1. oldal

Az Egosoft által hegesztett X sorozat tagjairól sosem lehetett azt mondani, hogy a végletekig polírozott, hibátlan alkotások lettek volna, ennek ellenére a 2000-es évek legnépszerűbb űrszimulátorai közé tartoztak. Nem volt persze túl nagy konkurenciája a szériának, hiszen ez a stílus meglehetősen gyors hanyatlásnak indult az ezredforduló után. Ettől függetlenül vétek lenne azt állítani, hogy rossz játékokat adott volna ki a kezei közül a német csapat, hiszen hatalmas nyílt világ, rengeteg lehetőség, és többnyire jól átgondolt, bár kissé túlbonyolított játékmenet volt jellemző minden egyes részre. Bejárhattuk az univerzumot, kalózkodhattunk, bűnözőkre vadászhattunk, bányászhattunk, a lista hosszú. Még arra is volt lehetőségünk, hogy saját céget hozzunk létre, saját űrhajókkal és űrállomásokkal. A legutóbbi teljes értékű rész 2005-ben jött ki, X3: Reunion címmel, mely két kiegészítővel gazdagodott az elmúlt évek során. Meglehetősen régóta vártak tehát a műfaj rajongói egy igazi folytatásra, mely a hónap közepén meg is érkezett az X Rebirth formájában. Az alcím is jelzi, hogy a fejlesztők nem az előző felvonás kissé módosított változatát kívánták kiadni, hanem egy teljesen új, az alapoktól újjáépített űrszimulátort. Sajnos a végeredményt látva azt kell mondanunk, hogy talán jobb lett volna még 1-2 évig toldozgatni-foltozgatni a programot, ugyanis amit a kezeink közé vehettünk, az legfeljebb csak az év legnagyobb csalódása címre pályázhat. Elég csak ránézni a fórumokra, mindenfelé csalódott, dühös, értetlenül ülő játékosokat látni, ami nem a véletlen műve. Olyan videóknak és interjúknak lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban, amelyek alapján egy remek játék képe rajzolódott ki előttünk, ám ennek éppen az ellenkezője valósult meg.

Arra hamar sikerült rájönnünk, hogy az X Rebirth már az alapoktól kezdve ingatag lábakon áll, ugyanis az Egosoft saját fejlesztésű motorja bizonyos konfigurációkon szinte képtelen elfogadható sebességgel mozgatni a játékot. Bár a tesztgépünk nem egy csúcskategóriás darab, az AMD Phenom II X4-es processzorral, 8 GB memóriával és ATI HD6870-es videókártyával hajtott masina minden mai játékot képes volt eddig megfelelő módon futtatni. Éppen ezért lepett meg bennünket, hogy tesztünk alanya a legalacsonyabb, és a legmagasabb beállítások mellett is csak 10-20 képkocka/másodperc sebességgel volt hajlandó elindulni. Az optimalizálatlanság meglehetősen változó mértékű, hiszen míg mi alig tudtuk futtatni a programot, másoknak egyáltalán nem volt problémája ezzel. Ami a látvány színvonalát illeti, összességében nem lehet panaszunk rá, hiszen nagyon részletes űrállomások, különféle látványjavító effektek, nagyszerű árnyékolás és szép hajók jellemzik az X Rebirth-öt. Akadnak azért hiányosságok, hiszen ha közelebb megyünk az építményekhez, láthatjuk, hogy bizony elég csúnya textúrák borítanak minden felületet, különösen az űrállomások belső tereit. Az emberi modellekről és azok animációiról pedig ne is beszéljünk, azok ugyanis körülbelül a 2005-ös színvonalat képviselik, hihetetlenül merevek, és kidolgozatlanok. Az audió szekció is felemás lett, mert bár a zenék jól sikerültek, a szinkronhangok szörnyen átlagosan hangzanak.

A technikai megvalósításhoz hasonlóan a játékmenet is igazi vegyes felvágott. Pozitívum, hogy az X játékokra mindig is jellemző sokszínűség megmaradt, tehát a kereskedelem, a harc, és a bányászat szentháromság ezúttal is prominens szerepet kapott a programban. Ezekkel a legegyszerűbben a kampány módban ismerkedhetünk meg, ami végigvezet bennünket egy nem túl kiemelkedő, helyenként unalmas sztorin. Ebben Ren Otanit, az ifjú szerencsevadászt irányíthatjuk, aki különleges űrhajójával kénytelen a különféle vállalatok és frakciók hatalmi harcában és háborújában részt venni. Sajnos ezúttal már csak egyetlen hajót vezethetünk, nem ülhetünk be sem a többi vadász, sem a nagy kereskedőhajók és rombolók pilótafülkéjébe. Szerencsére közvetett módon azért használhatjuk ezeket a monstrumokat, azaz adhatunk parancsokat a kapitánynak, hogy menjen egy adott pontra, vagy támadjon meg valakit. Azt érdemes még megemlíteni, hogy nem leszünk egyedül a saját gépünk fedélzetén sem, ugyanis már a játék elején csatlakozik hozzánk Yisha, a másodpilóta. Azt nem egészen értettük, hogy minek kellett őt belerakni a játékba, hiszen a sztori szempontjából elhanyagolható szerepe van, viszont idegesítően tudja kommentálni az eseményeket utazásaink és a harcok közben. Szerencsére létezik már olyan mod, ami kikapcsolja őt, így nem kell állandóan hallgatnunk a csacsogását. Ami a küldetéseket illeti, túl sok változatosságra ne számítsunk ezen a téren, emiatt hamar rá is lehet unni a sztorimódra.

2. oldal

Mi sem bírtuk sokáig cérnával az egyhangú missziókat, így egy idő után a szabad játék (free-play) menüpontban próbáltunk menedékre lelni, ahol végre korlátozások nélkül kezdhettünk neki saját birodalmunk felépítésének. Sajnos a programhibák és a rossz tervezői döntések elől itt sem menekülhettünk, minek okán nem voltunk képesek felhőtlenül élvezni az X Rebirth egyik elemét sem. A kereskedelem, bár sosem volt az X játékok legizgalmasabb eleme, ezúttal nyögvenyelősebb lett, mint valaha. Saját hajónkkal már nem tudunk kereskedni, hiszen amint említettük, már csak egyetlen gépet vezethetünk, így mi csak a vételi, illetve eladási utasítást tudjuk kiadni, amit aztán az egyik hajónk végrehajt. Legalábbis akkor, ha egy bug nem akasztja meg a mesterséges intelligenciát, ami meglehetősen gyakran előfordul. Az acélmonstrumok rendszeresen beakadnak az űrállomásokba, de néha még akkor is csak bolyonganak az űrben, amikor semmi sem zavarja őket. Maga az üzlet lebonyolítása sem egyszerű. Nincs olyan menü a Rebirth-ben, ami tartalmazza a piacon lévő összes terméket, és azok árát, jobb híján először fel kell kutatnunk őket az állomásokon. Ezután a Trade menüt megnyitva már ki tudjuk adni az utasítást a hajónknak, hogy mit adjon el, illetve vegyen. Ami bonyolítja a dolgot, hogy a menü nem tartalmaz minden terméket, pedig jópár kereskedőt felfedeztünk, így arra számítottunk, hogy tucatnyi árut adhatunk-vehetünk. Hogy ezt egy bug okozza, vagy tervezői hiba, arra nem sikerült rájönnünk. De hogy valami pozitívumot is említsünk, a játék egy egészen jól működő gazdasági rendszerrel rendelkezik, az árakat a kereslet-kínálat alakítja, de az is befolyásolhatja őket, hogy milyen kapcsolatban állunk egy kereskedővel, illetve mennyire derítettük fel az űrállomásokat.

Nem jobb a helyzet akkor sem, ha különféle mellékküldetéseket akarunk csinálni karakterünkkel. Arra ne is számítsunk, hogy egy adatbázisban végigböngésszük a számunkra elérhető missziókat, látva azok nehézségi fokozatát és az értük járó jutalmat. Csak akkor tűnik fel a különféle feladatok ikonja, amikor az űrállomásokon a közelükben repkedünk, így kénytelenek vagyunk állandóan az építmények körül bolyongani, hátha rátalálunk egy-egy megoldandó feladatra. Persze még ilyenkor is lyukra futhatunk, ugyanis amilyen szerencsénk van, könnyen lehet, hogy olyan nehézségű küldetést találunk, ami túl erős nekünk. A játék elején például fél óráig kellett repkednünk, hogy egy könnyű fokozatú misszióra bukkanjunk.

Érdemes a játék egyik legnagyobb újdonságáról is ejteni pár szót, ugyanis nagyon büszkék voltak rá a fejlesztők. Az X Rebirth-ben lehetőségünk nyílik kiszállni az űrhajónkból, és bejárni az összes űrállomást a saját két lábunkon. Bár ez jó ötletnek hangzik, valójában egy teljesen felesleges és rosszul kidolgozott játékelem. Hiába van több tucat helyszín a programban, szinte mindegyik teljesen egyforma. Van 2-3 sablon, melyek újra és újra ismétlődnek, akármerre is repülünk. Ennek köszönhetően hamar ki fogjuk ismerni a helyszíneket, ezután pedig már semmilyen meglepetéssel nem szolgálnak. Hiába vannak rajtuk elrejtett dobozok és pénzcsomagok, a felfedezés örömét elrontja, hogy azok is mindig ugyanott találhatóak meg. Kissé feldobja a monotonitást, hogy beszédbe elegyedhetünk a személyzettel, akik között akadnak mérnökök, tisztek, katonák, menedzserek. Velük is tudunk kereskedni, és lehetőségünk van felbérelni őket, hogy segítsék a hajóink, illetve állomásaink munkáját. Sajnos a velük folytatott párbeszédek nagyon egyszerűek és fantáziátlanok, ráadásul amilyen rondák és ismétlődőek a karaktermodellek, még rájuk nézni is rossz (értsd: egy féri és egy női arcmodell van, ami ismétlődik minden embernél). Mindezek fényében elmondhatjuk, hogy szerintünk teljesen felesleges játékelem az állomások bejárásának lehetősége, hiszen semmilyen pluszt nem ad a játékhoz, viszont sok időt veszítünk vele. Sokkal jobb lenne, ha az űrből bonyolíthatnánk le a lakókkal a beszélgetéseket, és nem kellene személyesen találkoznunk velük. Ezt más játékosok is így gondolhatták, ugyanis hamar készült egy olyan mod, ami megoldja ezt a problémát.

3. oldal

Az eddig elmondott hiányosságok bosszantóak, de idővel meg lehet szokni őket, ám a játék szörnyű kezelőfelületével nem tudtunk mit kezdeni és folyamatosan megnehezítette a dolgunkat. A képekből rögtön látni, hogy bár nagyon pofásan néz ki a hajónk pilótafülkéje, a látómező legalább felét kitakarja, ami problémássá teszi a navigációt a harcok során. Ez még azonban csak a kezdet, sokkal rosszabb, hogy érthetetlen módon mindent egy kör alakú menün keresztül érhetünk el, nincsenek billentyűkombinációk, amivel egy pillanat alatt felhozhatnánk a kívánt képernyőt, így folyamatosan az említett menüben kell matatnunk, míg meg nem találjuk a kívánt információt. Amikor pedig rábukkanunk a keresett lehetőségre, jön a következő csapás. Ugyanis nem ugrik fel azonnal a kívánt menü, ahogy a korábbi játékokban megszokhattunk, hanem egy felesleges animáció során karakterünk jobbra néz, majd lassan feljön egy virtuális képernyő, amiben megjelenik a kívánt adat. Ez talán nem tűnik nagy dolognak, de a századik ilyen jelenet után már nagyon untuk az egészet. Hasonló a helyzet dokkoláskor is, ami nem egy pillanat alatt zajlik le, hanem minden esetben elindul egy elkerülhetetlen animáció arról, ahogy karakterünk feláll a székéből, és lassan elhagyja a pilótafülkét. Ami pedig az irányítás problémáit illeti, az egérre semmilyen funkciót sem lehet bekalibrálni a lövésen kívül, de a billentyűzetkiosztást is csak korlátozott mértékben módosíthatjuk. Nesze neked PC exkluzív program!

Hosszan lehetne sorolni még az X Rebirth hiányosságait, a felesleges minijátékkal elrontott, unalmas utazásoktól kezdve, a bugok miatt megoldhatatlanná váló küldetéseken át a meglepően kisméretű univerzumig bezárólag, de azt hiszem az eddig elmondottakból is érezhető, hogy bizony sikerült alaposan elszúrni ezt az ígéretes programot. Mert hiába a szép grafika és a hosszú játékidő, az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy a hiányosságoknak köszönhetően jelen állapotában élvezhetetlen alkotásról van szó. Pedig minden negatívum ellenére érezni, hogy van benne potenciál, csak a rengeteg programhiba és kidolgozatlan játékelem miatt ez nem tud a felszínre törni. Hajónk fejlesztésére például rengeteg lehetőségünk van, és továbbra is tudunk különféle űrállomásokat építeni, nem beszélve az űrharcokról, ami az elbaltázott irányítás ellenére is egészen élvezhető. Az X Rebirth legnagyobb pozitívuma mégis az, hogy könnyen moddolható, így már most elérhető hozzá legalább egy tucat olyan modifikácó, amik megszüntetik a hibák egy részét. Bízunk benne, hogy ha a játékosok és a fejlesztők nem hagyják magára a programot, akkor egy fél év múlva talán sikerül egy élvezhető űrszimulátort csinálni belőle. Szomorú, hogy az Egosoftnak ez egyedül nem sikerült.

Platformok: PC

Galéria megnyitása grid_on