünk adagolni, hogy jön az Enemy Within, ami nem folytatás lesz, hanem egy kiegészítő az alapjátékhoz, bár most, hogy túl vagyunk rajta, mi inkább túlméretes DLC-nek hívnánk, ami persze nem von le semmit az erényeiből. Na de mi is az Enemy Within és miért ez a címe? Utóbbira már megkaptuk a választ a trailerekből: azért, mert ezúttal a katonáink önmagukban hordozhatják az idegenektől szerzett tudás „gyümölcseit”. Hogy ez mit jelent pontosan? Génmanipulációt és gépi augmentációkat.

Back in action!

A kiegészítő PC-n úgy települ rá az alapjátékra, hogy indítás után azért még választhatunk, mivel szeretnénk játszani. A régi változattal, vagy a felturbózott Enemy Withinnel. Ha utóbbit választjuk, hamar szembetalálhatjuk magunkat az első igazán fontos „fejlesztéssel”: túl lehet lépni a logókat! Szomorú, de ez manapság már értékelendő (Unreal Engine 3-as játékoknál egyébként startup opciónak megadva azt, hogy –nostartupmovies, eltűnnek a videók, még lépkedni sem kell többet). Gyors indítás, kapunk egy új idézetet az intro előtt, és kezdődhet is a móka. Már az első akciónkon megismerhetjük az új nyersanyagot, a meld-et, amiből minden idegenes térképen két tartálynyi van. Mindkettő megsemmisül pár körön belül, így néhány pályán rá vagyunk kényszerítve arra, hogy tempósabban szedjük a lábunkat és több rizikót vállaljunk, főleg, hogy amíg nincs látótávolságon belül egy adott meld tartály, addig azt sem tudjuk, mennyi időnk van még. A legszomorúbb pillanat az, amikor végre rábukkanunk egy adag meldre, és a számláló mutatja hogy hát ez bizony most fog megsemmisülni.

II. oldal

Márpedig meldre szükségünk van, mert ez kell a génmódosításokhoz és az augmentációkhoz is. Miután a laborban megismerjük az új anyagot, felhúzhatóvá válik a Genetikai és a Kibernetikai labor. Mivel ezek értékes helyet vesznek el a bázison, ezért labornak és műhelynek is kezeli őket a játék, hogy megkapjuk ezek extráit. A Genetikai Laborban módosíthatjuk embereinket, maximum öt ponton (pl. szemek), és mint a képességfánál, itt is mindig választhatunk két-két opció közül. Feltéve, hogy ismerjük ezeket az opciókat, amik általában az idegenek boncolásai után válnak elérhetővé. Az Enemy Within-t nem tömték tele új kutatásokkal tehát, az esetek nagy részében inkább a régiek adnak plusz dolgokat.

A Kibernetikai labor inkább a gépesítés felé viszi el katonáinkat, aki játszott már Deus Ex: Human Revolutiont, az biztos találkozott már ennek a morális oldalával. Eleinte nem lesz pénzünk mind a két helyet felhúzni, így én a Kibernetikai labor mellett tettem le a voksomat, gondolván, hogy idegen DNS-t ültetni az embereimbe azért elég durva dolog, várjunk vele egy kicsit. Aztán felépült a labor, kiválasztottam egy katonát, és megjelent a felirat, hogy vigyázat, ha MEC Trooper-ré alakítom emberemet, nincs visszaút! Egy ábra mutatja is, hogy mit ért ez alatt a játék: az összes végtag amputációját. Errm, merre is volt az a Genetikai Labor…?

Onnantól kezdve, hogy valakit átalakítunk MEC harcossá, elveszíti az addigi képességfáját, és kap helyette egy újat. Ez mindenkinél ugyanaz, de attól függően, hogy milyen katonából (mesterlövész, támogató, stb.) csináltunk kiborgot, kap valami extrát, például kevesebb sebzést kap bizonyos kondíciók mellett. Gépesített katonáinknak alapból járnak végtag protézisek, hogy azért tudjanak alapvető dolgokat csinálni, de az igazi erejük abban van, hogy a küldetés idejére átültethetjük őket MECH páncélzatokba. Ezek jóval nagyobb és erősebb gépek, amik olyan fegyvereket is elbírnak, amiket egy ember már nem tudna cipelni sem, nemhogy célratartani. A MEC harcosok egyébként elveszítik a lehetőséget, hogy Pszionikus képességeik legyenek, de azért még emberek annyira, hogy az idegenek szórakozhassanak velük (pl. mind control). Hátrányuk még, hogy nem tudnak fedezékbe vonulni, de értelemszerűen jobban is bírják a strapát, mint a többi emberünk.

A genetikailag módosított harcosainknál nincsenek ilyen megkötések, attól még, hogy pl. akkora combjuk lehet, mint másoknak a dereka, még lehetnek pszionikus adottságaik. Az viszont érdekes, hogy onnantól kezdve, hogy valaki génmódosításon esett át, kap egy saját páncélt (X-men!), hadd örüljön és innentől kezdve akármit aggatunk rá, kb. ugyanúgy fog kinézni, ami szomorúan fest egy-egy új páncél felpróbálásánál. Ráadásul nem figyeltek a régi tartalmaknál arra, hogy illeszkedjen beléjük az új, tehát pl. néhány átvezetőben el lesz csúszva egy-két effekt, ha génmódosított ember van benne.

Normál fokozaton egyébként simán végig lehet vinni a játékot felturbózott katonák nélkül is, de az általuk nyújtott előnyök igazán jól tudnak jönni. Pl. ha a mesterlövészünknek nem kell kapaszkodókat keresnie, csak simán felugorhat magas helyekre, az elég életmentő tud lenni.

III. oldal

Az eszközkészletünk is bővült a kiegészítővel, például rengeteg féle gránátot tudunk majd gyártani, így újra lesz értelme használni ezeket. A támogató osztálytól elvették a több felszerelés cipelésének lehetőségét, ám cserébe megkapjuk azt fejlesztésként mindenki számára (végre!). Több ilyen apró változtatás van az Enemy Withinben, és bár néhány gyengíti a régebbi opciókat, az újak bőven kárpótolhatnak minket.

Persze nem csak mi erősödünk, az ellenfélnek is lesznek új játékszerei, ami az idegenek oldalán új egységekben nyilvánul meg. Sajnos nem vitték túlzásba az egységek gyártását a srácok, így csak két újdonsággal találkozhatunk ezen a fronton, de azokból az egyik legalább elég érdekes lett. Nem lövöm le miért, hátha nem néztetek meg minden trailert, legyen egy kis meglepetés is a játékban.

Ráadásul a legnagyobb változást nem is az új egységek jelentik, hanem az EXALT terrorista frakció megjelenése. Ők is idegen technológiákra hajtanak, és bármelyik országban felbukkanhatnak, hogy kavarják egy kicsit a trutymót. Ha nem foglalkozunk velük, akkor elkezdik riogatni a népet, növekszik a pánik szint, és előbb-utóbb országok hagynak fel a támogatásunkkal. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy folyamatosan keressük a terrorista sejteket, és ha találunk egyet, akkor elküldjük oda egy ügynökünket felderítésre. Hat nappal később ki kell hoznunk őt onnan, vagy bukjuk a megszerzett információkat (és szegény katonánkat). A kivonási küldetések kétfélék lehetnek: vagy adatokat kell letöltenünk az ügynökünkkel a megfelelő helyekről, miközben a többiekkel védjük a hátsóját, vagy meg kell védenünk egy számítógépet, ami kódolja az adásunkat. Ez amolyan területfoglalós móka, meg van adva hány kör kell az ellenfélnek, hogy feltörje a gépet, és ha nekik van több emberük egy adott területen belül, akkor csökken a számláló.

A rosszfiúk (látszik rajtuk)

A megszerzett információ mindig az EXALT bázis helyére tesz utalásokat, de sajnos nem kell a saját logikai érzékünkre hagyatkoznunk, a játék a megszerzett adatok alapján mindig lehúzza a lehetséges célhelyek listájáról azokat, amik kiestek. Pedig mikor először megláttam, hogy „a bázis egy olyan országban van, amivel játszhatsz a Civilization V-ben”, azért elmosolyodtam (Firaxis, ugye) és már készültem volna gúglizni, de nem volt rá szükség. Ha eléggé leszűkítettük a kört, megtámadhatunk egy random helyet is, de ha rosszul tippelünk, akkor az adott ország megsértődik és kilép a támogatók köréből, szóval csak óvatosan.

Érdekes egyébként, hogy bár a játék elején minden centre szükségünk lenne, a felszerelésünket továbbra sem adhatjuk el (nem használt fegyverek, páncélok, stb.), viszont EXALT-os megfelelőiket igen. Ezek statisztikailag ugyanolyanok, mint az alap (később pedig mint a lézer) fegyvereink, csak máshogy néznek ki, így ha akarjuk, használhatjuk is őket.

IV. oldal

Az Enemy Within az eddigieken felül hoz még természetesen pár tucat új térképet (de ezek közül néhány csak átalakított), új Second Wave opciókat, küldetéseket, stb., ahogy az egy ilyen pakktól illik. A kezelőfelület is megváltozott néhány ponton, egy-egy misszió indításakor például, amikor felszerelhetjük a katonáinkat, lesz rá opciónk hogy mindenki mást, aki épp nem a csapat tagja, lecsupaszítsunk. Így nem kell keresgélni, hogy vajon kinél lehet az a páncél amire épp vágyunk, de… nem feltétlenül jó ötlet mindenkit pucéran hagyni. Hogy miért, az legyen titok.

Na őt már nehéz megállítani

Van még egy utolsó dolog, amivel érdemes foglalkozni, mégpedig a medálok rendszere: bizonyos dolgok teljesítése után kaphatunk medálokat. Öt féle létezik összesen, és meg van adva, hogy melyikből maximum hányat gyűjthetünk be. Mikor először kapunk egy adott fajtából, eldönthetjük, hogy milyen bónuszt adjon, majd ráaggathatjuk egy katonára, aki tiszteleg egyet örömében, és már kapja is az extra statokat.

A multit balanszolták kicsit, jöttek új térképek, bevezették az új egységeket is (az idegenektől és az EXALT-tól is), de tapasztalataink szerint már az Enemy Unknown sem a multija miatt lett kedvelt, úgyhogy ez csak apróság a többi újdonság mellett. Technikailag a játék nem változott semmit, maradt az Unreal motor és az itt-ott baltával faragott egységek, de a dizájn még mindig rendben van, a játék hozza az XCOM hangulatot és igazából ez a lényeg. A bugok viszont maradtak, ha ritkán is, de az irányítás tud fura dolgokat művelni, néha például nehéz kijelölni a megfelelő helyet, ahova futni szeretnénk. Továbbá az is érdekes, hogy a katonáink most már nem csak angolul tudnak beszélni, ami nagyon helyes, de valamiért egy keleti nyelv sincs a repertoárban, pedig az embereink harmada-negyede kínai, japán, stb. Nekik marad az angol.

Ott egy meld tartály!

PC-n az Enemy Within mint kiegészítő települ az alap játékra (tehát szükséges hozzá), míg konzolon stand alone-ként működik, ha dobozosan vesszük, akkor az úgynevezett Commander Edition-t kapjuk meg, amiben benne van az alapjáték, a DLC-i, és az Enemy Within is. Emiatt ha már megvolt az eredeti XCOM-unk, akkor konzolon drágább lehet a váltás, ha viszont nem, akkor jóval a PC-s ár alatt szerezhetjük be a teljes csomagot, tehát ha valakinek eddig kimaradt volna a Firaxis féle új XCOM, most érdemes lehet azt kérni a fa alá.

Az XCOM: Enemy Within ugyanis jó lett, még ha marad is az embernek némi hiányérzete mikor elkezdi. Új kampányt ugyanis nem kapunk, ez csak a régit egészíti ki, de azt legalább szépen teszi. Az új lehetőségek és sztori morzsák jók lettek, a balanszolás is jól sikerült, úgyhogy tényleg új színeket visz a kiegészítő a tavalyi Enemy Unknown-ba, de annyit talán nem, hogy még ezerszer végigvigyük ugyanazt az alapsztorit. Pár végigjátszás viszont van benne, és akinek még nem volt meg az idei XCOM adagja, mert a Bureau nagyon távol áll tőle, annak most ideje lecsapnia erre. Aztán reméljük, hogy jövőre kiderül, hogy suttyomban már idén is az új XCOM-ra gyúrtak és ki tudja, talán kapunk egy… Terror from the Deep-et? Mi nem bánnánk.

Értékelés: 8/10